Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pneumococcus baktérium – Miért ennyire veszélyes?

Érdekességek2018. május 16.

A pneumococcus baktérium okozta megbetegedés globális és komoly világ-egészségügyi gond, rendkívüli teher az egészségügyi ellátó rendszernek. Az első tíz halálok között szerepel: 14, 5 millió eset fordul elő évente, és közel 800 ezer öt év alatti gyermeket vesztünk el évente a mikróba támadása miatt. Hatékony fegyver van a kezünkben ellene, a védőoltások – hívja fel a figyelmet Dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont oltóorvosa.

A kórokozó okozta tüdőgyulladás miatti halálozás az elmúlt 60 évben alig változott, csupán 13%-ról 12 %-ra sikerült mérsékelni. Az antibiotikumok alkalmazása ellenére is. Átütő eredmény csak a vakcináció széleskörű alkalmazásától remélhető. A legújabb típusú konjugált vakcinák jelentős segítséget tudnak nyújtani a betegség széleskörű megelőzésében.

A baktériumot Pasteur izolálta 1881-ben, de akkor még nem volt világos a kapcsolat a pneumococcus és az általa oly gyakran okozott tüdőgyulladás között. 1940-ben már 80 változata volt ismert, jelenleg 94-nél tartunk. Ezek a változatok a tok poliszaharidjukban különböznek, és szerotípusnak nevezzük őket. Eltérőek ezek a csoportok a megbetegítő képességük tekintetében, hiszen a külső felszíni struktúrának kulcsszerepe van a sejtekhez történő kapcsolódásban.  Az orvosilag nagyon súlyos esetek 62%-áért csak 10 típus a felelős.

Mi az a hordozói állapot, miért fontos?

A baktérium a légutak lakója lehet, tünetmentes egyén esetében is, ami azt jelenti, hogy 100 emberből 5-90 esetében kimutatható. Jelenlétüket befolyásolhatja az életkor, közelmúltban zajlott légúti fertőzések. Az úgynevezett hordozók kulcsfigurái a betegség terjedésének.


A betegség klinikai megjelenése:

Miért brutális párosítás az influenza és pneumococcus? Mi a szinergizmus  (remek együttműködés) oka?

Az utóbbi évek kutatási eredményei alapján kiderült, hogy  az 1918-19-es pándémiát követő extra magas halálozás hátterében nem csak  a mutálódott  influenza A törzsek álltak, hanem a betegség  miatt kialakuló pneumococus felülfertőződések (40-50 millió áldozat). Ezt a tényt az elhunytak tüdőszöveti mintáinak vizsgálatával sikerült bizonyítani.  A vírusfertőzés miatt a légutak hámja jelentősen károsodik, aminek eredményeképpen a baktériumok megtapadása fokozódik, a szervezet baktériumölő mechanizmusai is sérülnek. Olyan molekulák kerülnek a légúti hámsejtek felszínére, amit a baktérium receptorként ismer fel. Természetesen más mikroba is szerepet játszhat a szuperinfekcióban, de a pneumococcus a listavezető.

Milyen esetekben válhatunk nagyobb valószínűséggel céltáblájává a baktériumnak?

A betegség az 5 év alattiakat és az 50 év felettieket érinti leginkább. Ezen belül is 1 éves kor alatt kiemelkedően magas a betegség előfordulása, illetve 50 éves kor felett az életkor előrehaladtával ismét megugrik ez az érték. A picik immunrendszere még éretlen, de egyre „ügyesebb" viszont ahogy idősödünk, immunrendszerünk fiziológiásan veszít a teljesítő képességéből. Pontosan ezekben az esetekben tudnak óriási segítséget nyújtani a védőoltások, és az adott korcsoportban jelentősen mérsékelni a betegség kialakulásának kockázatát.

Hol tartunk jelenleg?

Hazánkban 2008 októberétől elérhető az oltóanyag a csecsemők és kisgyermekek számára, ez 2014-ben vált kötelezővé. Az átoltottság emelkedésével jelentősen átrendeződött a szerotípusok palettája.  A 14-es például 2010-re teljesen eltűnt, korábban a súlyos esetek 20%-ában volt jelen ez a típus nálunk.  Az oltóanyagban jelenlevő törzsek hordozói állapota teljesen megszűnt. Szignifikánsan csökkent a megbetegedések száma, nem csak a két év alatti kórcsoportokban, hiszen ha a gyermekek körében csökken az úgynevezett hordozói állapotot, akkor ők már kevésbé képesek átadni a baktériumot az idősebbeknek.  A kapcsolat összetett. Jelentősen mérséklődött az agyhártyagyulladás és tüdőgyulladás miatti kórházi ápolások aránya is értelemszerűen.

Mára már jóval több, mint 100 millió esetben alkalmazták a 13 szerotípust tartalmazó korszerű konjugált oltóanyag, biztonsággal. Az egyik eddigi legnagyobb vakcina-hatékonysági vizsgálat is hozzá köthető. Több mint 80 ezer ember esetében vizsgálták az oltóanyag „szereplését", ami azt mutatta, hogy a vakcinában szereplő szerotípusokkal szemben 45%-kal csökkent a közösségben szerzett pneumóniák előfordulása, és 75%-kal csökkent az invazív esetek előfordulása. 90 feletti napjainkban azoknak az országoknak a száma, ahol a nemzeti immunizációs program része a pneumococcus elleni vakcináció.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen a jó napszemüveg?

2025. július 07.



Az UV-sugarak nagy részét a szaruhártya elnyeli, csupán 3%-uk éri el a szemfeneket. Az intenzív sugárzás hatására ezért a szem külső képletei „leéghetnek”. (Ez a jelenség okozza az ún. „hóvakságot” is – l. „A téli sportok veszélyei” című rész). A szem szárazzá válik, erezettsége megnő, fájdalmas és fényérzékeny lesz. A tüneteket sokszor heves fejfájás kíséri. Ilyenkor a kamillateás hideg borogatás, a szem lefedése és a fény kerülése jó hatású.

A szem sugárártalmainak megelőzésében fontos a jó napszemüveg. Ennek ismérve, hogy kellően sötétített, nem korlátozza a látásélességet és a színlátást, valamint 100%-os UV-védelmet biztosít. Nem elengedhetetlen kellék a szemüvegszárba épített MP3-lejátszó, de a szemüvegszár adjon oldalt és alul-felül is megfelelő takarást a szemnek. Fontos tudni, hogy a zöld színű szemüveggel a legjobb a természetes színlátás, a kék pedig a havas táj vakító fehérségét tompítja. A szürke szemüveglencse erős napfényben tökéletes, a természetes színeket adja vissza. A barna lencsén át a szem erős napfényben a mélységet, a teret jól érzékeli. Ezért kerékpározáshoz, hegymászáshoz a legideálisabb. A sárga lencse viselete gyenge fényben ajánlott, jó képélességet biztosít azáltal, hogy erősíti a kontrasztokat. Erős fényben viszont hunyorgásra késztet, akárcsak a rózsaszín üveg.

A narancs árnyalatú lencse, ugyanúgy, mint a barna, szintén jól érzékeli a mélységet, viszont nem ajánlott erős fényben. A lila lencsék kedvező tulajdonságairól (ha van) a szerző értesítést kér.

A legbiztosabb védelem a napsugárzás hatásaitól az, ha az UV-sugárzás a felsorolt védőeszközökkel mérsékelhető. Ez általában délelőtt 11 óra előtt és a délutáni órákban, 15 óra után lehetséges.

Ezekre az ételekre és italokra figyeljünk a nyári hőségben!

2025. július 06.

Ahogy megérkezik a nyári meleg, nemcsak a gardróbot, hanem az étrendet is érdemes „átöltöztetni”. A kánikula különösen megterhelő lehet a szív- és érrendszer számára, ezért fontos, hogy ne csak a folyadékpótlásra, hanem az étkezések minőségére is figyeljünk. Bakk Brigitta, a Flora dietetikusa osztja meg legfontosabb tanácsait arról, hogyan őrizhetjük meg egészségünket a meleg nyári napokon.

A hőség mindenkire hatással van

A nyári hőhullámok idején jellemző a vérnyomás csökkenése, miközben a pulzus emelkedik – ez különösen megterheli a szívet. Fokozódhatnak a migrénes tünetek, csökkenhet a koncentrációképesség, nőhet a reakcióidőnk. Előfordulhat alvászavar, kimerültség, melyek mind tovább növelhetik a különböző betegségek kockázatát. A leginkább veszélyeztetettek közé a krónikus betegségben szenvedők (például cukorbetegek, vesebetegek, magas vérnyomással élők), az idősek, kisgyermekek és a várandósok tartoznak. Ugyanakkor egészséges embereknél is előfordulhatnak a hőség miatti panaszok, még diagnosztizált szívbetegség nélkül is; ilyenkor nem kell megijedni, de érdemes odafigyelni arra, mit, mikor és mennyit viszünk be a szervezetünkbe.

Folyadékbevitel: nem csak a mennyiség, a minőség is számít

A meleg napokon mindenki számára alapvető fontosságú a megfelelő folyadékpótlás, de különösen azoknak, akik szívbetegséggel vagy magas vérnyomással élnek. Bár a régi ajánlások szerint szívbetegeknek korlátozni kellett a folyadékbevitelt, ez egy tévhit, a jelenlegi kutatások nem támasztják alá – a folyadékfogyasztás elengedhetetlen. Ami viszont valóban fontos, a sóbevitel csökkentése, hiszen az megköti a vizet, ezáltal emelheti a vérnyomást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása napi 5 g – ez kb. egy teáskanálnyi só. Ehhez képest a magyarok átlagosan akár a 15-20 grammot is elérik naponta, melynek fő forrása nem a sószóró, hanem az ipari élelmiszerek: kenyerek, felvágottak, konzervek, sajtok. A só használatát főzéskor is egyszerűen korlátozhatjuk; sokan nem tudják, de a fűszerkeverékek is nagy százalékban tartalmaznak nátrium-kloridot, ezért használjunk inkább friss zöldfűszereket, citrusféléket. Az ásványvizek nátriumtartalma is eltérő lehet, így ellenőrizzük a címkét; 1 g nátrium kb. 2,5 g sónak felel meg. Ha sportolás vagy erős izzadás miatt izotóniás italra van szükség, kivételnek számít, de átlagos napi fogyasztásnál nem indokolt. Fontos, hogy ne várjuk meg, amíg szomjasak legyünk, a nap során legyen kiegyensúlyozott a folyadékbevitel.

Vörösbor, margarin, avokádó – tévhit vagy valóság?

A szívegészséggel kapcsolatban több táplálkozási tévhit is él. Az egyik legismertebb, hogy a vörösbor fogyasztása jót tesz a szívnek. Igaz ugyan, hogy tartalmaz rezveratrolt – egy értékes antioxidánst –, de az alkohol károsító hatása ezt bőven felülírja. Sokkal jobban járunk, ha ugyanazt a vegyületet szőlőhéjból vagy szőlőmagból nyerjük ki, alkoholmentes formában. Ugyanígy elterjedt tévhit, hogy a margarinok tele vannak transzzsírokkal – ez már rég nem igaz. A modern, jó minőségű margarinok, így a Flora original is kifejezetten a szív egészségét támogató növényi olajokból készülnek, értékes omega-3 és omega-6 zsírsavakat és vitaminokat tartalmazva. A nyári étrend tervezésekor érdemes előnyben részesíteni a káliumban és magnéziumban gazdag ételeket: például banánt, avokádót, olajos magvakat, zöldségeket. A bennük lévő ásványi anyagok fontos szerepet játszanak a szívizom működésében, a vérnyomás szabályozásában, és a szívritmus egyensúlyának fenntartásában.

Fenntarthatósági szójegyzék

2025. július 06.



Az ICDA (International Confederation of Dietetic Assotiation, Nemzetközi Dietetikusok Szövetsége) arra ösztönzi a különböző nemzeti dietetikai szövetségeket, hogy a fenntarthatóság témájával kapcsolatosan, az általuk már kidolgozott anyagokat adaptálja az adott szövetség nyelvére. Ez minden nemzet számára nagy segítséget jelent és inspirál a saját hazai fenntarthatósági szemléletünk kialakításra.

Ehhez csatlakozva az MDOSZ oldalán elérhető egy Fenntarthatósági szójegyzék, amely a témában nemzetközi viszonylatban leginkább használt fogalmak magyarázatát tartalmazza magyar nyelven. (1) Természetesen ez kiegészül a nemzetközi ajánlásokon túl a magyar viszonyoknak megfelelő kifejezésekkel is. Ez is azt mutatja, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag globális, hanem helyi sajátosság.


Elkerülhető élelmiszerhulladék: eredendően emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag vagy készétel, amely végül kidobásra került. Például megromlott joghurt, összefonnyadt egész gyümölcs, kidobott készétel.
Az élelmiszerhulladékoknak ezen fajtája általában emberi gondatlanság eredménye. Nevéből is adódóan (miszerint keletkezése elkerülhető lett volna) ez a tulajdonképpeni élelmiszerpazarlás.
Nem elkerülhető élelmiszerhulladék: emberi fogyasztásra nem alkalmas állati vagy növényi eredetű élelmiszerrészek. Például: tojáshéj, csontok, banánhéj. Ilyen hulladékok szükségszerűen keletkeznek az élelmiszerláncban.
Potenciálisan elkerülhető élelmiszerhulladék: emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag vagy készétel, azonban egészségügyi okokból (például rágási képesség romlása) vagy egyéni ízlés (undor) miatt kidobásra került, például csirkebőr, kenyérhéj, almahéj.
Biohulladéknak nevezzük az összes emberi, állati vagy növényi eredetű hulladékot, amelyet a talajban található mikroorganizmusok le tudnak bontani. Magyarországon a biológiailag lebomló hulladék felhasználásáról, kezeléséről jogszabály rendelkezik. A biohulladékot külön kell gyűjteni. A nem újrafeldolgozható hulladékot rendszerint komposztálják. Az erre alkalmas biohulladékból a biogáztelepek biogázt állítanak elő, amely hő vagy áram termelésére használható. A 2012. évi CLXXXV. törvény 2. §-a szerint, a biohulladék a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladék. Fontos hangsúlyozni, hogy a 2012. évi CLXXXV. törvény nem definiálja az élelmiszerhulladékot.