Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyelvünk is érzékel szagokat

Érdekességek2019. július 02.

Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket.

Fotó: 123rf.comA nyelvről régóta köztudott, hogy öt alapízt – édes, savanyú, sós, keserű és umami – érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek – fehérjék – által.

A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak a Chemical Senses című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint a nyelvben az eddig feltételezettnél több olyan izom van, amely az íz megállapításához szükséges, és a receptorsejtekben léteznek szagot érzékelő fehérjék is. 

Felfedezésük új megvilágításba helyezi az ízérzékelést és megkérdőjelezi azt az eddigi nézetet, hogy az étel ízét és illatát különállóan érzékeljük a szájban és az orrban, és az csak az agyban kapcsolódik össze. “Nem azt mondom, hogy ha kinyitod a szádat, szagot érzékelsz” – idézte Mehmet Hakan Ozdenert, a központ kutatóját, a tanulmány vezetőjét a The Guardian című brit napilap honlapja.

Ozdener szerint felfedezésük megnyitja a lehetőséget az előtt, hogy felhasználjuk a szagokat arra, hogy egészségesebb táplálkozásra vegyenek rá minket. Például nagyon kis koncentrációban olyan szagot adjunk az ételhez, amelytől úgy érezzük, hogy az a valósnál édesebb. Ezáltal kevesebb cukrot fogyasztunk és felvehetjük a harcot az elhízással. “Ez egy páratlan lehetőség” – véli a kutató.

Ozdener és munkatársai a tanulmányban leírják, hogyan használtak genetikailag módosított egereket az íz- és illatérzékelő receptorok megtalálásához. Utána emberi ízérzékelő sejtekben megtalálták azokat az árulkodó sejteket, amelyekről köztudott, hogy fontosak más, szagokat érzékelő sejtekben.


Felfedezték, hogy az emberi ízérzékelő sejtek az illatokra is reagálnak. Bizonyítékot találtak arra, hogy az ízérzékelő sejtekben lehetnek mind illat- és ízérzeklő receptorok, amelyek kölcsönhatásba lépnek a hasonló molekulákkal.

Az azonban még nem világos, hogy az íz- és illatérzékelő receptorokból érkező ingerületek közvetlenül az agyba jutnak-e, vagy az információ először egyesül a szájban – magyarázta Ozdener.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ritka Betegségek

2026. március 06.

Óriási lehetőség az érintett betegek számára, ha egy eddig gyógyíthatatlan ritka betegségnek végre megjelenik reménybeli terápiája. Különösen igaz ez, ha olyan kisgyerekekről van szó, akik egy folyamatosan romló betegséggel élnek. A lehetőség kihasználásához elengedhetetlen, hogy e gyermekek hozzájuthassanak a számukra létfontosságú terápiához.

Azt tekintjük ritka betegségnek, ami kétezer közül legfeljebb egy embert érint. Magyarországon közel 800 ezer ember él ritka betegséggel, a betegek 50-75 %-a gyermek, és többségük számára még ma sem érhető el oki terápia. A betegek 94%-a jelenleg nem gyógyítható véglegesen, így minden új, egy betegség okára ható terápiás lehetőség nagy előrelépést jelent.

A Duchenne-féle izomdisztrófia egy eddig gyógyíthatatlan, ritka betegség. Az érintettek izmai folyamatosan gyengülnek, tíz éves kor körül járóképességüket is elvesztik. Hosszú évek gyógyíthatatlansági tudata után az elmúlt hónapokban reményteli terápiák jelentek meg, amelyek lassíthatják, megállíthatják a gyerekek izmainak leépülését.

Elbutulunk, ha nem pihenünk eleget?

2026. március 06.

A mentális tréning és az alvásrutin rendezése képes visszafordítani a folyamatot

Az alvás több mint egy jól megérdemelt pihenés a nap végén, hiszen az intelligencia fenntartásának egyik legfontosabb eszköze is. A modern társadalomban felnőttek és gyerekek tömegei küzdenek kialvatlansággal, ezáltal nem csupán fáradtak, hanem mérhetően csökkennek a kognitív képességek is. Az Agykutatás Hete alkalmából a szakértő arra figyelmeztet, hogy az alvásminőség jelentősen befolyásolja a szellemi teljesítményt, a megfelelő agytréning ugyanakkor nemcsak napközben tesz okosabbá, hanem előkészíti a terepet a minőségi pihenéshez is.

„Az alvás nemcsak pihenés, hanem szertartás is” – írja Márai Sándor a Füves könyvben. Márai szerint az alvás a legnagyobb orvosság, amely segít abban, hogy az ember ne veszítse el a kapcsolatot a saját belső valóságával és a világmindenséggel. 

A köztudatban az alvás még mindig passzív állapotként él, pedig a neurológia tudománya szerint ilyenkor zajlik az agy legintenzívebb rendszerező munkája. Ezzel szemben a tartós alvásmegvonás drasztikusan rontja a végrehajtó funkciókat, az éberséget és a döntéshozatali képességet, ami mérhető visszaesést okoz az egyén aktuális intelligencia-teszt eredményeiben is. 

A helyes szájápolás alapjai

2026. március 05.

Fogmosás, pohár és fogkefe higiénia

A szájhigiénia nem csupán a kellemes lehelet és a szép mosoly miatt fontos, hanem az általános egészség megőrzésében is kiemelt szerepet játszik. A mindennapi fogmosás mellett figyelmet kell fordítanunk a fogmosáshoz használt eszközökre is: a fogkefére, fogkefe fejre és a pohárra. Ezek megfelelő tisztítása és cseréje sokat számít a baktériumok elszaporodásának megelőzésében.

Szájhigiénia, szájápolás alapjai

A szájhigiénia a fogak, fogíny és a szájüreg egészségének megőrzésére irányuló rendszeres ápolás, melynek alapja a napi legalább kétszeri fogmosás, a fogközök fogselyemmel vagy fogköztisztító kefével történő tisztítása, valamint a nyelv tisztítása és szájvíz használata. 

A helyes szájhigiénia megelőzi a fogszuvasodást, az ínybetegségeket és a rossz leheletet, továbbá jótékony hatással van az egész szervezet egészségére. 

A fogmosás jelentősége

A fogmosás elsődleges célja a lepedék, amelyben baktériumok telepedhetnek meg, eltávolítása. Ha nem tisztítjuk fogainkat rendszeresen, fogszuvasodás, ínygyulladás, sőt hosszabb távon fogágybetegség is kialakulhat. A napi kétszeri, fogkrémmel végzett alapos fogmosás segít megőrizni a fogak és az íny egészségét.