Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Őrizzük meg a zöldségek tápanyagait (1. rész)

Érdekességek2021. április 18.

Fotó: pixabay.com

Az ízdús, vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedő zöldségek jót tesznek az egészségünknek és a vonalainknak is, mert kalóriatartalmuk alacsony, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaznak. Az elkészítésük módját azonban jól kell megválasztanunk, ha szeretnénk megőrizni értékes tápanyagaikat. Amikor pl. túl magas hőfokon vagy hosszú ideig főzzük őket, azt kockáztatjuk, hogy elveszítik kedvező tulajdonságaikat. Jó tanácsok a zöldségek helyes elkészítéséhez. 

Egy zöldség soha nem lesz olyan gazdag tápanyagokban, mint a frissen szedett – ezért úgy gondoljuk, hogy ilyen formában adhatja a legtöbbet szervezetünknek. Ez így igaz, de ha nagyon kedveljük is a nyers zöldségeket, egyhangú (és nehezen megoldható) lenne mindig csak frissen fogyasztani őket. Ezért és egyéb okoból (pl. ízfokozás, emészthetőség stb.) különféle elkészítési módokat választunk, melyek természetesen befolyásolják a zöldség eredeti állapotát.

A vízben főzés pl megváltoztatja a zöldség állagát, a sütés fokozhatja az ízeket… de a tápérték is csökken ezen hatások nyomán. Mindazonáltal a főzés hátrányai mellett előnyökkel is rendelkezik, pl. eltávolítja azokat a méreganyagokat, amelyek a  bélrendszerben rendellenességeket okozhatnak, és a kórokozó mikrobák ellensége is Néhány gyakran használt zöldség pedig mindenképp főzve-sütve ehető, ilyenek. a burgonya, padlizsán, póréhagyma, fehér bab, articsóka stb.). De tanácsos  arra törekednünk, hogy minél inkább megőrizzük a zöldségben lévő tápanyagokat, és így más konyhatechnikai eljárásokat alkalmaznunk. Ezek közül emelünk ki néhányat az alábbiakban.

Találjuk meg a kompromisszumos megoldást 

Az ideális, ha a főtt/sült és a nyers zöldségek váltakoznak egy étkezésen belül. Pl. előételnek nyers zöldséget, főételnek az optimális főzési mód kiválasztásával készült zöldséget fogyasszunk. Az elkészítésnél fontos az idő-hőmérséklet párosa. A zöldségek tápanyagainak megőrzése érdekében főzhetjük azokat alacsony hőmérsékleten (100 C fok alatt) kissé hosszabb ideig, vagy rövid ideig, magas hőmérsékleten. A zöldség színe is meghatározó lehet: nem szabad hagyni, hogy a zöldségek túlságosan megbarnuljanak (a tápanyagvesztés és a mérgező anyagok képződésének a jele), vagy hogy fakuljanak, illetve, hogy a főzővíz színe megváltozzék (mivel a tápanyagok a vízbe távoznak), amennyiben azt nem használjuk fel.

– Vízben főzés: tartsuk meg a főzőlevet

A vízben főzés a leghagyományosabb módja a zöldségek elkészítésének, de nem a legelőnyösebb. „Kimossa” a zöldségeket, melyek elvesztik a színüket, ásványi anyag- és antioxidáns-tartalmuk a főzővízbe jut, vitaminjaik pedig elpusztulnak a magas hő hatására. (Bár a rövidebb főzési idő csökkenti a vitamin-veszteséget.) Egy tanulmány kimutatta, hogy pl. a brokkoli C-vitamin tartalmának 50%-a lebomlik, ha vízben főzzük, míg csak 25%-a, ha gőzöljük.


Milyen zöldségekhez való?

A vízben főzési mód a kemény, hosszú ideig puhuló zöldségekhez való, mert a víz + hő kombinációja megpuhítja a rostjaikat. Tehát forrhat a vízben pl. a burgonya, zeller, zab, articsóka, csicsóka stb.

Fotó: pixabay.com

Jó tanácsok

Tegyük a főtt zöldségeket hideg víz alá, hogy szebb színük legyen. Őrizzük meg a főzővizet (tápanyagokban gazdag), hogy zöldséglét készítsünk belőle, vagy felhasználjuk húslevesnek. 

– Gőzölés: a zöldség hamar puhul, továbbá a gőz kevés tápanyagot old ki

A vízgőz fölött történő párolás (gőzölés) a zöldségek ideális elkészítési módja. Nincs zsiradék, mely a zöldséghez odatapadna, nincs vízbe merülés, ahová az ásványi anyagok eltávoznának a zöldségből, és nincs magas hőmérséklet, amely elpusztítaná a vitaminokat…. Mégis, ilyenkor van egy fontos tényező, amire figyelnünk kell: a zöldségnek nem szabad túl közel kerülnie a forrásban lévő vízhez, különben a víz kicsapódik rajta, majd visszacsepeg – aminek ismétlődése miatt a zöldség veszít ízéből és tápanyagaiból. 

Milyen zöldségekhez való?

Minden zöldséghez, mely nem nagy alakú vagy egyforma, nem túl nagy darabokra vágott. Ilyenek lehetnek pl. a zöldbab, spenót, karfiol, brokkoli, sárgarépa, szeletelt cukkini, spárga, borsó…

Jó tanácsok

A gőz feletti pároláshoz lehetőleg belsővel ellátott, speciális edényt használjunk, mely rozsdamentes acélból készült. A zöldséget még ízesebbé tehetjük, ha friss fűszernövényeket teszünk a gőzölésnél használt vízbe, végül egy kiskanálnyi, jó minőségű olajat (pl. olíva-, dió- vagy szezámmag-olajat).


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.

A forró nyári napok különösen megterhelik a szervezetet

2026. augusztus 23.

A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz.


Zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is;
érdemes ventillátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni;
a déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben;
fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek;
NE fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt;
a szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni;
hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet;
használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet;
a csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát;
sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.