Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pisztáciamánia – hogyan lett a világ kedvence a zöld arany?

Érdekességek2025. augusztus 28.

Egy instakompatibilis gasztrotrend nyomában

A pisztácia valaha különleges keleti csemege volt, mára viszont a globális gasztronómia egyik legnagyobb sztárjává vált. Ezt a kicsi, smaragdzöld magot ma már nemcsak süteményekben, hanem lattékban, fagyikban, tésztákban, krémekben, sőt, dizájntárgyak és ruhadarabok divatszíneiben is viszontlátjuk. De hogyan vált a pisztácia világméretű trenddé, és miért beszél mindenki róla – Tokiótól Párizsig, Budapestig?

Fotó: xb100 © 123RF.comA pisztácia: ősi csemege, modern ikon

A pisztácia eredete a Közel-Keletre és Közép-Ázsiába nyúlik vissza: már időszámításunk előtt 7000-ben is fogyasztották. Az ókori Perzsiától kezdve a Római Birodalomig különleges státuszt élvezett, később a Mediterráneumban terjedt el, de igazán nagy hírnevet Szicília hozott neki. Bronte városa – az Etna lábánál – a világ egyik legismertebb pisztáciatermő vidéke, mondhatjuk, hogy a pisztáciatermesztés fővárosa, ahol a vulkáni talaj, a napsütés és a kézi feldolgozás különösen intenzív, aromás, smaragd színű termést ad. Innen származik a híres DOP-minősítésű „Pistacchio Verde di Bronte”, amely ma is prémium alapanyagként szerepel a gasztronómiában.

A pisztácia régen luxuscsemege volt, ma viszont világszerte az egyik legkeresettebb alapanyag a prémium gasztronómiában. Az olasz cukrászok és séfek annyira tisztelik ezt az alapanyagot, szinte aranyként tekintenek rá, hogy a pisztácia nemcsak édes krémként, hanem sós fogásokban is feltűnik: pesztók, mortadellák, sajtok és gourmet tészták ízesítőjeként is új életre kelt.

Pisztáciatrendek a világ körül

Az elmúlt évtizedben a pisztácia újra felfedezése zajlik. Az utóbbi években a pisztácia egyenesen popkulturális ikonná vált az éttermek, kávézók és cukrászdák, pékségek világában. A gasztrotrendekért rajongó közönség figyelmét először a pisztáciás fagyi és tiramisu hódította meg Olaszországban, majd futótűzként terjedt tovább. Párizstól Dubajon át Tokióig mindenhol sorban állnak minden pisztáciás édességért a desszertrajongók – a pisztáciás macaron, mochi, éclair és cheesecake már rég nem különlegesség, hanem must have, kötelező elem. Egy magára valamit is adó hely biztosan felvesz a repertoárba valami pisztáciás dolgot. A TikTok és az Instagram pedig csak ráerősített a trendre: a legnagyobb őrületet persze a dubai csoki hozta, de a pisztáciazöld szín mára nemcsak az édességekben, hanem latte artban, azaz a művészi kávékészítésben, sőt divatkiegészítőkben is megjelent.


Magyarországon is már elindult pár éve a nagy pisztáciaboom: egyre több helyen jelenik meg a valódi pisztáciával készült termék, de azért nem minden zöld arany, ami fénylik. A pisztáciás croissant például néhány éve még igazi különlegességnek számított – ma viszont szinte minden trendérzékeny pékség és kávézó kínálatában megtalálható, de csak kevés az olyan hely, ahol valóban komolyan veszik az alapanyagot. A belvárosi Grumpy Budapest például saját pisztáciás croissant-ját igazi, 45%-os olasz pisztáciapasztával készíti – hígítás, kompromisszum és mesterséges aroma nélkül. Az eredmény? Selymes, telt íz, amely megidézi Szicíliát – egy omlós, friss croissant belsejében, egy kis friss málna kíséretében.

A Grumpy egyébként is egész napos brunchot kínál, specialty kávékkal és kreatív reggelikkel, ahol a pisztáciás croissant csak a belépő a kulináris élmények világába. Budapest gasztrotérképén egyre több ilyen hely jelenik meg, ahol a pisztácia, úgy tűnik, velünk marad. A pisztácia tehát ma már jóval több, mint egy alapanyag. Stílus, minőség és érzékiség szimbóluma lett az édességek világában, nemcsak desszertként, de életérzésként is jelen van. Akár egy gelato Rómában, egy macaron Párizsban, vagy egy croissant Budapesten, a pisztáciás élmény mostanra világszerte utolér. És ha igazán jól van elkészítve, akkor nemcsak trendi, hanem valóban megéri a hype-ot, no meg az elfogyasztásával bevitt néhány pluszkalóriát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.