Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Otthon is el lehet távolítani az anyajegyet?

Érdekességek2022. november 03.

Fotó: 123rf.com

Doktor Google korszakában meglepően sok „biztos” módszerről olvashatunk, amelyekkel akár otthon, önmagunk is megszabadulhatunk az anyajegyektől. Dr. Pánczél Gitta, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza arról beszélt, mi tekinthető biztonságos anyajegy eltávolításnak.

Anyajegy eltávolítás otthon – nem biztos, hogy jó ötlet

Az emberek többségének általában 10-40 anyajegy található a bőrön, amelyek zömükben legfeljebb csak esztétikailag lehetnek zavaróak. Éppen ezért néhány embernek jó ötletnek tűnhet, ha orvosi segítség nélkül próbálják meg eltávolítani a kényelmetlennek ítélt képletet.   

Az interneten meg is található néhány olyan „bevált” szer, amelyet anyajegy eltávolításra, szemölcs eltávolításra, illetve pigmentfolt halványításra ajánlanak, többek közt fokhagyma, oregánóolaj, ricinusolajjal kevert mosószóda, citromlé, teafa- és lenmagolaj, vagy éppen banánhéj és hidrogén-peroxid.

Ezekről a házi eltávolító módszerekről azonban tudni kell, hogy anyajegy eltávolításra egyáltalán nem alkalmasak, általában még a jóindulatú szemölcsök kezelése esetén sem hoznak 100 %-os sikert. Egyes esetekben pedig kifejezetten veszélyesek lehetnek. Éppen ezért az anyajegyeket, festékfoltokat, bizonytalan eredetű bőrelváltozásokat bőrgyógyásszal ajánlatos ellenőriztetni, hogy kiderüljön, áll-e kóros elváltozás a háttérben, egyúttal meghatározható az eltávolítás lehetséges, hatékony módja is.

Kizárólag orvosi módszerrel próbálkozhatnak azok, akik valamilyen alapbetegséggel, például cukorbetegséggel rendelkeznek. Aki pedig mégis kipróbál valamiféle otthoni módszert, és kellemetlen reakciókat tapasztal, például pirosságot, duzzanatot, viszketést, vagy más gyanús tünetet, mindenképpen forduljon bőrgyógyászhoz. 

A kimetszés a legbiztonságosabb 

Anyajegyek eltávolítására a kimetszés az egyetlen, szakmailag is elfogadott módszer. Más eljárással (például lézer, kiégetés, fagyasztás) nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy a kezelés során pontosan milyen mélyen jár a kezelést végző orvos a bőrben, és sikerült-e eltávolítani az egész anyajegyet.

A sebészi kimetszéssel viszont pontosan követni lehet az anyajegy vonalát, nem roncsolódik az anyajegy szövete, így nem okoz rosszindulatú elfajulást sem – mondja dr. Pánczél Gitta, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza. – Egy másik fontos érv az anyajegy kimetszése mellett, hogy a beavatkozás után az eltávolított bőrszövetből szövettani vizsgálat tud készülni, ami egyrészt megerősíti a klinikai diagnózist, másrészt rosszindulatúság esetén a kezelés további meghatározásához fontos információkat tartalmaz az orvos számára. A fagyasztás, az égetés és a lézer kiváló lehet vírusos szemölcsök, futószemölcsök vagy éppen időskori hámszemölcsök kezelésére.


Fotó: 123rf.com

Az anyajegy kimetszése helyi érzéstelenítésben történik, a beavatkozás nagyjából fél órát vesz igénybe. Az érzéstelenítést követően az anyajegyet szikével kimetszik a bőrből, majd a sebet összevarrják. A sebre steril kötés kerül, a varratszedésre pedig testtájtól függően, egy-három hét múlva kerül sor. A szövettani lelet a beavatkozást követően készül el, és ennek eredménye alapján történik a további teendők egyeztetése a szakorvossal. A rendszeres szűrővizsgálat nemcsak sok anyajegy esetén lehet hasznos, de a már bőrdaganat eltávolításon átesett betegek körében is fontos a további bőrdaganatok korai felismerésében.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Önnek is vannak mániái? – 2. rész

2026. június 20.



Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már „nevetséges szokásnak” szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.

Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik

2026. június 20.

A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!

Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”

Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.

Önnek is vannak mániái? – 1. rész

2026. június 19.

A pszichiáterek szerint a felnőttek 60%-a szenved gyakran a gyermekkorban gyökerező aggodalmaktól: például félnek az állatoktól, rosszul vannak a vértől. De vigyázat, nem szabad össze- téveszteni a félelmet a fóbiával!

„Aki nem fél semmitől, az nem normális” – mondta Jean-Paul Sartre

Valóban, minden ember rabja valamilyen félelmének, okkal vagy ok nélkül, kisebb vagy nagyobb mértékben. A pszichiáterek szerint a felnőttek 60%-a szenved gyakran a gyermekkorban gyökerező aggodalmaktól: félnek például az állatoktól vagy rosszul vannak a vértől. De vigyázat, nem szabad összetéveszteni a félelmet a fóbiával! Ez utóbbi beteges irtózásban nyilvánul meg, mely egészen a pánikba torkolló krízisig is elvezethet. Az ebben szenvedő személy megpróbálja elkerülni azt, ami a nyugtalanságát okozza: a tömeget, a macskákat, a mélységet vagy akár az injekciót. Ezt a jelenséget a pszichiáterek „kitérésnek” nevezik.

A folyamat egy pokoli spirálba taszítja a pácienst: amikor kikerül egy adott helyzetet, jobban érzi magát, de az nem tart sokáig. Ha a nyugtalanság előjön valakinél egy bank beeresztő, kicsi, lezárt biztonsági belépőjében, mikor minden oldalról rácsukódik a minden, és ezt elkerüli, legközelebb ugyanez a kellemetlen érzés rátörhet egy liftben. Később minden zárt térből ki kell menekülnie, ami jelentős komplikációkat okozhat az életében.