Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ősmagyarok konyhája - avagy mit ettek a honfoglalás korában?

Érdekességek2018. január 18.

Minden nép életében fontos szerepet játszik a gasztronómia. Érdemes megismerni mit is ettek elődeink. A magyarok mindig híresek voltak arról, hogy szerettek enni és inni, így ünnepelték meg a győzelmeket és az új hódításokat. A vándorlások során sok néppel kapcsolatba kerültek, hatott rájuk azok étkezési kultúrája.

Milyen alapanyagokat,hozzávalókat használtak?
- gabonák (búza, árpa, köles)
- hús (marha, ló, juh, vadak, kacsa, liba)
- halak
- zöldségek (hagymafélék, gombák, répafélék, salátafélék, torma, borsó)
- tejtermékek (pl. maguk készítettek túrót, sajtot már a honfoglalás előttm de ismerték a vajat is)
- gyümölcsök (alma, körte, bogyósok - szeder, szamóca)

Az ősmagyarok étkezésében fontos szerepet játszott a hús és a tejtermék ezzel szemben a kenyérnek nem volt akkora jelentősége mint napjainkban.A honfoglalás és a letelepedés nagyon sok változást hozott az életükben hiszen elterjedt a földművelés és az állattartás. Étkezésük is sokoldalúvá vált, az ételek elkészítéséhez kemencéket építettek, gyakorivá vált az edények használata.
 


Milyen típusú ételeket ettek?
Kenyereket és kásákat készítettek gabonából sőt a pörkölthez hasonló egytálételüket is dúsították különböző magokkal. Vándorlásaik során edények híján kövőn sütöttek és főztek így lepénykenyeret készítettek ezzel a módszerrel. A húsokat füstöléssel és szárítással tartósították mert csak így tudták megőrizni és felhasználni a vándorlások alatt. 
A mai bográcshoz hasonló edényeket is használtak amelyekben bő lével készített egytálételeket főztek hússal és zöldséggel. Ez a mai tartalmas levesek megfelelője lehetne.

Mit ittak őseink?
Már az államalapítás előtt ismerték a szőlőt és azt is,hogy abból finom ital készíthető. Bort, komlóból készült erjesztett italt( kezdetleges sört) és kumiszt vagyis erjesztett lótejet ittak. Emellett természetesen fontos szerepe volt a víznek.

Íme néhány recept amit akár őseink is ehettek:

Sült libacombok zöldséges kölessel

Hozzávalók: 4 nagy libacomb, 1 kilogram zöldség vegyesen (sárgarépa, gyökér, vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, gomba), só, bors, 20 dkg köles

A húst alaposan megmosom, megtisztítom és egy vastag tepsibe vagy sütőtálba teszem. A zöldségeket megtisztítom és aprítás nélkül félreteszem. A húst sózom, borsozom és lefedve 1 órán át sütöm, ezután melléteszem a zöldségeket és addig sütöm míg meg nem puhul a hússal együtt. A tetőt levéve kicsit megpirítom a húst.

A kölest felteszem dupla mennyiségű vízben főni, amikor a vizet elfőtte letakarom és hagyom megpuhulni. A darabokra vágott répafélékkel, gombával és kevés hagymával összekeverve köretként adom a húshoz.

Töltött káposzta honfoglaló módra

Hozzávalók: egy közepes fej káposzta, 25 dkg rozs, 1 fej hagyma, kevés zsiradék, só, bors, őrölt kömény,

A káposztát leveleire szedem és forró, sós vízben egy kicsit megfőzöm. Kiszedem, leszárítom. Közben elkészítem a tölteléket ami a hagyma dinsztelésével kezdődik, majd rádobom a zúzott fokhagymát és a rozst. Ízesítem sóval, borssal és őrölt köménnyel. Vizet öntök hozzá és megpárolom. Nem kell teljesen puhának lennie! A levelekre egy-egy adag tölteléket teszek és feltekerem, két oldalát benyomkodom. Egymás mellé teszem egy tűzálló edénybe majd kevés bort öntök alá. Kb. 1 óra alatt lassú tűzön puhára főzöm!

Tejföllel és friss kenyérrel tálalom!


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.