Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pár év múlva veszélyes lehet egy torokgyulladás?

Érdekességek2020. április 16.

Fotó: gettyimages.com

Novemberben tartotta a WHO a Nemzetközi Antibiotikum Hetet, amelyben a rezisztencia veszélyére és a megoldás lehetőségeire hívják fel a figyelmet. Margaret Chan, a WHO korábbi főigazgatója szerint közeleg az idő, amikor egy torokgyulladás vagy egy horzsolás esetleg ismét gyermekeink halálát okozhatja.

Ez a mondat kissé riasztóan hangzik, de ha belegondolunk abba, az EU statisztikák szerint évente 30-50 ezer ember hal meg polirezisztens baktériumok okozta fertőzésekben, akkor nem tűnik túlzásnak. Dr. Sal Péter homeopata gyermekorvos pontokba összeszedve árulja el, mit tehetünk a rezisztencia elleni küzdelemben.

1.     Prevenció

Egyszerű, de hatásos preventív módszer, és én is fontosnak tartom azt, hogy minden beteg megvizsgálása előtt kezet mosok és az asszisztenciánál is figyelünk erre. A megelőzés nagyon fontos minden házi gyermekorvos munkájában. A saját praxisomban azoknál, akik hajlamosak a felső légúti betegségekre, december végétől áprilisig alkalmazok preventív kezelést, részben homeopátiás szereket, részben fitoterápiás szereket, és baktérium lizátumokat” – magyarázta az orvos.

2.     Kiegészítő gyógymódok 

A WHO 2020-ig tartó programjában felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy a komplementer gyógymódokban nagy lehetőség van az antibiotikum rezisztencia elleni küzdelemben. Többféle megközelítés lehetséges. Krónikus betegeknél a homeopátiás gyógymódon belül úgynevezett alkati kezelést szoktunk alkalmazni, ami hosszabb anamnézis felvételt igényel. Az alkati kezelés egy hosszabb terápiás folyamat, lényege a szervezet optimális, vagy optimális közeli működésének helyreállítása. A napi rendelésen homeopátiás gyógyszereket akut esetekben használok, sikerrel. A háziorvosok számára a fitoterápia is rendelkezésre áll az antibiotikumok kiváltására. Számos gyógynövényről ismert, hogy serkenti az immunválaszt, gyulladásgátló hatású. 

Négy kedvencemet emelném ki, amelyeket a saját praxisomban is használok: 

Az egyik a 6 éves életkor felett alkalmazható a dél afrikai muskátli gyökérből készült gyógynövény-kivonat, amelyről a vizsgálatok hörgő-, és arcüreggyulladás esetén mutatták ki, hogy rövidíti a betegség időtartamát és gyorsítja a gyógyulást. A bodza gyümölcse influenza ellenes hatásáról ismert. A kasvirág kivonat, illetve az ebből készült alacsony potenciájú homeopátiás szer a téli időszakban betegségek megelőzésére is használható, de nem folyamatos szedéssel, hanem 1-2 hetes kúrákban. A fokhagyma a magyar népi gyógyászatban is népszerű, a megfázás tüneteit rövidíti.


Dél afrikai muskátli

3.     Kontroll 

A háziorvosi rendelés szervezése során nagyon fontos az, hogy a lázas betegséggel jelentkező pácienseknek minél több lehetőségük legyen kontroll vizsgálatokra, azaz jól működjön az előjegyzés. Ha a lázas betegség 4 napnál hosszabb ideig tart, mindenképpen visszarendelem a pácienseket, hogy ellenőrizzük az esetleges bakteriális szövődmények keletkezését. Az ajánlás szerint is otitis media, azaz a középfülgyulladás esetén 48 óra után hívom vissza a pácienseket, és ellenőrzöm a középfül állapotát és a gyógyulási folyamatot, ennek alapján döntünk az antibiotikus terápiáról, semmiképpen nem adok rutinszerűen antibiotikumot.

4.     Figyelem!

Orvosként nagyon fontos számomra, hogy a betegeimnél ne csak pusztítsuk a mikróbákat, hanem, hogy nyilvánosságra hozzam a rezisztencia problémáját is, és a beteg teljes állapotát figyelembe vegyem a kezelésnél.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”

Cukorbetegség a digitális korban

2026. október 06.



Eszközkalauz a Semmelweis oktatóvideójában

A cukorbetegek számára egyre több modern eszköz áll rendelkezésre az inzulin pótlására az okostollaktól kezdve az inzulinpumpán át az előretöltött penig. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a diabétesszel élőknek és hozzátartozóiknak nyújt hasznos segítséget ezek használatához. A kisfilmből többek között az is kiderül, milyen tünetekkel kell orvoshoz menni.

A cukorbetegség (diabétesz) egy anyagcsere-betegség, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem hasznosítja azt megfelelően, ezért a cukor nem jut el a sejtekhez, a véráramban halmozódik fel és ezzel megemeli a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet saját immunrendszere támadja meg és pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Jellemző tünetei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, fáradtság, fogyás és a lassú sebgyógyulás.


A 2-es típusú cukorbetegséget szerzett diabétesznek hívjuk, amely – más tényezők mellett – az életmód következtében is kialakulhat. Nem mindig van típusos tünete, gyakran véletlenszerűen derül ki akár egy rutin vérvétel során, de az is előfordulhat, hogy már csak a szövődmények kapcsán fedezik fel


– mondja dr. Ferencz Viktória, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa.

Inzulinadás esetén a cél a szervezet hiányzó inzulintermelésének pótlása a vércukorszint normalizálásához. Kisfilmünkben azt mutatjuk be, milyen módozatai vannak az inzulin beadásának, és arra is választ kaphatnak az érintettek, hogy mely esetekben érdemes orvoshoz fordulniuk.

Már nem elég a hűtve szállítás: ezért lett kritikus a hőmérséklet a gyógyszerlogisztikában

2026. október 05.

Az elmúlt 10-20 évben alapjaiban változott meg a gyógyszerek szállítása. A korábban jellemzően helyi, kézi és utólagosan ellenőrzött folyamatokat ma globális, digitalizált és szigorúan szabályozott ellátási láncok váltották fel. Az STI Hungary gyógyszerlogisztikai szakértői szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy időközben maga a szállítandó termék jelentősen megváltozott: egyre több olyan biológiai, sejt- és génterápiás, illetve fehérjealapú készítmény kerül forgalomba, amelynek minőségét már egy kisebb vagy rövid ideig tartó hőmérsékleti eltérés is veszélyeztetheti.

Pár évtizeddel ezelőtt a gyógyszerlogisztika jóval kevésbé volt digitalizált és szabályozott, mint napjainkban. A gyógyszerek jelentős része helyi vagy regionális gyártásból került a piacokra, a kommunikáció lassabb volt, a készleteket sok esetben fizikai leltárakkal kezelték, a hőmérsékletet pedig gyakran csak utólag, a szállítmány megérkezésekor ellenőrizték. A gyógyszeripari „cold chain”, vagyis hűtött ellátási lánc a kilencvenes évektől kezdett egyre fontosabbá válni, elsősorban az inzulinok, vérkészítmények és oltóanyagok miatt.

Mára azonban nemcsak a logisztikai folyamatok lettek összetettebbek, hanem maguk a gyógyszerek is. A biológiai gyógyszerek, oltóanyagok, sejt- és génterápiás készítmények, valamint a különböző speciális fehérjealapú termékek egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyógyszerpiacon. Ezeknek a készítményeknek sokkal érzékenyebb és összetettebb lehet a stabilitása, mint a hagyományos, szobahőmérsékleten stabil kis molekulájú gyógyszereké.

„Ma már nem egyszerűen arról beszélünk, hogy egy gyógyszert hűtve kell-e szállítani. A kérdés az, hogy a teljes ellátási lánc során pontosan milyen hőmérsékleten, mennyi ideig és milyen körülmények között volt a készítmény” – mondta Csipes Péter, az STI Hungary Kft ügyvezető igazgatója.