Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Petefészek ciszta – mikor szükséges műteni?

Érdekességek2020. március 03.

A petefészek ciszta igen gyakori nőgyógyászati kórképnek számít, és gyakran különösebb beavatkozás nélkül felszívódik. Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha fájdalmas panaszokat okoz, vagy ha nem tűnik el? Vajon műteni kell? A kérdéseket dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze válaszolja meg.

Fotó: gettyimages.comÁrtalmatlan képződmény vagy aggódnom kell?

Először is érdemes tudni, hogy a petefészek ciszta több állapotot is takar, mely lehet jó-és rosszindulatú elváltozás is. Leggyakrabban a petefészek ciszta a fogamzókorú nőket érinti, amikor hormonális elégtelenség miatt nem alakul ki domináns tüsző, ami megrepedhetne, hanem helyette több, kisebb-nagyobb folyadékkal teli ciszta keletkezik (PCOS). Ez megfelelő diétával, mozgással, esetleg gyógyszeres kezeléssel orvosolható, és gyakran elegendő a ciszta megfigyelése komolyabb beavatkozás nélkül. Érdemes tudni, hogy a petefészek ciszta endomertiózis következtében is kialakulhat, ezért ekkor az alap betegséget is kezelni kell ahhoz, hogy hosszútávú megoldást lehessen elérni

Sajnos előfordulhat, hogy a petefészek ciszta rosszindulatú daganat jelenlétére hívja fel a figyelmet, főleg, ha az nagy méretű, panaszokat okoz és nem szívódik fel. 

 

A petefészek ciszta tünetei

A petefészek ciszta jelenléte gyakran tünetmentes, ám ha mégis okoz panaszokat, akkor azok a következők:


Mikor kell műteni?

Hogy kell-e műtétre sort keríteni vagy sem, az a következőktől függ: a ciszta mérete, felszívódási hajlandósága, rosszindulatúság esélye, kezelésre nem reagáló, nem múló panaszok. Amennyiben valamilyen invazív beavatkozás indokolt, úgy 2 lehetőség áll a páciensek előtt:

A ciszta eltávolítása után szövettanra küldik a mintát, mely során bővebb információhoz jutunk- mondja dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.

Mi az interoceptív érzékelés?

2026. március 09.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Az interoceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely a test belső állapotainak érzékelésével kapcsolatos. Az interocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan érzékeljük testünk belső folyamatait, mint pl. az éhséget, a szomjúságot, a fájdalmat vagy akár a szívverést. Ez a rendszer kulcsszerepet játszik az érzelmi állapotok és a fizikai jóllét megértésében, és jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére.

Az interoceptív érzékelés működése

Az interoceptív rendszer receptorokból áll, amelyek a test belső részeiben találhatók, pl. a gyomorban, a szívben és más szervekben. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test állapotáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve számunkra, hogy reagáljunk a belső szükségleteinkre.

• Receptorok: az interoceptív receptorok érzékelik a belső állapotokat, pl. a fájdalmat vagy az éhséget. amikor egy gyermek éhes, az agy jelet kap, amely figyelmezteti őt arra, hogy ételre van szüksége.

• Agyfeldolgozás: az agy különböző területei feldolgozzák ezeket az interoceptív információkat. Ez segít abban, hogy tudatosan reagáljunk testünk igényeire.