Önzésből alakul ki? – Szendi Gábor az empátiáról (2.)
Érdekességek2022. október 08.
Az empátia mások érzelmeinek átélését jelenti, ezért szokták ezt érzelmi empátiának is nevezni. De nézzük, mit jelent a kognitív empátia fogalma és mit jelentenek az emberre nézve az empátia zavarai!
A kognitív empátia
Az empátia mások érzelmeinek átélését jelenti, ezért szokták ezt érzelmi empátiának is nevezni. Ezzel szemben áll a kognitív empátia, amit szokás naiv tudatelméletnek, elmeteóriának vagy elmeolvasási képességnek is nevezni. Az emberek a körülöttük levő emberek szándékaira, gondolataira folyamatosan feltevéseket fogalmaznak meg, amelyeket a visszajelzések alapján módosítanak, és új feltevéseket fogalmaznak meg. Ez egy dinamikusan változó megismerési üzemmód, ami nem igényel különösebb erőfeszítést, automatikusan zajló folytonos elemzésről van szó.
Egyes emberekben ez a képesség oly fokra fejlődik, hogy cirkuszban fellépve valóban a gondolatolvasás látszatát tudják kelteni.
- 2. eset
Fiatal koromban részt vehettem Király József pszichológus egyik médiumának bemutató előadásán. A médium kiment a szobából, majd a társaság kieszelt egy bonyolult cselekvési sort, kezdve egy elrejtett üvegpohár megkeresésétől annak földhöz csapásáig. A médium csak azt kérte, hogy egy személy álljon mellé, és mindig a következő cselekvési mozzanatra koncentráljon. Mindent végrehajtott, majd a pohárral a kezében megállt a szoba közepén és azt mondta: tudja, hogy a poharat most földhöz kéne vágnia, de ezt nem szeretné végrehajtani. Mindenki misztikus borzongással figyelte az eseményeket, de a médium elmondta, hogy gyerekkora óta képes az emberek apró, akaratlan mozdulataiból a szándékaikra következtetni.
A nemi különbségek abban is megragadhatók, hogy a nők inkább az érzelmi, a férfiak inkább a kognitív empátiában jobbak. Ez rendjén is van így, hiszen a kisgyermekek megértéséhez sokkal hatékonyabb eszköz az érzelmi oldal, a férfiak esetében pedig a kooperatív tevékenységekhez, vagy a másik szándékainak kifürkészésében a kognitív empátia a hasznosabb.
Az empátia és az agy
A modern agyi képalkotó eljárásokkal vizsgálható, mi történik az agyban érzelmi és kognitív empatikus folyamatok során. Kiderült, hogy ez valóban két különálló rendszer, azaz egy személy lehet egyikben jó, másikban gyenge, mindkettőben erős, vagy mindkettőben gyenge. Legalább 10 agyi struktúrát beazonosítottak, amelyek részt vesznek az empatikus folyamatokban, így meglehetősen leegyszerűsítő elképzelés, hogy az un. tükörneuronok volnának az empátia alapjai. Az is kiderült, hogy az empátia-deficites állapotokban bizonyíthatóan alulműködnek az empátiában érintett agyterületek.
Az empátia zavarai
Az empátia hiányában vagy alacsony szintje esetén a személy állandó összekülönbözésben és félreértésben él embertársaival. Az ilyen emberek gyakran tapintatlanok, mert nem érzik a finom különbségeket, bántó dolgot mondanak vagy cselekszenek, majd akár röviddel azután úgy tesznek, mintha mi sem történt volna, hiszen valóban fel sem fogták szavaik, tetteik súlyát. Gyakran nem értik a viccet, nem értik a viszony vagy a helyzet sugallta elvárásokat.
A teljes empátiahiány könnyen vezet kriminális személyiség kialakulásához, hisz a személy nem érzékeli mások szenvedését, fájdalmát, veszteségét. A pszichopátia jellegzetes férfi működési mód. Az agyi képalkotó eljárások bizonyítják, hogy pszichopatáknál az érzelmi empátia agyi struktúrái valóban alulfejlettek, viszont az elmeolvasási képességük jó, ezért tudják az embereket sikeresen manipulálni. Baron-Cohen Nulla szintű empátia: A kegyetlenség új elmélete (Zero Degrees of Empathy: A new theory of human cruelty. Penguin, 2011) könyvében rámutat arra, hogy az empátiahiány vezethet negatív, de pozitív személyiségvonásokhoz is.
Negatív empátiahiány
A pszichopátia jellegzetes zéró-negatív típus, de a szerző ide sorolja még a borderline és a nárcisztikus személyiségzavart is. Nyilván e személyiségtípusokban csak az empátiahiány a közös, s a típusok különbözősége más deficitekben gyökerezik. Például a pszichopaták nem szoronganak, nem ismerik a félelmet, erkölcsi érzékük sérült, és autonóm idegrendszerük kevésbé reagál külső ingerekre.
Fontos megértenünk, hogy a megfelelő társas viselkedés és az önismeret empátia nélkül nem jön létre, hiszen mások visszajelzéseinek hatására alakulunk ki. A borderline személyiséget többek közt az a kettősség jellemzi, hogy szoros kapcsolatra vágyik, de empátiahiánya miatt nem érti az emberek viselkedését, és ezáltal tönkre is teszi kapcsolatait. Társát halálra szekálja követelődzéseivel, gyűlöli a másikban, hogy nem tud nélküle élni, de amikor az el akarja hagyni, öngyilkossággal fenyegetődzik. Egy szerzőpáros szerint a borderline jelmondata így hangzik: Gyűlöllek, ne hagyj el!
A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő ember kórosan túlértékeli önmagát, s ha a szerinte neki kijáró megkülönböztetett bánásmódot nem kapja meg, azt mellőzésként, ellenséges viselkedésként érzékeli. Az ilyen személy olyan, mintha a koragyermekkori mindenhatósági érzések korszakában rekedt volna meg, s az egész világ ellene esküdött volna össze, hogy meggátolják sikerét.
- Pozitív empátiahiány
Baron-Cohen zéró-pozitívnak nevezi az Asperger-szindrómában szenvedőket. Mint írja, ők empátiahiányukban nem amorálisak lesznek, mint a zéró-negatív személyiségek, hanem szuper-morálisak. Az Asperger-szindrómások empátiahiányukban tapintatlanok, a szociális (nem logikus) szabályokat nem értik, ahogy a metaforikus beszéd és fogalmazás is talány a számukra. De az aspergeresekből hiányzik az agresszió vagy az ellenséges szándék feltételezése. Inkább csak értetlenül és meg nem értetten bolyonganak a világban.
Az empátiadeficitben szenvedő különféle típusok egocentrikus gondolkodása, önismeretük hiánya, beilleszkedési és kapcsolati zavarai azt bizonyítják, hogy az érzelmi és kognitív empátia köt össze bennünket az emberi világban.
Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus, író
www.tenyek-tevhitek.hu
forrás: Patika Magazin
