Pikkelysömör
Érdekességek2026. szeptember 22.
A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.
Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.
A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.
A betegség számos különbözõ formában jelenhet meg, és azt az orvosok a hámlás, vörösség és az érintett testfelület nagysága alapján enyhének, közepesnek vagy súlyosnak ítélhetik. A betegség súlyosságát gyakran mérik klinikai kísérletsorozatok során a PASI (Psoriasis Area and Severity Index) elnevezésû, a pikkelysömör által érintett bõrfelületet és a betegség súlyosságát mérõ objektív besorolási rendszer alapján, amely figyelembe veszi a vörösség és a hámlás mértékét és a foltok vastagságát. A PASI értékei 0-tól 72-ig terjednek, ahol a magasabb érték egyre súlyosabb eseteket jelöl.
Tények a pikkelysömörrõl
- A pikkelysömör krónikus betegség, amely a világban minden ötvenedik embert érint.
- A betegség nem fertõzõ, azt mástól elkapni nem lehet.
- A pikkelysömör fájdalmas lehet, viszketéssel járhat, vizuálisan taszító lehet, és elkeseredést okozhat. Emberek életét döntheti romba.
- A pikkelysömör általában az ízületeket, a végtagokat és a fejbõrt károsítja, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.
- A pikkelysömör jelenleg nem gyógyítható.
- A betegség tünetei hatékony gyógyszerekkel korlátok között tarthatók. Nincs azonban olyan gyógyszer, amely minden beteg esetében hatásos. A betegek lelki-közösségi igényeit a kezelés során sokszor nem veszik figyelembe.
- A pikkelysömörben szenvedõ betegek csaknem negyedében idõvel a pszoriatikus ízületi gyulladás is kialakul.
Ki kaphatja meg a betegséget?
A pikkelysömör különbözõ formái a világon átlagosan minden ötvenedik embert érintenek. A betegség etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül minden embert megtámadhat. A pikkelysömör - bár bármely életkorban kifejlõdhet - leggyakrabban a 15-35 év közötti személyeket sújtja. A pikkelysömörben szenvedõk kb. 10-15%-a a tizedik életév elõtt kapja meg a betegséget, amely néha csecsemõknél is megjelenik.
A pikkelysömörnek számos jól elkülöníthetõ típusát különböztetjük meg, amelyek nem csak megjelenési formájukban különböznek, hanem eltérõ kezelést is tehetnek szükségessé.
• A bõr elváltozásával járó pikkelysömörfajták
– Foltos (plakkos) pikkelysömör (a pikkelysömöresetek 75-80%-a): Ez a pikkelysömör leggyakoribb formája. Ezt a fajtát kiálló, megvastagodott vörös bõrterületek jellemzik, amelyeket ezüstfehér hámlós réteg borít. Leggyakrabban a térden, könyökökön, fejbõrön, a fülek mögött, a keresztcsonton, a köldökön, a farpofák között és a nemi szervek tájékán jelenik meg.
– Pöttyös (guttate) pikkelysömör (az összes pikkelysömöreset 15-20%-a): A betegség ezen formája leggyakrabban gyermekekben fordul elõ. Csepp alakú, nagyon vékony, változó átmérõjû pikkelyekbõl álló kiütések jellemzik, amelyek nagy része a törzsön és néha az arcon található.
– Pusztuláris pikkelysömör (az összes pikkelysömöreset 2%-a): A pikkelysömör nehezen kezelhetõ, ritkább formája, amely általában idõsebb betegekben fordul elõ. Megjelenhet új betegségként, vagy a plakkos pikkelysömör kiújulásaként. Jellemzõje az elsõsorban a kézen és a talpakon megvörösödött bõr.
– Eritrodermikus pikkelysömör (a pikkelysömöresetek 1-2%-a): Ezt a betegségtípust gyulladt kiütések jellemzik, amelyek a testfelület nagy részének vagy akár az egész testfelületnek a vörösödésével járnak együtt. Általában a krónikus plakkos pikkelysömörben szenvedõ, ötven év körüli betegeknél alakul ki.3
– A fejbõr pikkelysömöre (a pikkelysömöresetek kb. 50%-a): Ez plakk típusú pikkelysömör. A pikkelysömör vastagsága miatt nagyon nehezen kezelhetõ, mivel a szokásos krémek nehezen szívódnak fel.
–Inverz pikkelysömör: A pikkelysömör ezen fajtája általában testhajlatokban, ráncokban (pl. a hónaljban, az ágyékban, megereszkedett mellek alatt, és súlyosan elhízott személyek bõrhajlataiban) fordul elõ. A kiütések általában simák és vörösek, de nem hámlanak.
• A bõrt nem érintõ manifesztációk
– Pszoriatikus ízületi gyulladás (a pikkelysömöresetek körülbelül 23%-a): Az ízületi gyulladás olyan típusa, amely elsõsorban a kéz, a láb vagy a nagyobb ízületek, pl. a térd, a csípõ, a könyök és a gerinc gyulladásával és megduzzadásával jár. Merevséget, fájdalmat és ízületi károsodást okozhat. A pszoriatikus ízületi gyulladás a legtöbb esetben pikkelysömörrel jár együtt.
– A köröm pikkelysömöre (az esetek akár 50%-a [a pszoriatikus ízületi gyulladásban szenvedõk 80%-a]): A betegség ezen fajtáját a körmökön található nagy, mély, szabálytalan elhelyezkedésû lyukak jellemzik. Egy tanulmány szerint a pikkelysömör a betegek 4%-a esetében elõször ebben a formában jelentkezik, de a körmök elváltozása elõbb-utóbb a legtöbb betegnél bekövetkezik.
A pikkelysömör oka
Bár a pikkelysömör leírása a bibliai idõk óta ismert, nem tudjuk pontosan, mi okozza a betegséget. A legtöbben úgy vélik, hogy a betegség kialakulásában genetikus okok is szerepet játszanak (a beteg 40-60%-ának családjában fordult elõ korábban a pikkelysömör).1 Az is ismert, hogy különbözõ tényezõk, így többek között a stressz, a bõr sérülései, bizonyos gyógyszerek és fertõzések is kiválthatják vagy súlyosbíthatják a pikkelysömört.
Sok éven át úgy gondolták, hogy a pikkelysömör elsõsorban a bõrsejtek betegsége. Késõbb azonban észrevették, hogy az immunrendszer mûködését elnyomó különbözõ gyógyszerek hatására javult a pikkelysömörben szenvedõk állapota. Azt is megfigyelték, hogy a T-sejtek (a fehérvérsejtek) mûködését gátló ciklosporin hatékony a pikkelysömör kezelése során. Ez alapjaiban módosította a betegség kialakulásának okairól vallott nézeteket. Mára bebizonyosodott, hogy a T-sejtek jelentõs szerepet játszanak a betegség kialakulásában.
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy az immunrendszer, amely normális esetben védi a szervezetet a külsõ behatolók ellen, hibás parancsot kap, amely következtében az egészséges bõrsejteket támadja meg. Ez a hiba felgyorsítja a bõrsejtek növekedési ciklusát, és a normális sebességû hámlás helyett a sejtek felhalmozódnak és kiütéseket hoznak létre. A pikkelysömört emiatt "immunreakció révén létrejött" (immunmediált) betegségnek is nevezzük.
A pikkelysömör diagnosztizálása
A pikkelysömör vérvizsgálattal nem diagnosztizálható. Az orvos a diagnózist általában az érintett bõrfelület vizsgálata alapján állítja fel. Ritkább esetben kivágják a pikkelysömör által érintett bõr egy kis darabját, és azt vizsgálják meg mikroszkóp alatt.
forrás: Patika Magazin
