Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Összefüggés van a légszennyezettség és a vetélés között

Érdekességek2019. január 05.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA Utahi Egyetem kutatói összefüggést mutattak ki a légszennyezettség és a vetélés fokozott kockázata között.

A Fertility and Sterility című szaklapban közzétett tanulmányukban a kutatók arra jutottak, hogy a Utah állam legsűrűbben lakott régiójában – Wasatch Front – élő nőknél magasabb, 16 százalékos a vetélés kockázata a szennyezett levegőnek való rövid távú kitettség hatására.

Matthew Fuller és Claire Leiser kutatók retrospektív kutatást végeztek több mint 1300 várandós nő részvételével, akik a 20. hét előtt bekövetkezett vetélést követően fordultak segítségért az egyetemi kórház sürgősségi osztályához 2007 és 2015 között.

A kutatók megvizsgálták a vetélés kockázatát egy 3 vagy 7 napos időszakban, amely a levegőben lévő három fő szennyezőanyag koncentrációjának csúcspontját követte. Ezek a szennyezőanyagok a nitrogén-dioxid, az ózon és a finomszemcsés anyagok, vagyis a mikroszkopikus por- és koromszemcsék (particulate matter, PM).

A kutatásból kizárták azokat a nőket, akik Utah államon kívül éltek. “Mi tényleg csak a nagyon ritka eseteket látjuk egy nagyon szűk időablakban. Az eredmények nem a teljes képet adják” – idézte Leisert a Science Daily tudományos hírportál.

Azoknál a nőknél, akik a levegő megnövekedett nitrogén-oxid-szinjének voltak kitéve, némileg megnőtt a vetélés kockázata. A finomszemcsés anyagok azonban nem növelték lényegesen a vetélés kockázatát.

“Bár egy igazán különleges földrajzi területen élünk, a problémák, amelyekkel a légszennyezettség terén szembesülünk, egyáltalán nem különlegesek. Ahogy a bolygó melegszik és a népesség növekszik, a légszennyezettség egyre nagyobb gondot jelent és nemcsak a fejlődő országokban, hanem az Egyesült Államokban is” – fogalmazott Fuller.

A Wasatch Front területén, elsősorban a téli hónapokban egy-egy rövidebb időszakra jelentősen romlik a levegő minősége. A szakértők hat különböző minőségű területet határoztak meg és megfigyelték mind a hat területen a páciensek adatait.


Megállapították, hogy egy hónapon belül több alkalommal is megnőhet a vetélés kockázata, ahogy változik a levegő minősége.

Fuller a várandós nőknek javasolta a részecskéket kiszűrő arcmaszk használatát, vagy a szabadtéri fizikai aktivitás mellőzését azokon a napokon, amikor szennyezettebb a levegő. Használhatnak szűrőket a belső terek levegőjének tisztítására is. Sőt, ha ez lehetséges, tervezzék meg a fogantatás idejét úgy, hogy a lehető legkevesebb legyen a várandósság idején az olyan periódus, amikor rossz a levegő minősége.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Így éld túl a nyarat cukorbetegként

2025. július 20.

Fontos tanácsok és tévhitek

A nyári meleg mindenki számára kihívást jelenthet, azonban a cukorbetegek és inzulinrezisztenciában (IR) szenvedők számára különösen komoly kockázatokat rejthet. Magyarországon több mint egymillió ember érintett cukorbetegségben, és még többen élnek inzulinrezisztenciával. Nyáron a hőmérséklet-emelkedés miatt fokozott figyelemre van szükségük, hiszen a magas vércukorszint és a kiszáradás veszélye jelentősen megnőhet – hívja fel a figyelmet a Budai Egészségközpont szakembere a cukorbetegek világnapja alkalmából.

Rejtett veszélyek a hőségben

A nyári hónapokban a cukorbetegek könnyebben kiszáradhatnak, mivel a magas vércukorszint fokozza a vizeletürítést. Ha a betegség szövődményeként már kialakult ér- vagy idegkárosodás, akkor a verejtékmirigyek sem működnek megfelelően, így könnyen hőgutát kaphatnak.

„Nyáron gyakran észrevétlen maradhatnak a kiszáradás korai tünetei – például a szomjúságérzet, fejfájás, sötétsárga és kevés vizelet, szédülés, fáradékonyság, étvágytalanság –, ezért cukorbetegek esetében még tudatosabban kell odafigyelni a folyadékbevitelre, különösen, ha idősek” – figyelmeztet dr. Borús Hajnal, a Budai Egészségközpont diabetológus, belgyógyász, endokrinológus szakorvosa.

A nagy meleg az inzulinrezisztensekre is veszélyt jelenthet, mivel stresszreakciót okoz a szervezetben, ami kortizol- és adrenalinfelszabadulással járhat, ez pedig megemeli a vércukorszintet és növeli az inzulinrezisztenciát. Melegben aludni sem tudunk olyan jól, ami szintén rontja az inzulinrezisztenciát.

A betegségben érintettek közül kiemelt figyelmet kell szánni a gyerekeknek és kismamáknak. Gyermekek esetében fokozott figyelmet kell fordítani a folyadékpótlásra, nyári táborokban pedig szükséges a megfelelő orvosi dokumentáció inzulinadagokkal, étkezési utasításokkal, és egy olyan felelős személy jelenléte, aki érti az 1-es típusú cukorbetegség kezelését, mivel ezzel szokott probléma lenni. Kismamáknál kiemelten fontos a folyamatos vércukorszint-monitorozás, hiszen a magzat egészségére is hatással lehet a vércukorszint jelentős ingadozása.

Honnan tudod, hogy eleget iszol?

2025. július 20.

A legmegbízhatóbb jelzés nem a szomjúság, hanem a vizeletürítés. A vesék óránként maximum 1 liter vizet képesek feldolgozni, ezért a legjobb stratégia a folyamatos, egyenletes folyadékbevitel. Napi 8–10 pohár, azaz óránként kb. 2,5 deci víz tökéletesen támogatja a szervezetet, amivel a bőrünknek, a közérzetünknek, sőt a teljesítőképességünknek is jót teszünk! Ha napi 7–8 alkalommal van vizeleted, és annak színe sohasem sötét sárga, akkor jó úton jársz! Ha nem, ideje még egy pohár vízzel többet inni.

Külön odafigyelést igényelnek

A gyerekek és az idősek! A kisebbekben még nem tudatosul a vízfogyasztás fontossága, ezért a folyadékbevitelükre a felnőtteknek kell figyelnie. Gyakran úgy belemerülnek a játékba, hogy még a szomjúságot sem érzik. Ráadásul a kicsik testének víztartalma magasabb, mint a felnőtteké. Az időseknek pedig az életkor előre haladtával romlik a szomjúságérzete, ezért nem érzékelik, hogy inniuk kéne. Többségük nehezen mozog, ezért kétszer is meggondolják, kimenjenek-e egy pohár vízért, vagy éppen azért nem isznak, hogy ne kelljen a mosdóba járniuk. Illetve sokan élnek olyan krónikus betegséggel, vagy szednek olyan gyógyszereket, amelyek hatással vannak testük folyadékegyensúlyára. Már azzal is sokat segítünk, ha mindig kezük ügyébe teszünk egy pohár innivalót: cukormentes teát, vizet, limonádét, és ügyelünk arra is, hogy napi rendszerességgel egyenek magas víztartalmú fogásokat, például levest.

A másik terület, amikor fokozottan figyelni kell a folyadékpótlásra, ha a szervezet valami miatt túlzott mennyiségben veszít folyadékot. Itt nem csak a kánikula miatti izzadásra kell gondolni, hanem a nyáron gyakori lázas, hányással, hasmenéssel járó betegségekre is. Ilyenkor ezt a nagyobb folyadékveszteséget is vissza kell pótolni, hogy elkerüljük a súlyosabb, kiszáradásos állapotot, ami már kórházi ellátást igényel.

Az állati és a növényi fehérjék közötti lényeges különbségek

2025. július 19.

Aminosav-összetétel: Az állati fehérjék – például a hús, tejtermékek és tojás – általában „teljes fehérjéknek” számítanak, mert természetes formájukban tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat az emberi szervezet számára. A növényi fehérjék – például hüvelyesek, gabonák, magvak – viszont gyakran valamely esszenciális aminosavban (például metioninban vagy lizinben) alacsonyabb mennyiséget tartalmaznak, így többféle növényi fehérje kombinációja lehet szükséges a teljes aminosav-profil biztosításához.

Felszívódás és biológiai érték: Az állati fehérjék biológiai értéke általában magasabb, vagyis hatékonyabban hasznosulnak a szervezetben. A növényi fehérjék emésztése néha hátráltatott lehet a rostok és bizonyos antinutriensek miatt, amelyek csökkenthetik az emészthetőséget. Az antinutriensek olyan természetes növényi vegyületek, amelyek bizonyos tápanyagok (például ásványi anyagok vagy fehérjék) felszívódását csökkenthetik, negatívan befolyásolhatják. Ilyenek például a fitinsav (teljes kiőrlésű gabonákban), a lektinek (babfélékben), az oxalátok (spenótban) és a tanninok (teában, kakaóban). Viszont megfelelő előkezeléssel (főzés, áztatás, fermentálás) hatásuk csökkenthető.

További tápanyagok és egészségügyi hatások: Az állati eredetű élelmiszerek gyakran tartalmaznak olyan mikrotápanyagokat, mint a vas, B12-vitamin, cink, amelyek fontosak, de magas telített zsírsav-tartalmuk miatt bizonyos egészségügyi kockázatokat is hordozhatnak. A növényi források esetében a fehérjék mellett magas a rost-, vitamin- és antioxidáns-tartalom szól.