Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pneumococcus baktérium – Miért ennyire veszélyes?

Érdekességek2018. május 16.

A pneumococcus baktérium okozta megbetegedés globális és komoly világ-egészségügyi gond, rendkívüli teher az egészségügyi ellátó rendszernek. Az első tíz halálok között szerepel: 14, 5 millió eset fordul elő évente, és közel 800 ezer öt év alatti gyermeket vesztünk el évente a mikróba támadása miatt. Hatékony fegyver van a kezünkben ellene, a védőoltások – hívja fel a figyelmet Dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont oltóorvosa.

A kórokozó okozta tüdőgyulladás miatti halálozás az elmúlt 60 évben alig változott, csupán 13%-ról 12 %-ra sikerült mérsékelni. Az antibiotikumok alkalmazása ellenére is. Átütő eredmény csak a vakcináció széleskörű alkalmazásától remélhető. A legújabb típusú konjugált vakcinák jelentős segítséget tudnak nyújtani a betegség széleskörű megelőzésében.

A baktériumot Pasteur izolálta 1881-ben, de akkor még nem volt világos a kapcsolat a pneumococcus és az általa oly gyakran okozott tüdőgyulladás között. 1940-ben már 80 változata volt ismert, jelenleg 94-nél tartunk. Ezek a változatok a tok poliszaharidjukban különböznek, és szerotípusnak nevezzük őket. Eltérőek ezek a csoportok a megbetegítő képességük tekintetében, hiszen a külső felszíni struktúrának kulcsszerepe van a sejtekhez történő kapcsolódásban.  Az orvosilag nagyon súlyos esetek 62%-áért csak 10 típus a felelős.

Mi az a hordozói állapot, miért fontos?

A baktérium a légutak lakója lehet, tünetmentes egyén esetében is, ami azt jelenti, hogy 100 emberből 5-90 esetében kimutatható. Jelenlétüket befolyásolhatja az életkor, közelmúltban zajlott légúti fertőzések. Az úgynevezett hordozók kulcsfigurái a betegség terjedésének.


A betegség klinikai megjelenése:

Miért brutális párosítás az influenza és pneumococcus? Mi a szinergizmus  (remek együttműködés) oka?

Az utóbbi évek kutatási eredményei alapján kiderült, hogy  az 1918-19-es pándémiát követő extra magas halálozás hátterében nem csak  a mutálódott  influenza A törzsek álltak, hanem a betegség  miatt kialakuló pneumococus felülfertőződések (40-50 millió áldozat). Ezt a tényt az elhunytak tüdőszöveti mintáinak vizsgálatával sikerült bizonyítani.  A vírusfertőzés miatt a légutak hámja jelentősen károsodik, aminek eredményeképpen a baktériumok megtapadása fokozódik, a szervezet baktériumölő mechanizmusai is sérülnek. Olyan molekulák kerülnek a légúti hámsejtek felszínére, amit a baktérium receptorként ismer fel. Természetesen más mikroba is szerepet játszhat a szuperinfekcióban, de a pneumococcus a listavezető.

Milyen esetekben válhatunk nagyobb valószínűséggel céltáblájává a baktériumnak?

A betegség az 5 év alattiakat és az 50 év felettieket érinti leginkább. Ezen belül is 1 éves kor alatt kiemelkedően magas a betegség előfordulása, illetve 50 éves kor felett az életkor előrehaladtával ismét megugrik ez az érték. A picik immunrendszere még éretlen, de egyre „ügyesebb" viszont ahogy idősödünk, immunrendszerünk fiziológiásan veszít a teljesítő képességéből. Pontosan ezekben az esetekben tudnak óriási segítséget nyújtani a védőoltások, és az adott korcsoportban jelentősen mérsékelni a betegség kialakulásának kockázatát.

Hol tartunk jelenleg?

Hazánkban 2008 októberétől elérhető az oltóanyag a csecsemők és kisgyermekek számára, ez 2014-ben vált kötelezővé. Az átoltottság emelkedésével jelentősen átrendeződött a szerotípusok palettája.  A 14-es például 2010-re teljesen eltűnt, korábban a súlyos esetek 20%-ában volt jelen ez a típus nálunk.  Az oltóanyagban jelenlevő törzsek hordozói állapota teljesen megszűnt. Szignifikánsan csökkent a megbetegedések száma, nem csak a két év alatti kórcsoportokban, hiszen ha a gyermekek körében csökken az úgynevezett hordozói állapotot, akkor ők már kevésbé képesek átadni a baktériumot az idősebbeknek.  A kapcsolat összetett. Jelentősen mérséklődött az agyhártyagyulladás és tüdőgyulladás miatti kórházi ápolások aránya is értelemszerűen.

Mára már jóval több, mint 100 millió esetben alkalmazták a 13 szerotípust tartalmazó korszerű konjugált oltóanyag, biztonsággal. Az egyik eddigi legnagyobb vakcina-hatékonysági vizsgálat is hozzá köthető. Több mint 80 ezer ember esetében vizsgálták az oltóanyag „szereplését", ami azt mutatta, hogy a vakcinában szereplő szerotípusokkal szemben 45%-kal csökkent a közösségben szerzett pneumóniák előfordulása, és 75%-kal csökkent az invazív esetek előfordulása. 90 feletti napjainkban azoknak az országoknak a száma, ahol a nemzeti immunizációs program része a pneumococcus elleni vakcináció.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

2026. február 18.

A folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.