Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Örök fogadalom – Fogyás, koplalás nélkül

Érdekességek2022. január 19.

Az év eleji fogadalmakból a fogyókúra sem hiányozhat, de íme néhány valóban szuperhatékony ötlet.

Fotó: gettyimages.com1. Ne koplaljunk, együnk elegendő mennyiséget!

Ha megvonjuk magunktól (főként kedvelt) ételeinket, a legjobb módja annak, hogy előidézzük a farkaséhséget a főétkezések között, és nassoljunk! Tehát ehetünk pl. csokit is, de csak jó minőségűt és pici szeletet.

2. „A rost”, mely csillapítja az éhséget

A rost elősegíti a fogyást, mert telítettségérzetet kelt a gyomorban, amikor vízzel érintkezik. A bőséges folyadékbevitel nagyon fontos.

3. Fókuszban a menta

Kedvünk van „valami jót” fogyasztani, bár nem szeretnénk hízni? Először mérjük fel, hogy valóban éhesek vagyunk-e, és miért van szükségünk az evésre. Ha nem igazán tudjuk megindokolni ezt a vágyat, egy hatékony ötlet a nassolás elkerülésére: mossunk fogat mentolos fogkrémmel, majd készítsünk mentateát.

4. Ne hagyjunk ki étkezést!

Ha nem rendszeresen étkezünk, mert nincs időnk egy-egy főétkezésre, sokkal nagyobb a kísértés a sós-édes ropogtatnivalók fogyasztására. És ha a következő étkezésig nassolgatunk, azt kockáztatjuk, hogy egyre gyorsabban és többet eszünk bizonyos hizlaló, egészségtelen finomságokból. Sokkal többet ér, ha „táplálkozási irányt változtatunk”, és apróra vágott gyümölcsöt, vagy sárgarépa-, ill. egyéb zöldségrudacskát ropogtatunk az étkezések között. A rendszeresen, adott időben fogyasztott menünk pedig kiegyensúlyozott étrendet tükrözzön.

5. Masszírozás

Szánjunk naponta néhány percet lábaink, kritikus testrészeink masszírozására. Használjunk masszázsolajakat. Az ily módon történő, rendszeres masszírozás karcsúsító hatása mellett hasznos a narancsbőr ellen is.

6. Fantáziadús étrend

Ha monoton, egyoldalú módon, mindig ugyanazt főzzük, sokkal jobban vágyunk valami finomságra az étkezés végén. Ezért nagyon fontos bevetni a fantáziánkat a konyhában is: készítsünk újszerű, könnyű, finom fűszerekkel ízesített, mindenféle színes zöldséggel-gyümölccsel variált ételeket.


7. Csak módjával sózzunk!

Ha sósan eszünk, „garantált” a vízvisszatartás a szervezetben, és a zsírpárnák megjelenése. Emiatt a lehető legkevesebbet sózzuk ételeinket, vagy űzzük el a sótartót az asztalról! Kerüljük továbbá az eleve sósan elkészített felvágottakat, sajtokat, chipseket, konzerveket, kész szószokat, és általában az iparilag előállított készételeket.

8. Ne engedjünk a kísértésnek!

Legelőször is vásárláskor ügyeljünk arra, hogy ne engedjünk a sütemények, édességek, fagylaltok, vagy sós ropogtatnivalók kísértésének. De ha már egyik családtagunk, vagy a gyerek beszerezte őket, mentesítsük a konyhaszekrényt sós és édes kekszektől, csökkentsük a mélyhűtőben a jégkrémek, fagylaltok mennyiségét, és tegyük „biztos helyre” az ajándékba kapott bonbont, csokoládét, ahol nehezen férünk hozzá (pl. a lehető legmagasabb polcra). Lehetőleg csak akkor vegyük elő őket, ha gyermekünk kéri...


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.