Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pánikbetegség

Érdekességek2026. március 14.

Mikor kell fontolóra venni a gyógyszeres kezelést?

Fotó: kues1 | www.freepik.comAzok a személyek, akik pánikbetegséggel élnek, nagyon sok mindent hajlandóak megpróbálni azért, hogy megszabaduljanak ettől a kínzó állapottól. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere szerint ez teljesen érthető és sok módszer valóban hatékony is lehet, azonban van egy pont, amikor a gyógyszeres kezelés jelentheti a tartós, biztonságos megoldást.

Egy pánikroham még nem pánikbetegség

A helyzet megértéséhez fontos megkülönböztetni a pánikrohamot a pánikbetegségtől. A pánikroham tulajdonképpen bárkivel előfordulhat élete során, de ettől ő még nem pánikbeteg. A roham egy hirtelen kialakuló, erős fizikai érzésekkel, gyakran félelmetes tünetekkel jelentkező intenzív epizód, ami néhány percig tart és jellemzően 20-30 perc alatt teljesen megszűnik. A roham hátterét már csak azért is fontos kivizsgálni, hogy kizárható legyen egy szervi, jellemzően szív-érrendszeri vagy hormonális ok a háttérben.


– A pánikroham és a pánikbetegség közötti alapvető különbség a gyakoriságban, az ismétlődésben és a folyamatos szorongás jelenlétében rejlik. A pánikroham egy tünetegyüttes, míg a pánikbetegség egy diagnosztizálható mentális állapot, amely visszatérő rohamokkal jár – ismerteti Veres doktornő. – Amikor a pánikbetegséget meglétét akarjuk igazolni vagy kizárni, éppen ezért nem csak a roham alatt jelentkező tünetekre kérdezünk rá, hanem arra is, hogy például mit érez a kliens a rohamok közt. Fél-e egy újabb pánikrohamtól, próbálja-e mindenáron elkerülni a számára triggernek tűnő helyzeteket, illetve, hogy van-e ismert pszichiátriai diagnózisa, bármilyen mentális-pszichés problémája.

Mit lehet tenni pánikroham esetén?

Ha egy konkrét roham közeledtét érzi valaki több lehetősége van védekezni. Íme, néhány hasznos technika:
– Légzőgyakorlatok: mivel a roham közben a gyors, felületes légzés a jellemző, már az első jeleknél fókuszáljunk a légzésünkre. A lassú, hasi légzés (4 másodpercig belégzés, 4 másodpercig benntartás, 6 másodpercig kilégzés) segít megnyugtatni az idegrendszert.
– „Földeléses” technikák: segítenek visszatérni az „itt és most”-ba. Ilyen például az „5-4-3-2-1” módszer. Nevezzünk meg 5 dolgot, amit látunk, 4-et, amit megérintünk, 3-at, amit hallunk, 2-t, aminek érezzük a szagát, és 1-et, amit megízlelhetnénk.
– Hideg víz: a hideg víz arcra fröcskölése vagy egy jégkocka megfogása azonnal csökkenti a szívritmust, kissé megnyugtat. 

Pánikbetegségnél is segíthetnek gyógyszermentes módszerek

Veres doktornő hangsúlyozza, hogy a pánikbetegségnél sem kizárt, hogy bizonyos módszerek hosszú távon segítenek stabilizálni, fenntartani egy jó állapotot. Fontos azonban, hogy bizonyítottan hatékony eljárásokkal támogassuk a gyógyulást, próbáljuk elkerülni a túl sokat ígérő „csodaszereket”.

Evidenciákon alapuló segítő módszerek:

Pszichoterápia

Ez gyakorlatilag a leghatékonyabb módszer a pánikbetegség kezelésében, amelyet szakember vezethet. Leggyakrabban a kognitív viselkedésterápia a választott módszer, amely segít azonosítani és átkeretezni a pánikrohamot kiváltó katasztrofizáló gondolatokat. Ugyancsak alkalmazható bizonyos esetekben az expozíciós terápia. Ennek során a terapeuta segítségével a beteg fokozatosan, ellenőrzött körülmények között szembesül a pánikot kiváltó fizikai tünetekkel (pl. szapora szívverés), így megtanulja, hogy azok nem veszélyesek. 

Relaxációs és mentális módszerek

Az egyre ismertebb mindfulness (tudatos jelenlét) segít abban, hogy a testérzeteket (szédülés, zsibbadás) ne vészhelyzetként, hanem semleges jelenségként kezeljük. Az autogén tréning, a jóga és a vizualizáció pedig hatékonyak lehetnek az izomfeszültség oldásában és az elme megnyugtatásában. 

Életmódbeli változtatások

Nyilvánvalóan nem azonnal hatnak, de a jó mentális-pszichés állapot fenntartásához bizonyítottan hozzájárul a rendszeres testmozgás, az alkohol és a koffein kerülése, a vércukorszint stabilan tartása táplálkozással, illetve akár diabetológusi segítséggel és a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás.  

Mikor van szükség a pánikbetegség gyógyszeres kezelésére?

– A pánikbetegség gyógyszeres kezelése akkor válik szükségessé, ha a rohamok gyakorisága, intenzitása vagy a betegség szövődményei már jelentősen korlátozzák a mindennapi életvitelt, a munkaképességet és/vagy az életminőséget. A gyógyszeres terápia célja a rohamok megszüntetése, a szorongás csökkentése és az elkerülő viselkedés, például agorafóbia megelőzése – hangsúlyozza dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere. –  A gyógyszerek közül az antidepresszánsok nem a rohamok azonnali megszüntetését célozzák, a hatásuk 3-4 hét rendszeres szedés után érezhető, bár a kezdeti visszaesésre fel kell készíteni a pácienseket. A szorongásoldók, elsősorban a benzodiazepinek pedig azonnal kifejtik a hatásukat, és a rohammal járó, erős szorongást is gyorsan oldják.

Összeségében tehát a megfelelően beállított gyógyszeres kezelés nagyon komoly javulást hozhat a páciensek életében, egészen más minőségű életet élhetnek a betegség karbantartásával. Mindemellett azonban gyógyszermentes, bizonyítottan hatékony módszerekkel is érdemes megtámogatni a komplex kezelést.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem vagyok eléggé motivált

2026. október 24.

A motiváció energia, mely felpezsdít, hajt, tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek, színtelennek, tûnik... és nincs kedvünk tervek, célok megvalósításához. De hogyan találjunk rájuk, he elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... Hiszen ez olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Tehernek érezzük, és egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton hajtásként, pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer lehetõvé teszi viszont, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.

A terhesség elsõ fele homeopátiás szemmel

2026. október 24.

A terhesség alatt felmerülõ egészségügyi problémák megoldásakor jelentõsen csökken az alkalmazható gyógyszerek száma mellékhatásaik, illetve teratogenitásuk miatt. Ezzel szemben a homeopátiás kezeléskor nem lépnek fel mellékhatások sem a kismamára nézve, sem a babára nézve. 

A homeopátiás kezelés nem allergizál, hanem a szervezet öngyógyító erejét stimulálja, erõsíti az immunrendszert, harmonizálja a betegség alatt felborult egyensúlyi mechanizmusokat a szervezetben. A terhesség elsõ harmadában leggyakrabban fellépõ probléma a hányinger, a hányás, mely sokszor banális, de kellemetlen tünet.

Ritkább esetben akár szövõdményekhez is vezethet, pl. dehidráció, alultápláltság. Igen jól kezelhetõ homeopátiás gyógyszerekkel, a hasonlóság alapszabálya szerint. A Sepia az egyik legtöbbször használt szer erre a tünetre. Akkor javasolható, ha már reggel ébredéskor jelentkezik az émelygés, a hányinger, amelyek az étel szagára, látványára fokozódhatnak. Evésre nem javul a gyomor ürességérzete, a kismama megundorodik pl. a cigarettafüsttõl, sõt egyes ételektõl is, amivel a terhesség elõtt nem volt problémája.

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.