Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Öl az ülés?

Érdekességek2017. május 18.

ülAz ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás, ha pedig még rossz testtartással is párosul, mozgásszervi betegségekhez vezet. Az ún. metabolikus szindróma (magas vércukor, vérnyomás, koleszterinszint és az ezekből adódó betegségek) kialakulási esélyét pedig 26%-kal növeli meg. 

Aki naponta több órát ül, jó, ha tudja, hogy a helytelen ülés majdnem kétszeresen terheli a porckorongokat az álláshoz képest.


Így előzzük meg a bajt!

Az ülőmunkát végzők azonban pár apró trükkel vagy irodai ergonómiai kiegészítők használatával sokat tehetnek egészségük megőrzéséért.

„Ha már sokat kell ülnünk, figyeljünk oda a helyes testtartásra: a könyökünk, alkarunk és nem utolsósorban a csuklónk megtámasztása mellett a monitort lehetőleg szemmagasságban helyezzük el, még akkor is, ha laptopot használunk, hogy felső végtagjaink és nyaki gerincünk ne kerüljön túlterhelés alá – tanácsolja dr. Elek Emil ortopéd szakorvos, mozgásszervi specialista. – A derekunk megtámasztásához válasszunk ergonomikusan kialakított munkahelyi ülőalkalmatosságot. Ha nem ilyen az irodai székünk, egy deréktámasszal segíthetünk, illetve törekedjünk arra, hogy súlypontunk hátrahelyezésével még a nem megfelelő támlájú szék is nyújthasson valamelyes támasztékot az ágyéki gerincnek. A speciális ülőpárnák is hathatós segítséget nyújtanak, de ezt főként azoknak ajánlom, akik megfelelően »karban tartott« deréktáji izomzattal bírnak.” 

A helyes testtartást segítik az irodai ergonómiai eszközök, a csukló-, láb-, hát- vagy deréktámasz, a monitor- és laptopállvány, amelyeket érdemes beszerezni és használni. Emellett a szakemberek azt tanácsolják, hogy aki munkája miatt egész nap ül, legalább óránként álljon fel, és végezzen néhány egyszerű tornagyakorlatot.

Munkából hazaérve lehetőleg ne huppanjunk le azonnal, főleg ne az otthoni számítógép elé. Pihenésnél, tévézésnél – ha lehet – az ülés helyett inkább feküdjünk a földre (kemény felületre), és polcoljuk fel Z alakban a lábunkat, ugyanis ez tehermentesíti a gerincet, ez a legpihentetőbb testtartás.

A csontnak nyomásra, a szalagoknak, inaknak feszülésre, az izmoknak pedig összehúzódásra van szükségük. Ezért elengedhetetlen a rendszeres mozgás, amelynek mobilizálást, nyújtást és erősítést egyaránt tartalmaznia kell.

A súlyemelésen és küzdősportokon kívül az ülőfoglalkozást végzőknek minden sport megengedhető és hasznos lehet, amennyiben rendszeresen és saját kondíciójuknak megfelelően, fokozatosan végzik. Célszerű lenne, ha a „veszélyeztetett” munkakörben dolgozók gyógytornász által előírt speciális gyakorlatsorokat (elég lehet napi 15-20 perc) is végeznének kedvenc sportjuk mellett.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.