Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Peres eljárás – és annak alternatívái 2018-ban

Érdekességek2018. április 21.

2018. január 1-jén több száz törvénymódosítás lépett hatályba. Az egyik legfontosabb újdonság a polgári perrendtartás változása, a peres eljárások egészen másképp zajlanak ezentúl.

Mire kell figyelni?

Mikor kötelező a jogi képviselet, és mikor járhat el a magánszemély saját ügyében ügyvéd nélkül? Mi a teendő a perelőkészítő szakaszban, és mire számíthatunk az érdemi tárgyalás során? Mikor érdemes peres eljárás helyett a mediációt választani?

Az új polgári perrendtartással a jogalkotó célja az volt, hogy elejét vegye a perek elhúzódásának, hogy gyorsabb és professzionálisabb legyen az eljárás. A polgári perek ezentúl két szakaszra lesznek osztva, a perelőkészítő szakban az új szabályozás szerint pontosan meghatározott, részletes, alapos kereset és viszontkereset készül. Ebben a szakaszban a felek a bíró közreműködésével meghatározzák, hogy mi a jogvita lényege:

Ezzel rögzülnek az ügy keretei, hiszen a felek az itt tett jogállításaikhoz kötve vannak. Az érdemi tárgyalásokon történik a bizonyítás felvétele.

Új tényekre hivatkozni, új állításokat tenni ilyenkor már nem lehet, csak egészen kivételes esetekben.


Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Korábban is csak átgondolt stratégia mentén volt érdemes keresetet benyújtani, viszont ha utóbb szükségesnek látszott, lehetett módosítani a kereseti kérelmet. Mivel erre már csak igen szűk körben lesz lehetőség, a keresetlevél benyújtásának sokkal átgondoltabban kell történnie.

Fontos, hogy a jogi képviselő számára minden szükséges információt, adatot megadjon az ügyfél már a kereset benyújtása előtt.

Változott az is, hogy melyik bíróság milyen ügyben jár el. Néhány kivételtől eltekintve járásbíróság fog eljárni azokban a vagyonjogi perekben, amelyek tárgyának értéke a 30 millió forintot nem haladja meg, illetve a személyi állapotot érintő (pl. házasság felbontása) és végrehajtási perekben. Sem ezen perekben, sem a munkaügyi perekben nem kötelező a jogi képviselet. A felek eljárhatnak személyesen vagy egyéb meghatalmazottjuk (pl. hozzátartozó vagy pertárs) útján. Ugyanakkor bármelyik félnek joga és lehetősége van az eljárás bármely szakaszában jogi képviselőt meghatalmazni.

Minden egyéb, fent nem említett perre a törvényszék rendelkezik hatáskörrel, a törvényszéken pedig kötelező a jogi képviselet.

Milyen más megoldás kínálkozik, ha szeretné elkerülni a pereskedést?

Ma már egyre gyakoribb, hogy vita esetén nem rögtön ügyvédhez fordulnak a felek, hanem mediátorhoz, hiszen hazánkban is már több mint 10 éve van lehetőség közvetítői (mediációs) eljárásra.

A mediáció gyorsabb, olcsóbb, és hatékonyabb eljárás, mint a pereskedés. Akkor van rá lehetőség, ha minden félnek szándékában áll a megegyezés, ha szeretnék elkerülni a jogi procedúrát, ezért hajlandók a mediátorral leülve közösen egyeztetni.

A mediációban egy tudati szinten ható módszerrel dolgozunk a konfliktusok feloldása érdekében. Sikeres lehet, habár a felek között komoly kommunikációs gátak is vannak, azonban mindenképpen szeretnék rendezni a problémát, és ennek érdekében hajlandók a közvetítő közreműködésével meghallgatni a másik felet, és kompromisszumot keresni a megegyezés érdekében.

Ha a konfliktus már kiterjedt, a felek általában nem látnak tovább az orruknál, és ahhoz, hogy új nézőpontból is rálássanak a helyzetre, jól jön a kívülállók segítsége. A családtagok, barátok bevonása mégsem célszerű, hiszen ők is elfogultak, másrészt később csak kellemetlenség származhat abból, hogy részt vállaltak valamelyik oldalon a vitában.

A mediátor pártatlan, semleges, egyik fél felé sem részrehajló. Nem célja, hogy megkeresse, kinek van igaza. Ez nagyon fontos kiindulópont.

Ha az egyiknek igaza van, akkor a másik szükségszerűen veszít – ez nem megoldás. A megoldás a win-win helyzet, egy olyan kompromisszum, amely még mindkettőnek belefér, és amelyben mindketten nyertesnek érzik magukat.

Fontos tudni, hogy mediációra akkor is lehetőség van, ha már elkezdődött a bírósági eljárás. A felek egyezségét a bíróság a végzésével jóváhagyja, amennyiben az a jogszabályi feltételeknek megfelel.

Cikkünk csak tájékoztató jellegű, nem a teljesség igényével készült, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Ha kérdése van peres eljárással kapcsolatban, forduljon ügyvédhez vagy mediátorhoz.

 

Dr. Vimláti Anita
www.ugyvedmediator.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek

2025. július 10.

Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.

Az idegek többféle ok miatt sérülhetnek

Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.
Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.
– Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának– foglalja össze Para doktor.

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.