Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ön hányféle gyógyszert szed?

Érdekességek2026. április 30.

Minél többfélét, annál nagyobb a gyógyszerkölcsönhatások rizikója

Nemzetközi felmérések szerint a három különféle betegségben szenvedők legalább ötféle gyógyszert szednek rendszeresen. Vigyázat! Esetükben a gyógyszerkölcsönhatások kockázata igen magas.

Fotó: serezniy © 123RF.comMagyarországon nemcsak a születéskor várható élettartam (76,9 év) marad el számos európai országétól, de az egészségben töltött évek száma is kevés. A 65 év feletti lakosság körében kiemelkedően gyakori a többféle krónikus (= hosszan tartó) betegség egyidejű fennállása, vagyis a multimorbiditás.

A 65 év feletti magyarok több mint fele kettő vagy többféle krónikus betegséggel küzd. Sajnálatos tény, hogy minél többféle betegségben szenved valaki, általában annál többféle gyógyszert szed rendszeresen.

Vérnyomáscsökkentő, vércukorszintet szabályozó gyógyszer, véralvadásgátló, fájdalomcsillapító egyaránt szerepelhet a gyógyszerei listáján, és folytatható a felsorolás.


A gyógyszerkölcsönhatások többféleképpen okozhatnak problémát

Minél többféle gyógyszert szed valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy a gyógyszerek egymással kölcsönhatásba lépnek, vagy ahogy a betegek mondják: a gyógyszerek „ütik egymást”.

A gyógyszerek közötti kölcsönhatások következménye változatos lehet.

1. Előfordulhat, hogy egy gyógyszer hatása a különféle hatóanyagok „összjátékaként” fokozódik. Például a véralvadásgátlót szedőknél egyes fájdalomcsillapító gyógyszerek hatására a vérzéses kockázat veszélyes mértékben megnövekedhet, vagyis nagyobb eséllyel alakulhatnak ki véraláfutások, belső vérzések.

2. Lehetséges, hogy bizonyos gyógyszerek bélből való felszívódása romlik, szervezetbeni hatása csökken más gyógyszerek jelenlétében, így például az antibiotikumok nem tudják a várt módon kifejteni a hatásukat, aminek a következményeként nem gyógyul meg a páciens egy bakteriális fertőzésből.

3. Megeshet, hogy a gyógyszerek közötti kölcsönhatások miatt bizonyos mellékhatások, így például a szédülés, a hányinger vagy a gyomorfekély gyakoribbá vagy súlyosabbá válnak.

Két gyógyszer együttes szedésekor 13% az esélye egy gyógyszerkölcsönhatásnak.

A rizikó az együtt szedett gyógyszerek számának az emelkedésével egyre nő. Öt különféle gyógyszer együttes alkalmazásakor 58%, míg hét vagy több gyógyszer együttes szedésekor már 82% a gyógyszerek közötti kölcsönhatások esélye. A számok ijesztően magasak. Felmerül a kérdés, hogy megelőzhetők-e a gyógyszerkölcsönhatások, és ha igen, akkor miként.

Mit tehet a beteg a gyógyszerkölcsönhatások megelőzése érdekében?

A gyógyszerek közötti kölcsönhatások kivédhetők, ha a gyógyszert felíró orvos vagy a gyógyszert kiadó gyógyszerész tudja azt, hogy a beteg milyen egyéb gyógyszereket szed, és annak ismeretében választja ki az újabb, a páciens számára szükséges gyógyszert.

Lényeges tehát a kezelőorvost tájékoztatni arról, hogy egyéb orvosok, szakorvosok milyen gyógyszerek szedését rendelték el számukra, és arról is be kell számolni, hogy milyen vény nélkül kapható gyógyszert vagy étrend-kiegészítőt szed valaki.

Kevésbé ismert, de a vény nélkül kapható gyógyszerek alkalmazása is veszélyt rejthet magában. Elég arra gondolni, hogy számos vény nélkül kapható fájdalomcsillapító olyan kölcsönhatásba léphet véralvadásgátló gyógyszerekkel, amelynek halálos kimenetelű vérzés lehet a következménye. Olyan „ártalmatlannak” vélt gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők szedése is veszélyes kölcsönhatásokat idézhet elő, mint a kalciumpótlók vagy a magnéziumkészítmények. A gyógynövényekről, természetes eredetű termékekről sem szabad megfeledkezni! Megemlítendő például, hogy a depresszió esetén alkalmazott orbáncfű csökkentheti a fogamzásgátlók vagy a koleszterinszint-csökkentő sztatinok hatását. Vény nélkül kapható gyógyszerek vagy gyógynövényes patikaszerek vásárlásakor is el kell tehát mondani a gyógyszertárban, hogy milyen egyéb gyógyszereket szed valaki rendszeresen vagy alkalmanként.

Kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét!

Útravaló a betegeknek

A krónikus betegségek sok ember számára tartós gyógyszerszedést tesznek szükségessé. Az életkor előrehaladtával az egyidejűleg szedett gyógyszerek száma jelentősen nőhet. Az együtt szedett patikaszerek növekvő száma a gyógyszerkölcsönhatások fokozódó kockázatával jár együtt.

A betegek odafigyelése, saját gyógyszeres terápiájukról való tájékozottsága, valamint az orvosok és gyógyszerészek szakértelme egyaránt szükséges a gyógyszerkölcsönhatások megelőzéséhez.

Jó tanácsként adható, hogy a betegek mindig tartsanak maguknál egy listát azokról a gyógyszerekről és patikaszerekről, amelyeket rendszeresen vagy esetenként alkalmaznak.

Dr. Budai Marianna Ph.D.
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.