Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pár év múlva veszélyes lehet egy torokgyulladás?

Érdekességek2020. április 16.

Fotó: gettyimages.com

Novemberben tartotta a WHO a Nemzetközi Antibiotikum Hetet, amelyben a rezisztencia veszélyére és a megoldás lehetőségeire hívják fel a figyelmet. Margaret Chan, a WHO korábbi főigazgatója szerint közeleg az idő, amikor egy torokgyulladás vagy egy horzsolás esetleg ismét gyermekeink halálát okozhatja.

Ez a mondat kissé riasztóan hangzik, de ha belegondolunk abba, az EU statisztikák szerint évente 30-50 ezer ember hal meg polirezisztens baktériumok okozta fertőzésekben, akkor nem tűnik túlzásnak. Dr. Sal Péter homeopata gyermekorvos pontokba összeszedve árulja el, mit tehetünk a rezisztencia elleni küzdelemben.

1.     Prevenció

Egyszerű, de hatásos preventív módszer, és én is fontosnak tartom azt, hogy minden beteg megvizsgálása előtt kezet mosok és az asszisztenciánál is figyelünk erre. A megelőzés nagyon fontos minden házi gyermekorvos munkájában. A saját praxisomban azoknál, akik hajlamosak a felső légúti betegségekre, december végétől áprilisig alkalmazok preventív kezelést, részben homeopátiás szereket, részben fitoterápiás szereket, és baktérium lizátumokat” – magyarázta az orvos.

2.     Kiegészítő gyógymódok 

A WHO 2020-ig tartó programjában felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy a komplementer gyógymódokban nagy lehetőség van az antibiotikum rezisztencia elleni küzdelemben. Többféle megközelítés lehetséges. Krónikus betegeknél a homeopátiás gyógymódon belül úgynevezett alkati kezelést szoktunk alkalmazni, ami hosszabb anamnézis felvételt igényel. Az alkati kezelés egy hosszabb terápiás folyamat, lényege a szervezet optimális, vagy optimális közeli működésének helyreállítása. A napi rendelésen homeopátiás gyógyszereket akut esetekben használok, sikerrel. A háziorvosok számára a fitoterápia is rendelkezésre áll az antibiotikumok kiváltására. Számos gyógynövényről ismert, hogy serkenti az immunválaszt, gyulladásgátló hatású. 

Négy kedvencemet emelném ki, amelyeket a saját praxisomban is használok: 

Az egyik a 6 éves életkor felett alkalmazható a dél afrikai muskátli gyökérből készült gyógynövény-kivonat, amelyről a vizsgálatok hörgő-, és arcüreggyulladás esetén mutatták ki, hogy rövidíti a betegség időtartamát és gyorsítja a gyógyulást. A bodza gyümölcse influenza ellenes hatásáról ismert. A kasvirág kivonat, illetve az ebből készült alacsony potenciájú homeopátiás szer a téli időszakban betegségek megelőzésére is használható, de nem folyamatos szedéssel, hanem 1-2 hetes kúrákban. A fokhagyma a magyar népi gyógyászatban is népszerű, a megfázás tüneteit rövidíti.


Dél afrikai muskátli

3.     Kontroll 

A háziorvosi rendelés szervezése során nagyon fontos az, hogy a lázas betegséggel jelentkező pácienseknek minél több lehetőségük legyen kontroll vizsgálatokra, azaz jól működjön az előjegyzés. Ha a lázas betegség 4 napnál hosszabb ideig tart, mindenképpen visszarendelem a pácienseket, hogy ellenőrizzük az esetleges bakteriális szövődmények keletkezését. Az ajánlás szerint is otitis media, azaz a középfülgyulladás esetén 48 óra után hívom vissza a pácienseket, és ellenőrzöm a középfül állapotát és a gyógyulási folyamatot, ennek alapján döntünk az antibiotikus terápiáról, semmiképpen nem adok rutinszerűen antibiotikumot.

4.     Figyelem!

Orvosként nagyon fontos számomra, hogy a betegeimnél ne csak pusztítsuk a mikróbákat, hanem, hogy nyilvánosságra hozzam a rezisztencia problémáját is, és a beteg teljes állapotát figyelembe vegyem a kezelésnél.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.