Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ön is megfogadta, hogy lefogy?

Érdekességek2017. június 25.

Évkezdet a fogyókúrák árnyékában, sikertelen fogadalmak, nem működő divatdiéták, hiteltelen csodabogyók. Vajon hogyan vihetjük sikerre elhatározásunkat, hogy ne jussunk a több millió elhízott sorsára? A szakember vajon mit ajánl a hatékony fogyókúrához? Hogyan vészelhetjük át a holtpontokat? Írásunk ezekről a kérdésekről és arról a szomorú tényről szól, hogy ma már a túlsúly az ötödik helyen áll a vezető halálokok között világszerte. 

Az évkezdet általában a fogadalmakról szól! Egy tavalyi online felmérés szerint az emberek többsége (60%) fogadkozik ilyenkor, közülük pedig minden harmadik egészségesebben szeretne élni (táplálkozás és sport).  Tény, hogy a január a fogyókúrák kezdetének az időszaka, és az is tény, hogy a fogadalmakat és a diétákat nem sikerül maradéktalanul betartanunk. Holott a karcsúság nemcsak egy divatos elvárás, de fontos lenne az egészségünk megőrzése szempontjából is.

A világ belehal a hájba!

Az egészségügy a 25-ös BMI (Body Mass Index, Testtömeg Index) feletti értékkel rendelkező embereket tartja túlsúlyosnak. De mi is ez a BMI, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is használ? A BMI = testtömeg osztva a testmagasság méterben kifejezett négyzetével. Például egy 60 kg súlyú és 160 cm magas nő BMI-je 23,43 az alábbi képlet alapján: BMI = 60 kg / 1,6 m * 1,6m, azaz BMI = 23,43


Túlsúlyos embereknek a 25-30-as BMI-vel rendelkező személyeket nevezik, 30 fölött pedig elhízásról beszélnek. Sajnos a világon az egyik legégetőbb egészségügyi probléma az elhízás: 2014-ban közel 2 milliárd felnőtt ember volt túlsúlyos és további 600 millió ember elhízott. A kövérek aránya az elmúlt húsz évben megduplázódott és az adatok szerint egyre növekszik. A kimutatások szerint évente 2,8 millió ember hal meg a túlsúly okozta szövődmények miatt, ezzel az ötödik haláloki tényezőnek számít a kövérség. Európában a legtöbb túlsúlyos felnőtt Nagy-Britanniában, Luxemburgban, Máltán és Csehországban él, de bizony Magyarország is az élmezőnybe tartozik.  Ráadásul, ha a 15-18 éves fiatalokat is belevesszük a vizsgálatba a felnőttek mellé, akkor Európában nálunk él a legtöbb elhízott, 30-as BMI feletti ember.

Három magyarból kettő túlsúlyos

Mi, magyarok ezt a toplistás helyezést az életmódunknak „köszönhetően”értük el. A magyarok többsége, mintegy 5 millió felnőtt túlsúlyos vagy elhízott, tavaly előtt a nők 62%-a, illetve a férfiak 67%-a tartozott ezekbe a kategóriákba. Míg 1988-ban például a felnőtteknek csak 16%-a volt elhízott, 2014-re már megduplázódott az arányuk – háromból egy felnőtt elhízott és egy pedig túlsúlyos!  Az elhízás sajnos nemcsak esztétikai probléma, hanem számtalan súlyos betegség előszobája is. A WHO adatai szerint a cukorbetegek 44%-ánál, az ischémiás szívbetegségek 23%-nál, bizonyos rákos megbetegedések 7-41% -nál a túlsúly és az elhízás a felelős! A magas vérnyomás, a kóros koleszterinszint, a cukorbetegség szinte egyértelműen együtt jár a túlsúllyal. A kövérség nyomán kialakuló egészségügyi problémák kezelése éves szinten összesítve 229 milliárd forintba kerülnek az államnak és az egyéneknek Magyarországon.

Fogyi ajánlás az WHO-tól

Hogyan szabadulhatunk meg a felesleges kilóktól? A sikeres diéta titka az energiaegyensúly, illetve az energiadeficit megteremtésében rejlik, azaz a napi energiaszükséglethez képest 500-700 kcal-val kell kevesebbet fogyasztani. Érdemes úgy összeállítani az étrendet, hogy minden tápanyagcsoport egyaránt szerepeljen benne, a változatos ételekkel pedig biztosíthatjuk a megfelelő vitamin és ásványianyag-bevitelt is. Ezekkel a változtatásokkal megindulhat az egészséges ütemű fogyás, ami 0.5-1 kilogrammot jelent hetente. A fogyókúrát hatékonyan támogatja a heti 3-4 alkalommal végzett legalább 1 órás mozgás, amelynek során elkezdjük felhasználni a raktározott zsírt. Nem kell megijedni, ez lehet akár egy frissítő séta is, például menjünk gyalog dolgozni, vagy szálljunk le pár megállóval előbb a buszról. Sokat tehetünk a fogyásért már azzal is, a lift helyett minden esetben a lépcsőt választjuk. A WHO szerint érdemes csökkenteni a zsírfogyasztásunkat, mindezek mellett viszont fogyasszunk több zöldséget és gyümölcsöt, teljes értékű gabonákat és hüvelyeseket. Fontos a cukorbevitel jelentős csökkentése is. Ezeket az elveket sokan ismerik, ugyanakkor mégsem sikerült eddig megállítani az elhízás „járványt”.

Ne higgyünk a csodában!

Antal Emese dietetikus szerint csodamódszerek nem léteznek, a legdivatosabb fogyókúrás étrendek általában valamelyik tápanyag-csoportot (zsír, szénhidrát, fehérje) próbálják túlzottan preferálni, ebből következően másokat háttérbe szorítani vagy éppen szétválasztják a tápanyagokat. Többnyire egyöntetűen gyors sikert ígérnek anélkül, hogy jelentősen korlátoznák az elfogyasztott ételek mennyiségét. Mindemellett a kiegyensúlyozott táplálkozás fontos, hiszen a szervezetünknek minden tápanyagcsoportra szüksége van! Az egyes tápanyagfajták megvonásával vagy túlfogyasztásával komoly problémák is kialakulhatnak: ha például a zsírt csökkentjük drasztikusan, akkor probléma lehet a zsírban oldódó vitaminok felszívódásában, a szénhidrátcsökkentés szédüléshez, rossz kedélyállapothoz, fejfájáshoz vezethet, a túlzott fehérjebevitel pedig veseproblémákat okozhat.

A karcsúság fejben dől el!

Antal Emese szerint a legtöbb dolog fejben dől el: „Komoly akaraterő és elhatározás kell ahhoz, hogy valaki hosszú távon életmódot váltson. Ne feledjük, hogy a zsírpárnák sem pár hónap alatt jelentek meg, legyünk türelmesek a fogyókúra során is és kérjük dietetikus segítségét.  Ráadásul 36 év felett csökken a szervezet energia-szükséglete, így a korábban jól bevált fogyókúrás étrend mellett is elmaradhat a siker. Ezekben a nehéz pillanatokban segíthet egy-egy jól kiválasztott fogyókúrás készítmény, amely újabb löketet adhat a diétának, azonban a legjobb, ha ezekkel kapcsolatban kikérjük szakember véleményét.” A dietetikus felhívta arra is a figyelmet, hogy több olyan fogyókúrás módszer illetve készítmény van, amely gyors fogyást ígér anélkül, hogy bármilyen életmódbeli változtatást tennénk. Ilyen nem létezik, életmódváltás kell ahhoz, hogy hosszútávon sikeresek legyünk. Válasszunk olyan készítményt, amely megbízható vállalat terméke, amelynek hatékonyságát klinikai vizsgálatokkal bizonyították, amit már számtalan diétázó sikeresen használt. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.