Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pelenkadermatitis

Érdekességek2017. július 10.

Az egyszer használatos pelenkák korszakával sok esetben mit sem törődik a babák érzékeny bőre. Kipirosodik, érzékennyé válik, esetleg apró hólyagocskák is kialakulnak a pelenkával fedett bőrterületeken.

Ezek a pelenkakiütés, más néven pelenka dermatitisz vagy pelenka okozta bőrgyulladás jellemző tünetei, tulajdonképpen a leggyakoribb csecsemőkori bőrbetegség ez, amivel egyszer vagy többször, de szinte minden csecsemős anyuka találkozik.
Nem napjainkban felismert, vagy a jelenlegi csecsemőápolás hibáira visszavezethető betegség ez, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy 1905-ben Jacquet, egy francia gyermekorvos már leírta a bőrprobléma főbb tüneteit. Tőle származik a találó – pelenka dermatitisz – elnevezés is.

Hol jelentkezik a pelenkakiütés?

A leginkább dörzsölésnek vagy párás melegnek kitett bőrfelületeken, így a combok belső felületein, a combredőkben, a popsin, a farvágás területén, a nemi szerveken egyaránt jelentkezhet a kipirosodás és a felázottság miatti bőrmeggyűrődés.


Mitől alakul ki?

Több tényező vezethet pelenka kiütésekhez:

Kiket érint leginkább?

Fiú és lány csecsemők egyaránt, közel azonos arányban érintettek a pelenka-kiütésben.
Általában három és tíz hónapos kor között jelentkeznek a pelenkázással összefüggő bőrtünetek. Az említett időszakon belül a hat és kilenc hónapos kor között a leggyakoribb a pelenka dermatitisz.

Hogyan előzzük meg a kellemetlen tüneteket?

A pelenka dermatitiszt kiváltó okok ismeretében a megelőzés, illetve a kezelés lehetőségei is adottak.

A pelenkakiütés kezelésére szolgáló hámosító készítmények a patikából

A következőkben felsorolt hatóanyagokat tartalmazó, recept nélkül kapható szereket minden pelenkázás alkalmával a tiszta bőrfelületre vékony rétegben ajánlott felvinni:

A szárító, enyhe bőrösszehúzó és nedvességmegkötő cink-oxid hatóanyagot általában viszkózus, vízlepergető, zsíros jellegű kenőcs tartalmazzák.

A hatóanyag (amit B5-provitaminként is emlegetnek) a bőrben pantoténsavvá alakul át, ami a sérült hámszövet újraképződését segíti elő.

Ha nem múlik a kiütés

Amennyiben rendszeressé válik a pelenkakiütés vagy a recept nélkül kapható krémek, kenőcsök alkalmazása nem vezet javuláshoz, gyermekorvoshoz kell fordulni. Gyulladt bőr esetén a gyermekorvos szteroidos kenőcsöket rendelhet. A szteroid komponens ebben az esetben gyulladáscsökkentő hatású glükokortikoid. Ezeket a pelenka dermatitisz kezelésére szolgáló, szigorúan receptköteles szteroidos kenőcsöket, krémeket általában a gyógyszertárban készítik el, ahol a felnőttek számára készült gyári szteroidos kenőcsöket alkalmas vivőanyaggal elkeverik, „hígítják”.

Amennyiben viszonylag nagy bőrfelületen, pelenka alatt lezárva, mintegy dunsztkötésbe helyezve alkalmazzák a glükokortikoidokat tartalmazó bőrgyógyászati készítményeket, a készítmények hatóanyagainak a csecsemő bőrén át történő felszívódása nagymértékű lehet. Így az esetlegesen kialakuló mellékhatások is jelentősek lehetnek (ezek közül a bőr elvékonyodása szembetűnő lehet). Ügyelni kell arra, hogy csak a lehető legkisebb, a kezelés szempontjából feltétlenül szükséges felületen szabad csak alkalmazni a szteroidos készítményeket, és a szokásosnál gyakrabban kell cserélni a pelenkát a készítmény alkalmazásának időtartama alatt.

A szteroid-kezelés kiegészítőjeként (nem egyidejűleg, hanem felváltva), illetve a szteroidos kezelést követően a recept nélkül kapható, fenn is említett hámosító, regeneráló kenőcsök alkalmazhatók.

Gombás fertőzés kialakulása

Előfordulhat, hogy az irritált, sérült, pelenkázott bőrön a gombák is kóros mértékben megtelepednek. Nagyobb az esélye a csecsemő pelenkázott bőrén a gombás fertőzésnek, ha szájpenészes a csecsemő, vagy antibiotikum-kezelés miatt a bélflórája egyensúlya felborul. A gombás felülfertőződés miatt a kipirosodáson túl fénylően vörös színű lehet a bőr, a vöröslő foltok peremén sorakozó kisebb-nagyobb fehér hólyagcsákkal, göbökkel tarkítva. A folyamat legtöbbször a végbélnyílás környékén kezdődik, és innen terjed át egyéb területekre. A gombás fertőzésért felelős kórokozó leggyakrabban a – szájpenészt is okozó – Candida albicans nevű gomba.

Kezeléséhez gombaellenes hatóanyagot tartalmazó kenőcsök alkalmazása szükséges. Bórax, nisztatin és klotrimazol a leggyakrabban alkalmazott hatóanyagok. A gyógyszeres kenőcsök/krémek mellett a gyakori pelenkacsere és a bőr szárazon tartása segíti a gyógyulást.

Dr. Budai Marianna Ph.D.
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Cukorbetegség: A kéz is árulkodik

2026. május 06.

Az egészségügyi probléma, amiről ritkán beszélünk

A cukorbetegség Magyarországon több mint egymillió embert érint. Bár a legtöbben a szövődményeket a szem, a vese vagy a keringés károsodásával azonosítják, a betegség a kézen számos egészségügyi probléma kialakulásában játszik szerepet. A tartósan magas vércukorszint az ínak, idegek és kötőszövetek működését is befolyásolja, ami több jellegzetes kézbetegség kialakulásához vezethet.

A cukorbetegség Magyarországon népbetegség, legalább 1,2 millióan élnek diagnosztizált cukorbetegként, de jelentős a fel nem ismert esetek száma. Ha azokat is idevesszük, akiknek a normál értéktől eltérően magas a vércukra, a lakosság majdnem 20 százaléka érintett a cukorbetegség valamely formájában (diabétesz vagy prediabétesz állapot). A betegek több mint 90 százaléka kettes típusú cukorbetegséggel küzd, amelyet életmódváltással meg lehetne előzni vagy késleltetni. Sajnos az elmúlt három évtizedben a cukorbetegség gyakorisága Magyarországon is a többszörösére nőtt, évente kb. 8-10 ezer haláleset pedig közvetlenül vagy közvetve a cukorbetegséghez, illetve szövődményeihez köthető. Ezek mind súlyos adatok, ám arról ritkán beszélnek, hogy olyan hétköznapi tevékenységeket is befolyásolhat, mint a tárgyak kezelése, vagy az öltözködés, de akár az éjszakai pihenés is.  Kevésbé ismert, hogy diabétesz esetén a leggyakoribb kézbetegségek – például idegleszorítások, vagy ínhüvely-elváltozások, mint a kéztő alagútszindróma, vagy a pattanó ujjak – akár több mint kétszeres gyakorisággal fordulnak elő a nem cukorbetegekhez képest.

Depresszió

2026. május 05.

A depresszió mint orvosi értelemben vett betegség nem azonos a mindennapi életben gyakran tapasztalható elkeseredéssel vagy átmeneti rossz hangulattal. A depresszió orvosi értelemben vett betegség, tehát meghatározott tüneteknek meghatározott ideig fenn kell állniuk ahhoz, hogy e diagnózist meg lehessen állapítani.

A depressziós beteg elveszti érdeklődését a külvilág iránt, nem érdekli munkája, családja, hobbija. Állandóan fáradtnak, gyengének érzi magát, napi aktivitása felére-harmadára csökken. Étvágytalan lesz, testsúlya csökken (néha épp fokozott étvágy észlelhető), rosszul alszik (néha túl sokat, de a keveset alvás a gyakoribb), reggelre nem piheni ki magát. Szexuális érdeklődése és teljesítőképessége lecsökken, életét értelmetlennek érzi, önvádlások jelentkezhetnek nála és sokszor az öngyilkosság gondolatáig, illetve az öngyilkossági kísérletig is eljut. Ahhoz, hogy a major depresszió diagnózisát felállíthassuk, minimálisan két héten át az alábbi 9 tünet közül legalább ötnek (ezen belül pedig az első kettőből legalább az egyiknek) kell fennállnia:


depressziós, szomorú hangulat,
az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése (anhedonia),
jelentős testsúlycsökkenés vagy -gyarapodás,
inszomnia vagy hiperszomnia (csökkent vagy fokozott alvás),
nyugtalanság vagy gátoltság,
fáradtság, erőtlenség,
értéktelenség érzése, önvádolás, bűntudat, esetleg depressziós téveszmék,
csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képességek,
életuntság, öngyilkossági gondolatok vagy kísérlet,

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.