Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Örökölt stroke – vajon okozhatja-e családi hajlam a szélütést?

Érdekességek2022. július 18.

Fotó: gettyimages.com

Akiknek családjában korábban már előfordult stroke eset, azokban felmerülhet a gondolat, vajon ez automatikusan azt jelenti-e, hogy náluk is nagyobb eséllyel alakulhat ki a betegség. Ugyanígy vannak ezzel azok is, akik saját maguk estek át szélütésen: őket az a kérdés foglalkoztatja, hogy az ő gyerekeik esetleg nagyobb veszélyben vannak-e. A stroke egy összetett betegség, amelynek kockázatát számos tényező fokozhatja, de a jó hír az, hogy megfelelő életmód és kezelés mellett a betegség kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető.

A stroke korunk egyik vezető haláloka, és a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség, amely csak hazánkban mintegy 40.000-50.000 beteget érint évente, és több mint harmaduknál válik végzetessé. A stroke hátterében az esetek több mint 85%-ában az agyat vérrel ellátó ér elzáródása áll, 15% pedig agyvérzés következtében alakul ki.

A stroke kockázatát különböző egészégügyi faktorok határozzák meg, melyek között befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt szerepelnek. 

Nem befolyásolható tényezők:

A családtagok közös génekkel, viselkedési mintával, életmóddal és környezettel rendelkeznek, amelyek befolyásolhatják egészségüket és különböző betegségek kialakulásának rizikóját. A stroke kockázata egyes családokban magasabb lehet, mint másokban: akinek valamelyik szülője szélütést kapott mielőtt betöltötte a 65 éves kort, annak az esélye négyszeresére emelkedik, hogy stroke-ot kapjon mielőtt eléri ugyanezt a kort. A szélütés esélye még tovább nőhet, ha az öröklődés olyan egészségtelen életmóddal párosul, mint például a dohányzás és az egészségtelen táplálkozás.

A stroke gyakrabban alakul ki nőknél és súlyosabb következménnyel jár. A korspecifikus stroke esetek magasabb arányban fordulnak elő a férfiaknál, de a nők hosszabb várható élettartama és az idősebb korban gyakoribb megbetegedés miatt több nő érintett. 

Emellett, ahogy öregszünk, artériáink egyre szűkebbé és merevebbé válnak, és nagyobb valószínűséggel záródnak el érelmeszesedésnek köszönhetően, ezáltal tovább növelve egy agyi érkatasztrófa esélyét.

Azoknak, akik átestek már stroke-on, nagyobb esélyük van egy újabb szélütésre: 4-ből 1 beteg esetében alakul ki második stroke.


Befolyásolható tényezők

A magas vérnyomás a szélütés legnagyobb kockázati tényezője, de az olyan betegségek, mint a cukorbetegség, szívelégtelenség, pitvarfibrilláció, vagy magas koleszterin- és vérzsírszint szintén hajlamosítanak a szélütésre. 

Életmódunk is nagy hatással van a stroke kockázatára, a dohányzás az első számú megelőzhető kockázati tényező, de ide tartoznak az olyan dolgok, mint a túlsúly, az inaktivitás és az egészségtelen ételek fogyasztása, valamint a túl sok alkohol- és drogfogyasztás is károsíthatják az ereket, ezáltal növelik a vérnyomást és egy szélütés veszélyét.

Fotó: gettyimages.com

Változtatni azonban sosem késő, számos életmódbeli lépést tehetünk a stroke megelőzésére. Az étrendben, és a testmozgásban végrehajtott változtatások nagyban javíthatják az esélyeinket, annak ellenére, ha a családban előfordult már korábban szélütés: a stroke-ok akár 80%-a megelőzhető megfelelő kezeléssel és egészséges szokások kialakításával. Érdemes rendszeresen járni orvoshoz, így kerülhető el a legkönnyebben, hogy csak akkor fedezzük fel a stroke-ot, amikor már baj van. 

Mindezek mellett a családi kórtörténet ismerete hasznos eszköz az egészségügyi kockázatok előfordulásának csökkentéséhez és a problémák megelőzéséhez, kezeléséhez. Ma már számos terápia létezik a szélütés esélyét növelő betegségek karbantartására, a szájon át szedhető gyógyszeres kezelések mellett beültethető készülékek és műtéti megoldások is segíthetik a kockázat visszaszorítását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az öngyógyítás lehetőségei utazási hasmenés esetén

2025. július 04.

Sajnos, az utazók 80%-a nem tartja be a biztonságos evés-ivás szabályait. Még a legfigyelmesebb turista is vét kisebb hibákat, melyek betegséghez vezethetnek. Mit lehet tenni, ha mégis fellép a hasmenés az utazás közben?

Az utazási hasmenés kezelésének tengelyében a folyadékpótlás áll. A többszöri hasmenés, hányás ugyanis nemcsak folyadékvesztéssel jár, hanem a szervezetből ekkor igen sok, a sejtműködéshez elengedhetetlen só is távozik. Ugyanaz a helyzet áll elő, mint amit az előző fejezetben a kiszáradásról írtam. Folyadékpótlás történhet palackozott ásványvízzel, teával, vagy házilag elkészíthető keverékkel: 4 púpozott teáskanál cukor, fél teáskanál só 1/2 liter forralt vagy palackozott (nem szénsavas) vízben feloldva. (Lásd még a kiszáradás elleni védekezésnél).

A folyadékbevitel a napi minimum 2 litert el kell, hogy érje: félóránként egy pohár folyadék, plusz minden széklet után még egy pohár ajánlott.

A nagy mennyiségű víz ivása maga is hányingert okoz, ezért előnyben kell részesíteni a teát vagy gyümölcslevet. Jómagam a gyermekbetegeimnek – azok nagy örömére – bő kólafogyasztást és ropievést javasolok: a sósrúd nemcsak szomjúságot okoz, melyre inni kell (folyadékpótlás!) hanem sóval is ellátja a szervezetet.

Székletfogók alkalmazása is indokolt. A hasmenés kezelésére enyhébb esetekben loperamid adását szokták javasolni. Saját tapasztalataim szerint az utazási hasmenésnél, előnyben kell részesíteni a vényre kapható, erősebb, hatásosabb szereket, feltéve, ha a betegnek nincs szürkehályogja. Súlyosabb esetekben jön szóba az antibiotikum adása, mely általában 24 órán belül enyhíti a tüneteket. Ezek azonban vényköteles gyógyszerek, a háziorvos írhatja fel. A rifaximin-származékokat ajánlják széles spektrumuk és bélrendszerből fel nem szívódó hatóanyaguk miatt. A rifamixin 2×200 mg dózisban három napig szedve hatásos szernek bizonyul, ugyanakkor utazóbarát adagolása még azt is eltűri, ha a beteg egy alkalommal elmulasztja a beszedését.

Kiegészítő gyógyszerek, fájdalomcsillapító és görcsoldó nyugodtan alkalmazható.

Érthetetlen módon szinte mindenki elfelejtkezik a diéta megtartásáról, pedig ez az alapja annak, hogy ne terhelje tovább az amúgy is meggyötört emésztőrendszerét.

Apa csak egy van

2025. július 04.



A PSA vizsgálat fontossága

A prosztatarák korai felismerésének leghatékonyabb eszköze a PSA (prosztata specifikus antigén) szint mérése a vérből. A PSA ugyan nem „rák-specifikus”, azaz az emelkedett szintje nem jelenti a rák diagnózisát, de mindenképp felhívja a figyelmet a daganat előfordulásának veszélyére, és további vizsgálatot, szövettani mintavételt tehet indokolttá. A PSA-t egyénre szabottan kell értékelnie a szakorvosnak: a megítélése függ a beteg életkorától, a prosztata nagyságától.

A „szervre lokalizált prosztatarák” (amikor a tumor nem terjed túl a szerv határain, nem ad áttétet nyirokcsomókba vagy távoli szervekbe) jó eséllyel gyógyítható és a beteg további életkilátásai megegyeznek a vele azonos korú és egészségi állapotú férfiakéval.

Szeretnénk kiemelten felhívni a figyelmet a szűrések fontosságára és a megelőzésre, mivel a prosztata rák tünetet csak a késői stádiumban mutat, ugyanakkor idejében felfedezve a legtöbb esetben teljes sikerrel gyógyítható!

Hogyan kell használni a fényvédő termékeket?

2025. július 03.



A fényvédő termékek teljes mértékben csak akkor hatékonyak, ha megfelelő mennyiségben és időközben alkalmazzák őket.

Az átlagos testméretű felnőttek teljes testfelületének védelméhez kb. hat teáskanálnyi (kb. 35 ml) mennyiségnek megfelelő fényvédő készítmény szükséges. Ajánlatos már a napozás, napon tartózkodás előtt 20 perccel bekenni a bőrt, és ezt kétóránként megismételni.

Fürdés, erős izzadás után is ismételni szükséges a bőr lekenését. Egy átlagos flakonnyi fényvédő készítmény tehát 1-2 nap alatt elfogy. Ha ennél tovább kitart, akkor valami helytelen volt az alkalmazás során.

Sokan a tartós napozás helyett megszakításokkal napoznak, mert így vélik elkerülni a tartós sugárzás hatását. A rossz hír az, hogy az ultraviola sugárzás hatása felhalmozódik (kumulálódik) a nap folyamán, tehát a napozásra szánt összidő ne legyen több fél–egy óránál.