Ostorcsapás-effektus: nemcsak a testi tüneteket kell gyógyítani!
Érdekességek2025. március 02.
Megfigyelték, hogy Svédországhoz viszonyítva Amerikában gyakrabban fordul elő krónikus nyakfájás az autóbalesetek után. Vajon mi lehet ennek az oka? A válasz talán abban keresendő, hogy amíg Amerikában hajlamosabbak az egészségügyben a probléma katasztrofizálásra, addig Svédországban másképp közelítik meg a kialakult helyzetet – nem azt tudatosítják a betegben, hogy a sérülés olyan súlyos, hogy annak a hatására a nyakban elmozdultak a csigolyák, és megnyúltak a szalagok, hanem a fókuszt a páciens bizalmának az építésére irányítják.
Megnyugtatják a betegeket, hangsúlyozzák a felépülést támogató gondolkodásmód és mozgás fontosságát – azaz nemcsak a testi, hanem a pszichés és szociális tényezőket is figyelembe veszik, azaz más a betegekkel való kommunikáció módja. A Sherlock Rehab két elismert szakembere, dr. Gyenesné Jákob Zsuzsanna gyógytornász, manuálterapeuta és Moldoványi Márton szenior gyógytornász és manuálterapeuta ezért a kezelések során holisztikus megközelítést alkalmaz a páciensek fájdalmának csökkentése érdekében.
Nem mindig a testben kell keresni a megoldást
Egy baleset következtében kialakult fájdalom enyhülése és a felépülés ideje nemcsak a sérülés mértékén múlik, hanem nagymértékben azon is, hogy miként kezelik az érintettek a helyzetet – itt mind a betegek, mind az őket körülvevő szakemberek hozzáállása fontos. Kulcsfontosságú a test és az elme közötti kapcsolat, valamint az, hogy a kezelés során sor kerül-e a félelem csökkentésére, mennyire bátorítják az érintettet az aktív mozgásra, illetve felismerésre kerülnek-e a pozitív felépülési elvárások. Ezek azért lényegesek, mert nagyban hozzájárulhatnak a sikeres gyógyuláshoz.
Mi az ostorcsapás effektus?
Az ostorcsapás effektus olyan mechanikai sérülés, amely általában autóbalesetek következtében alakul ki, – leggyakrabban hirtelen fékezésnél vagy koccanásnál – a fej és a nyak hirtelen előre-hátra mozdulásának az eredményeként. A fej gyors mozgása miatt a nyak izmai és szalagjai megnyúlnak, megsérülnek.
Mik az ostorcsapás szindróma tünetei?
Ostorcsapás sérülésre utalhat:
- a tarkótáji fejfájás,
- a nyaki fájdalom,
- a fej mozgatásának nehézsége,
- felléphet szédülés, egyensúlyzavar és látásprobléma is.
Mikor célszerű orvoshoz fordulni?
Minden olyan esetben, ha a meglévő tünetek hirtelen, erőteljesen fokozódnak, vagy ha az érintett újabb területen érez éles, csillapíthatatlan fájdalmat, zsibbadás vagy érzéskiesés jelentkezik, illetve ájulás és eszméletvesztés történik. A vizsgálat alkalmával ki kell zárni az egyéb történéseket: a nyaki gerinc törését, a keringési zavarokat, a gerincvelő sérülést.
Mik a sérülés következményei? Lehetséges a teljes gyógyulás?
Sokszor következik be spontán gyógyulás, de egyeseknél kialakulhat krónikus fájdalom. A tünetek általában 2-3 hónapon belül megszűnnek, de krónikus esetben 3 hónapon túl is fennmaradnak. Utánkövetéses vizsgálatok eredményei bizonyítják, hogy az ostorcsapás sérülést követően a betegek 85 %-a 6 hónapon belül meggyógyul.
A felépülés titka: nem mindig a testben van a megoldás
A felépülésben meghatározóak lehetnek a pszichológiai és szociális tényezők is. A gyengébb megküzdési stratégiák a tapasztalatok szerint megnövelhetik a krónikus ostorcsapás szindróma kialakulásának kockázatát.
A témával kapcsolatos kutatások szerint számos tényező befolyásolja, hogy a sérülés után kialakul-e krónikus fájdalom. Ebben az alábbi rizikófaktorok játszanak fontos szerepet:
- pszichológiai tényezők – a szorongás, a depresszió és a stressz fokozza a fájdalom érzést és hátráltatja a gyógyulási folyamatot,
- szociális támogatás hiánya – jelentős hatással vannak a felépülésre a családi és baráti kapcsolatok, azok erőssége,
- életkor – az idősebbek rehabilitációja és a gyógyulás folyamata mérsékeltebb lehet, nagyobb eséllyel alakulhat ki krónikus fájdalom,
- munkahelyi, környezeti tényezők: a stresszes környezet, a fizikai terhelés, a nem megfelelően kialakított ergonomikus beállítások fokozhatják a fájdalmat,
- fájdalomérzékelés – sok függ az egyéni fájdalomküszöbtől.
A felépüléshez nélkülözhetetlen a holisztikus megközelítés
A holisztikus megközelítés alkalmazása során mindig figyelembe veszik a fizikai, pszichológiai és szociális tényezőket – azaz az egész testet vizsgálják, megkeresik a panaszok kiindulópontját és támogatják a fizikai aktivitást.
Különféle aktív terápiákat alkalmaznak: például mobilizációs gyakorlatokat, McKenzie gyakorlatokat, erősítéseket, a motoros kontrollt fejlesztő gyakorlatokat. Olyan aktív nyak-, vállöv mobilizáló, lazító gyakorlatokat tanítanak, amelyeket otthon is elvégezhetnek a páciensek.
Kutatások eredményei bizonyítják, hogy az aktív mozgásterápia rövid időn belül csökkenti a fájdalmat, továbbá növelhető általa a mozgástartomány. A manuálterápia, mint passzív mobilizáció eszköze, szintén csökkenti a fájdalmat.
Cél, hogy a páciens minél hamarabb visszatérhessen a mindennapi aktivitásához, a sérülés előtt végzett mozgásokhoz. Ennek eléréséhez a betegedukáció is lényeges összetevő – a betegek általa megértik a sérülésük és a gyógyulásuk folyamatát, jobban meg tudnak birkózni a fájdalommal és aktívabbak vesznek részt a kezelésükben, megakadályozva ezzel, hogy az állapotuk krónikussá váljon.
forrás: Patika Magazin
