Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Okostelefon okosan!

Érdekességek2020. március 21.

Az okostelefon mindennapi életünk része, olyannyira, hogy tartós használata az egészségi állapotunkra is rányomhatja a bélyegét. Sok helytálló és téves információ kering ebben a vonatkozásban a felhasználók között. Melyik igaz és melyik nem?

Fotó: pixabay.comAki elalvás előtt okostelefonozik, nehezebben alszik el?

Igen
Naponta több órát töltünk el fényt kibocsátó készülékek, köztük az okostelefonok nézésével. Nemcsak a felnőttek, de a gyerekek is „fertőzöttek” ebből a szempontból.

Mindez az alvásminőségre is rányomhatja a bélyegét, különösen akkor, ha este, a tervezett elalvás előtt olvas vagy játszik valaki az okostelefonján. Az okostelefon nézése közben a szembe jutó fény intenzitása akár tízszer nagyobb lehet, mint az a fényintenzitás, amely egy hagyományos könyv olvasólámpa melletti olvasása során jut a szembe. Ez a nagy fényintenzitás – amely a „világos van, nem kell aludni” jelzést küldi az agynak – gátlólag hat az elalvást elősegítő melatonin hormon elválasztására. Melatonin hiányában pedig nincs alvás. Azaz okostelefonozás után egy jó darabig nem jön álom a szemre… 

Értelemszerű, hogy a fényt emittáló eszközöket nézegetők a következő nap reggelén álmosabban ébrednek, mint akik hagyományos megvilágítás mellett olvastak, noha ugyanannyi időt voltak az ágyban – vagy álomba merülve, vagy arra várva. Mindez nem játék! Az alváshiány számos betegség előfordulási gyakoriságát növeli. Az alváshiányos gyerekek és felnőttek gyakrabban lesznek cukorbetegek, a túl rövid alvásidő növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikóját, csökkenti a koncentrációs képességet, rontja a tanulási képességeket, és folytatható a felsorolás.

Ront a helyzeten, hogy az elektronikai eszközök által kibocsátott látható fény hullámhossza a rövidebb hullámhossztartományba (kb. 400-500 nm) esik, és ez a rövid hullámhosszúságú látható (kékes) fény képes a legnagyobb mértékű eltolódást és zavart okozni a biológiai órában, ugyanis ez képes a legjelentősebben gátolni az elalvást segítő hormonnak, a melatoninnak az elválasztását. Másként fogalmazva, ez a kékes fény képes a legnagyobb mértékben felborítani a belső órát, megzavarva az alvás-ébrenlét ciklusokat. A kék fény negatív hatásainak ismeretében az elektronikai eszközök, így az okostelefonok gyártói ma már tudatosan törekszenek a kibocsátott kékes színű fény intenzitásának a csökkentésére. Érdemes emellett azokat az applikációkat alkalmazni, amelyek képesek a kijelző színhőmérsékletét változtatni, és a kékes fény kibocsátását blokkolni.


Az okostelefonok kék fénye akár vaksághoz is vezethet?

Hamis
Nemrégiben nagy figyelmet és felindulást keltett az a kutatás, amely azt vizsgálta, hogy az okostelefonok által kibocsátott rövid hullámhosszúságú, látható kék fény káros-e olyan mértékben a szemre, hogy az általa a szemben keltett toxikus molekulák révén akár vakságot is eredményezhet. 

Mindenki megnyugtatására az EU egészségügyért felelős tudományos bizottsága úgy nyilatkozott, hogy „vizsgálatok igazolják azt, hogy a LED-kijelzők, amilyen a tévékészülékek, laptopok, (okos)telefonok, tabletek vagy elektronikus játékok kijelzője is lehet, mindössze kevesebb, mint 10%-át bocsátják ki annak a fényintenzitásnak, amely a szem retinájának a károsodásához vezethetne. Azaz normál körülmények között nem áll fenn a szemkárosodás rizikója.”

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.