Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pánikbetegség

Érdekességek2026. március 14.

Mikor kell fontolóra venni a gyógyszeres kezelést?

Fotó: kues1 | www.freepik.comAzok a személyek, akik pánikbetegséggel élnek, nagyon sok mindent hajlandóak megpróbálni azért, hogy megszabaduljanak ettől a kínzó állapottól. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere szerint ez teljesen érthető és sok módszer valóban hatékony is lehet, azonban van egy pont, amikor a gyógyszeres kezelés jelentheti a tartós, biztonságos megoldást.

Egy pánikroham még nem pánikbetegség

A helyzet megértéséhez fontos megkülönböztetni a pánikrohamot a pánikbetegségtől. A pánikroham tulajdonképpen bárkivel előfordulhat élete során, de ettől ő még nem pánikbeteg. A roham egy hirtelen kialakuló, erős fizikai érzésekkel, gyakran félelmetes tünetekkel jelentkező intenzív epizód, ami néhány percig tart és jellemzően 20-30 perc alatt teljesen megszűnik. A roham hátterét már csak azért is fontos kivizsgálni, hogy kizárható legyen egy szervi, jellemzően szív-érrendszeri vagy hormonális ok a háttérben.


– A pánikroham és a pánikbetegség közötti alapvető különbség a gyakoriságban, az ismétlődésben és a folyamatos szorongás jelenlétében rejlik. A pánikroham egy tünetegyüttes, míg a pánikbetegség egy diagnosztizálható mentális állapot, amely visszatérő rohamokkal jár – ismerteti Veres doktornő. – Amikor a pánikbetegséget meglétét akarjuk igazolni vagy kizárni, éppen ezért nem csak a roham alatt jelentkező tünetekre kérdezünk rá, hanem arra is, hogy például mit érez a kliens a rohamok közt. Fél-e egy újabb pánikrohamtól, próbálja-e mindenáron elkerülni a számára triggernek tűnő helyzeteket, illetve, hogy van-e ismert pszichiátriai diagnózisa, bármilyen mentális-pszichés problémája.

Mit lehet tenni pánikroham esetén?

Ha egy konkrét roham közeledtét érzi valaki több lehetősége van védekezni. Íme, néhány hasznos technika:
– Légzőgyakorlatok: mivel a roham közben a gyors, felületes légzés a jellemző, már az első jeleknél fókuszáljunk a légzésünkre. A lassú, hasi légzés (4 másodpercig belégzés, 4 másodpercig benntartás, 6 másodpercig kilégzés) segít megnyugtatni az idegrendszert.
– „Földeléses” technikák: segítenek visszatérni az „itt és most”-ba. Ilyen például az „5-4-3-2-1” módszer. Nevezzünk meg 5 dolgot, amit látunk, 4-et, amit megérintünk, 3-at, amit hallunk, 2-t, aminek érezzük a szagát, és 1-et, amit megízlelhetnénk.
– Hideg víz: a hideg víz arcra fröcskölése vagy egy jégkocka megfogása azonnal csökkenti a szívritmust, kissé megnyugtat. 

Pánikbetegségnél is segíthetnek gyógyszermentes módszerek

Veres doktornő hangsúlyozza, hogy a pánikbetegségnél sem kizárt, hogy bizonyos módszerek hosszú távon segítenek stabilizálni, fenntartani egy jó állapotot. Fontos azonban, hogy bizonyítottan hatékony eljárásokkal támogassuk a gyógyulást, próbáljuk elkerülni a túl sokat ígérő „csodaszereket”.

Evidenciákon alapuló segítő módszerek:

Pszichoterápia

Ez gyakorlatilag a leghatékonyabb módszer a pánikbetegség kezelésében, amelyet szakember vezethet. Leggyakrabban a kognitív viselkedésterápia a választott módszer, amely segít azonosítani és átkeretezni a pánikrohamot kiváltó katasztrofizáló gondolatokat. Ugyancsak alkalmazható bizonyos esetekben az expozíciós terápia. Ennek során a terapeuta segítségével a beteg fokozatosan, ellenőrzött körülmények között szembesül a pánikot kiváltó fizikai tünetekkel (pl. szapora szívverés), így megtanulja, hogy azok nem veszélyesek. 

Relaxációs és mentális módszerek

Az egyre ismertebb mindfulness (tudatos jelenlét) segít abban, hogy a testérzeteket (szédülés, zsibbadás) ne vészhelyzetként, hanem semleges jelenségként kezeljük. Az autogén tréning, a jóga és a vizualizáció pedig hatékonyak lehetnek az izomfeszültség oldásában és az elme megnyugtatásában. 

Életmódbeli változtatások

Nyilvánvalóan nem azonnal hatnak, de a jó mentális-pszichés állapot fenntartásához bizonyítottan hozzájárul a rendszeres testmozgás, az alkohol és a koffein kerülése, a vércukorszint stabilan tartása táplálkozással, illetve akár diabetológusi segítséggel és a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás.  

Mikor van szükség a pánikbetegség gyógyszeres kezelésére?

– A pánikbetegség gyógyszeres kezelése akkor válik szükségessé, ha a rohamok gyakorisága, intenzitása vagy a betegség szövődményei már jelentősen korlátozzák a mindennapi életvitelt, a munkaképességet és/vagy az életminőséget. A gyógyszeres terápia célja a rohamok megszüntetése, a szorongás csökkentése és az elkerülő viselkedés, például agorafóbia megelőzése – hangsúlyozza dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere. –  A gyógyszerek közül az antidepresszánsok nem a rohamok azonnali megszüntetését célozzák, a hatásuk 3-4 hét rendszeres szedés után érezhető, bár a kezdeti visszaesésre fel kell készíteni a pácienseket. A szorongásoldók, elsősorban a benzodiazepinek pedig azonnal kifejtik a hatásukat, és a rohammal járó, erős szorongást is gyorsan oldják.

Összeségében tehát a megfelelően beállított gyógyszeres kezelés nagyon komoly javulást hozhat a páciensek életében, egészen más minőségű életet élhetnek a betegség karbantartásával. Mindemellett azonban gyógyszermentes, bizonyítottan hatékony módszerekkel is érdemes megtámogatni a komplex kezelést.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.