Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Örökölt stroke – vajon okozhatja-e családi hajlam a szélütést?

Érdekességek2022. július 18.

Fotó: gettyimages.com

Akiknek családjában korábban már előfordult stroke eset, azokban felmerülhet a gondolat, vajon ez automatikusan azt jelenti-e, hogy náluk is nagyobb eséllyel alakulhat ki a betegség. Ugyanígy vannak ezzel azok is, akik saját maguk estek át szélütésen: őket az a kérdés foglalkoztatja, hogy az ő gyerekeik esetleg nagyobb veszélyben vannak-e. A stroke egy összetett betegség, amelynek kockázatát számos tényező fokozhatja, de a jó hír az, hogy megfelelő életmód és kezelés mellett a betegség kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető.

A stroke korunk egyik vezető haláloka, és a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség, amely csak hazánkban mintegy 40.000-50.000 beteget érint évente, és több mint harmaduknál válik végzetessé. A stroke hátterében az esetek több mint 85%-ában az agyat vérrel ellátó ér elzáródása áll, 15% pedig agyvérzés következtében alakul ki.

A stroke kockázatát különböző egészégügyi faktorok határozzák meg, melyek között befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt szerepelnek. 

Nem befolyásolható tényezők:

A családtagok közös génekkel, viselkedési mintával, életmóddal és környezettel rendelkeznek, amelyek befolyásolhatják egészségüket és különböző betegségek kialakulásának rizikóját. A stroke kockázata egyes családokban magasabb lehet, mint másokban: akinek valamelyik szülője szélütést kapott mielőtt betöltötte a 65 éves kort, annak az esélye négyszeresére emelkedik, hogy stroke-ot kapjon mielőtt eléri ugyanezt a kort. A szélütés esélye még tovább nőhet, ha az öröklődés olyan egészségtelen életmóddal párosul, mint például a dohányzás és az egészségtelen táplálkozás.

A stroke gyakrabban alakul ki nőknél és súlyosabb következménnyel jár. A korspecifikus stroke esetek magasabb arányban fordulnak elő a férfiaknál, de a nők hosszabb várható élettartama és az idősebb korban gyakoribb megbetegedés miatt több nő érintett. 

Emellett, ahogy öregszünk, artériáink egyre szűkebbé és merevebbé válnak, és nagyobb valószínűséggel záródnak el érelmeszesedésnek köszönhetően, ezáltal tovább növelve egy agyi érkatasztrófa esélyét.

Azoknak, akik átestek már stroke-on, nagyobb esélyük van egy újabb szélütésre: 4-ből 1 beteg esetében alakul ki második stroke.


Befolyásolható tényezők

A magas vérnyomás a szélütés legnagyobb kockázati tényezője, de az olyan betegségek, mint a cukorbetegség, szívelégtelenség, pitvarfibrilláció, vagy magas koleszterin- és vérzsírszint szintén hajlamosítanak a szélütésre. 

Életmódunk is nagy hatással van a stroke kockázatára, a dohányzás az első számú megelőzhető kockázati tényező, de ide tartoznak az olyan dolgok, mint a túlsúly, az inaktivitás és az egészségtelen ételek fogyasztása, valamint a túl sok alkohol- és drogfogyasztás is károsíthatják az ereket, ezáltal növelik a vérnyomást és egy szélütés veszélyét.

Fotó: gettyimages.com

Változtatni azonban sosem késő, számos életmódbeli lépést tehetünk a stroke megelőzésére. Az étrendben, és a testmozgásban végrehajtott változtatások nagyban javíthatják az esélyeinket, annak ellenére, ha a családban előfordult már korábban szélütés: a stroke-ok akár 80%-a megelőzhető megfelelő kezeléssel és egészséges szokások kialakításával. Érdemes rendszeresen járni orvoshoz, így kerülhető el a legkönnyebben, hogy csak akkor fedezzük fel a stroke-ot, amikor már baj van. 

Mindezek mellett a családi kórtörténet ismerete hasznos eszköz az egészségügyi kockázatok előfordulásának csökkentéséhez és a problémák megelőzéséhez, kezeléséhez. Ma már számos terápia létezik a szélütés esélyét növelő betegségek karbantartására, a szájon át szedhető gyógyszeres kezelések mellett beültethető készülékek és műtéti megoldások is segíthetik a kockázat visszaszorítását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.

Ingyenes tüdőrákszűrés

2026. június 21.

A tüdőrák nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is az egyik vezető daganatos halálok közé tartozik. A betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a korai felismerés különösen fontos. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A program részeként a jelentkezők korszerű, alacsony dózisú CT (LDCT) vizsgálaton, légzésfunkciós vizsgálaton, dohányzási kockázatfelmérésen és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az LDCT egy gyors, fájdalommentes, kontrasztanyag beadása nélkül végzett képalkotó vizsgálat, amely segíthet a korai stádiumú tüdőelváltozások felismerésében.

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”