Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ősmagyarok konyhája - avagy mit ettek a honfoglalás korában?

Érdekességek2018. január 18.

Minden nép életében fontos szerepet játszik a gasztronómia. Érdemes megismerni mit is ettek elődeink. A magyarok mindig híresek voltak arról, hogy szerettek enni és inni, így ünnepelték meg a győzelmeket és az új hódításokat. A vándorlások során sok néppel kapcsolatba kerültek, hatott rájuk azok étkezési kultúrája.

Milyen alapanyagokat,hozzávalókat használtak?
- gabonák (búza, árpa, köles)
- hús (marha, ló, juh, vadak, kacsa, liba)
- halak
- zöldségek (hagymafélék, gombák, répafélék, salátafélék, torma, borsó)
- tejtermékek (pl. maguk készítettek túrót, sajtot már a honfoglalás előttm de ismerték a vajat is)
- gyümölcsök (alma, körte, bogyósok - szeder, szamóca)

Az ősmagyarok étkezésében fontos szerepet játszott a hús és a tejtermék ezzel szemben a kenyérnek nem volt akkora jelentősége mint napjainkban.A honfoglalás és a letelepedés nagyon sok változást hozott az életükben hiszen elterjedt a földművelés és az állattartás. Étkezésük is sokoldalúvá vált, az ételek elkészítéséhez kemencéket építettek, gyakorivá vált az edények használata.
 


Milyen típusú ételeket ettek?
Kenyereket és kásákat készítettek gabonából sőt a pörkölthez hasonló egytálételüket is dúsították különböző magokkal. Vándorlásaik során edények híján kövőn sütöttek és főztek így lepénykenyeret készítettek ezzel a módszerrel. A húsokat füstöléssel és szárítással tartósították mert csak így tudták megőrizni és felhasználni a vándorlások alatt. 
A mai bográcshoz hasonló edényeket is használtak amelyekben bő lével készített egytálételeket főztek hússal és zöldséggel. Ez a mai tartalmas levesek megfelelője lehetne.

Mit ittak őseink?
Már az államalapítás előtt ismerték a szőlőt és azt is,hogy abból finom ital készíthető. Bort, komlóból készült erjesztett italt( kezdetleges sört) és kumiszt vagyis erjesztett lótejet ittak. Emellett természetesen fontos szerepe volt a víznek.

Íme néhány recept amit akár őseink is ehettek:

Sült libacombok zöldséges kölessel

Hozzávalók: 4 nagy libacomb, 1 kilogram zöldség vegyesen (sárgarépa, gyökér, vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, gomba), só, bors, 20 dkg köles

A húst alaposan megmosom, megtisztítom és egy vastag tepsibe vagy sütőtálba teszem. A zöldségeket megtisztítom és aprítás nélkül félreteszem. A húst sózom, borsozom és lefedve 1 órán át sütöm, ezután melléteszem a zöldségeket és addig sütöm míg meg nem puhul a hússal együtt. A tetőt levéve kicsit megpirítom a húst.

A kölest felteszem dupla mennyiségű vízben főni, amikor a vizet elfőtte letakarom és hagyom megpuhulni. A darabokra vágott répafélékkel, gombával és kevés hagymával összekeverve köretként adom a húshoz.

Töltött káposzta honfoglaló módra

Hozzávalók: egy közepes fej káposzta, 25 dkg rozs, 1 fej hagyma, kevés zsiradék, só, bors, őrölt kömény,

A káposztát leveleire szedem és forró, sós vízben egy kicsit megfőzöm. Kiszedem, leszárítom. Közben elkészítem a tölteléket ami a hagyma dinsztelésével kezdődik, majd rádobom a zúzott fokhagymát és a rozst. Ízesítem sóval, borssal és őrölt köménnyel. Vizet öntök hozzá és megpárolom. Nem kell teljesen puhának lennie! A levelekre egy-egy adag tölteléket teszek és feltekerem, két oldalát benyomkodom. Egymás mellé teszem egy tűzálló edénybe majd kevés bort öntök alá. Kb. 1 óra alatt lassú tűzön puhára főzöm!

Tejföllel és friss kenyérrel tálalom!


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.