Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ön is megfogadta, hogy lefogy?

Érdekességek2017. június 25.

Évkezdet a fogyókúrák árnyékában, sikertelen fogadalmak, nem működő divatdiéták, hiteltelen csodabogyók. Vajon hogyan vihetjük sikerre elhatározásunkat, hogy ne jussunk a több millió elhízott sorsára? A szakember vajon mit ajánl a hatékony fogyókúrához? Hogyan vészelhetjük át a holtpontokat? Írásunk ezekről a kérdésekről és arról a szomorú tényről szól, hogy ma már a túlsúly az ötödik helyen áll a vezető halálokok között világszerte. 

Az évkezdet általában a fogadalmakról szól! Egy tavalyi online felmérés szerint az emberek többsége (60%) fogadkozik ilyenkor, közülük pedig minden harmadik egészségesebben szeretne élni (táplálkozás és sport).  Tény, hogy a január a fogyókúrák kezdetének az időszaka, és az is tény, hogy a fogadalmakat és a diétákat nem sikerül maradéktalanul betartanunk. Holott a karcsúság nemcsak egy divatos elvárás, de fontos lenne az egészségünk megőrzése szempontjából is.

A világ belehal a hájba!

Az egészségügy a 25-ös BMI (Body Mass Index, Testtömeg Index) feletti értékkel rendelkező embereket tartja túlsúlyosnak. De mi is ez a BMI, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is használ? A BMI = testtömeg osztva a testmagasság méterben kifejezett négyzetével. Például egy 60 kg súlyú és 160 cm magas nő BMI-je 23,43 az alábbi képlet alapján: BMI = 60 kg / 1,6 m * 1,6m, azaz BMI = 23,43


Túlsúlyos embereknek a 25-30-as BMI-vel rendelkező személyeket nevezik, 30 fölött pedig elhízásról beszélnek. Sajnos a világon az egyik legégetőbb egészségügyi probléma az elhízás: 2014-ban közel 2 milliárd felnőtt ember volt túlsúlyos és további 600 millió ember elhízott. A kövérek aránya az elmúlt húsz évben megduplázódott és az adatok szerint egyre növekszik. A kimutatások szerint évente 2,8 millió ember hal meg a túlsúly okozta szövődmények miatt, ezzel az ötödik haláloki tényezőnek számít a kövérség. Európában a legtöbb túlsúlyos felnőtt Nagy-Britanniában, Luxemburgban, Máltán és Csehországban él, de bizony Magyarország is az élmezőnybe tartozik.  Ráadásul, ha a 15-18 éves fiatalokat is belevesszük a vizsgálatba a felnőttek mellé, akkor Európában nálunk él a legtöbb elhízott, 30-as BMI feletti ember.

Három magyarból kettő túlsúlyos

Mi, magyarok ezt a toplistás helyezést az életmódunknak „köszönhetően”értük el. A magyarok többsége, mintegy 5 millió felnőtt túlsúlyos vagy elhízott, tavaly előtt a nők 62%-a, illetve a férfiak 67%-a tartozott ezekbe a kategóriákba. Míg 1988-ban például a felnőtteknek csak 16%-a volt elhízott, 2014-re már megduplázódott az arányuk – háromból egy felnőtt elhízott és egy pedig túlsúlyos!  Az elhízás sajnos nemcsak esztétikai probléma, hanem számtalan súlyos betegség előszobája is. A WHO adatai szerint a cukorbetegek 44%-ánál, az ischémiás szívbetegségek 23%-nál, bizonyos rákos megbetegedések 7-41% -nál a túlsúly és az elhízás a felelős! A magas vérnyomás, a kóros koleszterinszint, a cukorbetegség szinte egyértelműen együtt jár a túlsúllyal. A kövérség nyomán kialakuló egészségügyi problémák kezelése éves szinten összesítve 229 milliárd forintba kerülnek az államnak és az egyéneknek Magyarországon.

Fogyi ajánlás az WHO-tól

Hogyan szabadulhatunk meg a felesleges kilóktól? A sikeres diéta titka az energiaegyensúly, illetve az energiadeficit megteremtésében rejlik, azaz a napi energiaszükséglethez képest 500-700 kcal-val kell kevesebbet fogyasztani. Érdemes úgy összeállítani az étrendet, hogy minden tápanyagcsoport egyaránt szerepeljen benne, a változatos ételekkel pedig biztosíthatjuk a megfelelő vitamin és ásványianyag-bevitelt is. Ezekkel a változtatásokkal megindulhat az egészséges ütemű fogyás, ami 0.5-1 kilogrammot jelent hetente. A fogyókúrát hatékonyan támogatja a heti 3-4 alkalommal végzett legalább 1 órás mozgás, amelynek során elkezdjük felhasználni a raktározott zsírt. Nem kell megijedni, ez lehet akár egy frissítő séta is, például menjünk gyalog dolgozni, vagy szálljunk le pár megállóval előbb a buszról. Sokat tehetünk a fogyásért már azzal is, a lift helyett minden esetben a lépcsőt választjuk. A WHO szerint érdemes csökkenteni a zsírfogyasztásunkat, mindezek mellett viszont fogyasszunk több zöldséget és gyümölcsöt, teljes értékű gabonákat és hüvelyeseket. Fontos a cukorbevitel jelentős csökkentése is. Ezeket az elveket sokan ismerik, ugyanakkor mégsem sikerült eddig megállítani az elhízás „járványt”.

Ne higgyünk a csodában!

Antal Emese dietetikus szerint csodamódszerek nem léteznek, a legdivatosabb fogyókúrás étrendek általában valamelyik tápanyag-csoportot (zsír, szénhidrát, fehérje) próbálják túlzottan preferálni, ebből következően másokat háttérbe szorítani vagy éppen szétválasztják a tápanyagokat. Többnyire egyöntetűen gyors sikert ígérnek anélkül, hogy jelentősen korlátoznák az elfogyasztott ételek mennyiségét. Mindemellett a kiegyensúlyozott táplálkozás fontos, hiszen a szervezetünknek minden tápanyagcsoportra szüksége van! Az egyes tápanyagfajták megvonásával vagy túlfogyasztásával komoly problémák is kialakulhatnak: ha például a zsírt csökkentjük drasztikusan, akkor probléma lehet a zsírban oldódó vitaminok felszívódásában, a szénhidrátcsökkentés szédüléshez, rossz kedélyállapothoz, fejfájáshoz vezethet, a túlzott fehérjebevitel pedig veseproblémákat okozhat.

A karcsúság fejben dől el!

Antal Emese szerint a legtöbb dolog fejben dől el: „Komoly akaraterő és elhatározás kell ahhoz, hogy valaki hosszú távon életmódot váltson. Ne feledjük, hogy a zsírpárnák sem pár hónap alatt jelentek meg, legyünk türelmesek a fogyókúra során is és kérjük dietetikus segítségét.  Ráadásul 36 év felett csökken a szervezet energia-szükséglete, így a korábban jól bevált fogyókúrás étrend mellett is elmaradhat a siker. Ezekben a nehéz pillanatokban segíthet egy-egy jól kiválasztott fogyókúrás készítmény, amely újabb löketet adhat a diétának, azonban a legjobb, ha ezekkel kapcsolatban kikérjük szakember véleményét.” A dietetikus felhívta arra is a figyelmet, hogy több olyan fogyókúrás módszer illetve készítmény van, amely gyors fogyást ígér anélkül, hogy bármilyen életmódbeli változtatást tennénk. Ilyen nem létezik, életmódváltás kell ahhoz, hogy hosszútávon sikeresek legyünk. Válasszunk olyan készítményt, amely megbízható vállalat terméke, amelynek hatékonyságát klinikai vizsgálatokkal bizonyították, amit már számtalan diétázó sikeresen használt. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.

Magas vérnyomás fiatalon – mi lehet az oka?

2025. június 21.

A magas vérnyomást általában az idősebbek betegségének gondoljuk, miközben a 20-40 éves korosztály nyolc tagja közül egy szintén ezzel a betegséggel él. De vajon mi lehet az oka annak, ha már ilyen fiatalon magas értékek alakulnak ki valakinél, és mindenképpen szükség van-e vérnyomáscsökkentőre akár már huszonévesen? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa adott választ a kérdésekre.

Mi okozhatja a fiataloknál kialakuló magas vérnyomást?

A magas vérnyomás egyik leggyakoribb közvetlen kiváltó oka az artériák szűkülete, ami miatt a vérnek nagyobb nyomással kell áramolni, hogy eljusson mindenhová. Mivel pedig az érszűkület előfordulása az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbb, így a magas vérnyomás kockázata is nő az idősödéssel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fiatalabbak nem szembesülhetnek a hipertónia diagnózisával, amelynek a genetikán kívül életmódbeli okai is lehetnek. Ezek döntően az alábbiak:
– Túlsúly, elhízás: a 25-nél magasabb BMI és a magas derék-csípő arány alapján kiszámított súlyfelesleg szinte minden betegségnél rizikófaktornak számít.
– Dohányzás: az egyik legjelentősebb, megváltoztatható kockázati tényező.
– Alkoholfogyasztás: kutatások alapján a rendszeres alkoholfogyasztás hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. (Ugyancsak igaz ez az illegális drogokra.)
– Mozgásszegény életmód: heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás és 2 alkalom erősítő edzés lenne az a mozgásmennyiség, ami már csökkentené a magas vérnyomás kockázatát, de ez csak keveseknél teljesül.
– Só- és vörös hús fogyasztás: napi 10 grammnál több só bevitele erősen emeli a vérnyomást, korábbi tanulmányok pedig ezt igazolták a heti kettőnél több alkalom vörös hús fogyasztásnál is.
– Egyes gyógyszerek: többféle gyógyszernek is lehet vérnyomásemelő mellékhatása, így például az ösztrogén tartalmú fogamzásgátlóknak, egyes gyulladáscsökkentőknek és antidepresszánsoknak.
– Bizonyos betegségek: a vesebetegségek, a pajzsmirigy alulműködés és az alvási apnoé is hozzájárulhat a hipertónia kialakulásához.

Labor- és szűrővizsgálattal már korai fázisban kideríthetők a betegségek, szövődmények

2025. június 20.

Tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra fényt deríthet a laborvizsgálat.

Az orvostudománynak mindig is a jó egészségben eltöltött hosszú élet volt a célja, ami magában foglalja a fizikai, szellemi, érzelmi és szociális jóllétet. Úgy gondolom, hogy a longevity azért is vált felkapott trenddé, mert az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a krónikus betegek száma, a szakemberek pedig igyekeznek felhívni a figyelmet a betegségek megelőzésére, korai felismerésére és a megfelelő kezelés fontosságára. régebben tünet vagy panasz esetén fordultunk csak orvoshoz, ma viszont már az a cél, hogy a legújabb diagnosztikai módszerek segítségével tünetmentes állapotban ismerjük fel a betegségeket. Az ún. nagyrutin laborvizsgálat két részből, vérvételből és vizeletvizsgálatból áll, melyhez háziorvosi beutaló szükséges. Ez megmutatja a vérsüllyedést, a máj- és vesefunkciót, a koleszterin-, a vas- és vércukorszintet, a véralvadási paramétereket és a pajzsmirigy működését. Vannak azonban olyan speciális – tumormarker, pajzsmirigy, PSA (prosztataspecifikus antigénszint) – vizsgálatok, melyekhez külön szakorvosi (pl. endokrinológus, urológus) beutalóra van szükség.

Hogyan készüljünk a laborvizsgálatra?

A laborvizsgálat előtt legalább egy órával kerülni kell a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a fizikai aktivitást. Minden esetben éhgyomorra kell érkezni a helyszínre. A vérvétel előtt már 8–12 órával a vízen kívül semmit nem lehet fogyasztani, a kellő mennyiségű csapvíz vagy ízesítés nélküli ásványvíz azonban segíti a szervezetet a vér termelésében, ezért gyorsabban és könnyebben történik a mintavétel. A vizelet leadása steril, akár gyógyszertárban elérhető tartályban történik, de az adott helyszínen is kérhető ilyen gyűjtőtégely. Fontos, hogy a reggeli első középsugaras vizelet legyen összegyűjtve, előtte megmosakodva, hogy kórokozók ne kerülhessenek a mintába. Kellő elővigyázatossággal ez otthon is elvégezhető.

Vizsgálat, de mikor?

Fiatal nőknél és kamaszoknál a szervezet vasháztartásának ellenőrzése kiemelten fontos fáradékonyság vagy gyors testmagasság-növekedés esetén.


Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább ötévente.
Harmincéves kor alatt panaszok esetén vagy életmódváltásnál, ill. fogyókúra előtt.
Ötven év fölött emésztőrendszeri, hormonháztartást érintő panaszoknál, vastagbélrákszűrésnél székletvizsgálatra is szükség lehet.
Krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat.


A laboratóriumi vizsgálatok hozzájárulnak a betegségek korai felismeréséhez, felmérik az ember általános egészségi állapotát, segítségével a különböző kezelések nyomon követését is elősegítik.