Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ön hogyan jutalmaz? – Legyen bőkezű és spontán

Érdekességek2020. február 20.

A jutalom, a jutalmazás hiánya vagy nem megfelelő alkalmazása komoly zavart tud okozni a gyermek személyiségfejlődésében.

Fotó: gettyimages.comSzakmai értelemben egy kívánatos viselkedés megszilárdulása tanulás (kondicionálás) útján jön létre. A büntetés és jutalmazás ebben az értelemben egy nevelésben alkalmazott módszer, ami szabályozza az ember működését. Mindez az operáns kondicionálás témakörébe tartozik, ezen elv magyarázza akár azt a jelenséget is, hogy mikor és hogyan tanulja meg a gyerek, mit szabad vagy mit tilos tenni. Ha egy kisgyermek a konnektorban nyúlkál, az egyértelműen tilos.

A kérdés persze az, hogy a gyermek intellektuálisan tudja-e, hogy mivel járhat ez a tevékenység. A szülő feladata tehát a tanítás, hiszen fel kell ismerni azt, hogy a gyermek számára maga a konnektor egy játék, amiben nem lát veszélyt. Gondoljunk bele, hogy egy gyermek, aki elkezd kúszni, mászni vagyis felfedezni a világot, annak minden új és ismeretlen.

A szülő egyik eszköze lehet a büntetés és a jutalmazás, ami által elhatárolódnak a kívánt és a kevésbé kívánt viselkedésmódok. Így a gyerek kiválogatja a véletlenszerű viselkedései közül azokat, amelyek számára pozitív következménnyel járnak

A jutalmazás eszköztára

A jutalmazási formáknak három nagy csoportját különböztethetjük meg: nagyon fontos, hogy mind a verbális, mind pedig a külső jutalmazás együtt járjon a nonverbális jutalmazási formával. A nonverbális jutalmazás önmagában is igen kedvező hatást tud gyakorolni a gyermek motivációjára. Azonban ügyelni kell arra, hogy hiteles legyen a verbális és a jutalmazás különböző formája, különben a gyermeket könnyen összezavarjuk.

Leegyszerűsítve a jutalmazás nem más, mint pozitív megerősítés. Szakmai egyetértés van abban, hogy közvetlenül a kívánatos, megerősítendő viselkedés után kell jutalmazni. Egy kisgyermek nem tud még úgy késleltetni, mint egy felnőtt, tehát minél hosszabb idő telik el a viselkedés és a megerősítés között, annál inkább kerül veszélybe a tanulás mechanizmusa.


Nonverbális jutalmazás

A mosoly, gesztus, figyelem, tekintet. Gyakran a szülő ezeket nem tartja olyan értékesnek, mint a verbális vagy külső jutalmazást. Hibásan!

Verbális jutalom 

Lényege, hogy szóban erősítünk meg valakit. Kutatások bizonyítják, hogy a gyerek nagyon fogékony a szülő szavaira, ám ezzel a felelősség is nagyobb a szülőn. 

Külső jutalom

Nagy vitát szokott kavarni annak a kérdésnek az eldöntése, hogy kell-e, jó-e, ha külső jutalommal erősítjük a gyereket. A válaszunk, hogy igen, kell, sőt elengedhetetlen. 

Az osztályzatok, azaz a jegyek, piros pont, csillag, játék, édesség stb. Ott vannak a gyermek életében már az iskolában is, és ezzel együtt otthon a szülő által is megjelennek a külső jutalmak: játék, édesség stb. A baj akkor kezdődik, ha a szülő tehetetlennek éli meg magát és csak ezt az eszközt preferálja, vagyis „megveszi” gyermekét, hogy elérje nála a kívánatos magatartásformát. Az optimum a cél, valamint az, hogy valaki ne a jutalomért tanuljon: cél a belső motiváció, valamint az, hogy a teljesítmény legyen az öröm és ne az érte kapott pénz, ajándék. 

Amikor jutalmazásról beszélünk, mindig szem előtt kell tartanunk, hogy mindez azért is kell, mert a gyerek énképét, vagyis önértékelését képes növelni, továbbá a minőségi teljesítményt egyaránt. 

Az ajándék nem egyenlő a tárgyi jutalommal

Ajándék az, amit a gyerek kap születésnapra, karácsonyra, névnapra stb. Tárgyi jutalom az, amit kap egy olyan viselkedés, magatartásmód után, amit meg szeretnénk szilárdítani. Ebből az következik, hogy soha ne fosszák meg a gyereket az ajándék örömétől. Nincs olyan, hogy rossz gyerek és tilos a gyereket zsarolni azzal, hogy nem kap ajándékot, ha rosszul viselkedik. E két fogalom tehát különbözik és az ajándéktól való megfosztás nem tartozik a nevelési mód eszköztárába.

További információ: www.makaigabor.hu, makaipszichologus@gmail.com

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.

Mi az interoceptív érzékelés?

2026. március 09.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Az interoceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely a test belső állapotainak érzékelésével kapcsolatos. Az interocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan érzékeljük testünk belső folyamatait, mint pl. az éhséget, a szomjúságot, a fájdalmat vagy akár a szívverést. Ez a rendszer kulcsszerepet játszik az érzelmi állapotok és a fizikai jóllét megértésében, és jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére.

Az interoceptív érzékelés működése

Az interoceptív rendszer receptorokból áll, amelyek a test belső részeiben találhatók, pl. a gyomorban, a szívben és más szervekben. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test állapotáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve számunkra, hogy reagáljunk a belső szükségleteinkre.

• Receptorok: az interoceptív receptorok érzékelik a belső állapotokat, pl. a fájdalmat vagy az éhséget. amikor egy gyermek éhes, az agy jelet kap, amely figyelmezteti őt arra, hogy ételre van szüksége.

• Agyfeldolgozás: az agy különböző területei feldolgozzák ezeket az interoceptív információkat. Ez segít abban, hogy tudatosan reagáljunk testünk igényeire.

A biztonság lelki oldala

2026. március 08.

A biztonság nemcsak fizikai, hanem lelki állapot is. Az idős emberek számára a kiszolgáltatottság érzése, a magány vagy a feleslegesség tudata legalább akkora veszély, mint egy csúszós padló. A biztonságos otthonhoz ezért nemcsak kapaszkodók és fényforrások kellenek, hanem figyelem, türelem és emberi jelenlét is.

A lelki biztonság megőrzése érdekében fontos, hogy a gondozott személy részt vehessen a mindennapi döntésekben. Ha megkérdezik a véleményét, ha érzi, hogy számít, az megerősíti az önbecsülését és csökkenti a szorongást. A közös napi rutin, a nyugodt kommunikáció és a bizalom sokszor többet jelent, mint bármilyen eszköz.

Aki érzi, hogy törődnek vele, az együttműködőbb, kiegyensúlyozottabb, és fizikailag is gyorsabban regenerálódik. A betegbiztonság tehát nemcsak a balesetek elkerülését, hanem a lelki stabilitás védelmét is jelenti.