Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pajzsmirigy gyógyszerek szedése nyáron

Érdekességek2020. július 06.

Fotó: 123rf.com

Amennyiben nyaralásra vagy hétvégi kiruccanásra készül, ellenőrizze, hogy elegendő lesz-e a hazaérkezés utáni napokra is a pajzsmirigy gyógyszere. Ha nem, írasson fel elegendő mennyiséget, és konzultáljon orvosával az utazás terveiről. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája mondja el a legfontosabbakat.

A kánikulát gyakran még az egészségesek sem viselik jól, hát még a pajzsmirigybetegek. Felerősödhetnek a tünetek, főleg a túlműködésben szenvedőknél, hiszen náluk gyakran jelentkezik fokozott verejtékezés, álmatlanság, és nehezen vészelik át a meleget. Az is előfordulhat, hogy nyáron túlműködésbe megy át az alulműködés, így a dózis csökkentése indokolt. Erről mindenképpen konzultáljon orvosával!

– Kerülje a tűző napot és ha kell, tegyen magára hideg vizes borogatást!
– Fogyasszon napi minimum 2 liter folyadékot.

Fokozottan figyeljen a gyógyszereire is!

Természetesen elegendő gyógyszerrel kell útnak indulni, tervezzen előre, a kezelőorvos három havi adagot minden további nélkül fel tud írni.

A legtöbb gyógyszer igen hőérzékeny, a nyári melegben vagy a tűző napon a nem megfelelő tárolás miatt lebomlanak. A pajzsmirigyzavarokra alkalmazott készítmények 30 °C felett veszíthetnek hatásukból, ezért 25 °C körül kell tárolni a gyógyszereit – tanácsolja dr. Békési Gábor.

Amennyiben autóval utazik, és megállnak valahol, előfordulhat, hogy a gépjárműben akár 60 °C is lehet a tűző napon. Tegye inkább hűtőtáskába, vagy ha megérkeznek a szállásra, a hűtőbe a készítményeket, ha nem klimatizált a helyiség. Arra is figyeljen, hogy ne kerüljön a gyógyszer hűtőakku közelében, mert a nagyon hideg sem tesz jót a készítménynek. Éppen ezért nem szabad fagyasztóban sem tartani a gyógyszereket.


Hőre érzékeny gyógyszerek, amelyeket a pajzsmirigybetegek is szedhetnek

– Pajzsmirigyhormon-készítmények különböző formái (Thyroxin, Letrox, Euthyrox, Syntroxine, stb.)
– Atorvastatin (koleszterinszintre ható készítmény)
– Norvasc (magas vérnyomásra)
– Béta-blokkoló készítmények (Concor, Betaloc, stb.).

Inkább vízzel vegye be!

A gyógyszereket továbbra is lehetőleg vízzel, ásványvízzel vegye be, ha olyan helyre utazik, ahol nem biztonságos az ivóvíz, inkább ásványvizet igyon, és lehetőleg ne használjon jégkockát sem.

Nincs tiltott ital a pajzsmirigy gyógyszerekkel kapcsolatban. A pajzsmirigy alulműködésre adott szereket reggel éhgyomorra kell bevenni. Utána fél óráig nem lehet reggelizni, és még egy újabb fél óráig kávét inni is ellenjavallt, mert az csökkentheti a hatásosságot.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.