Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyári időszakban különösen figyeljünk a melanómára

Érdekességek2025. augusztus 05.

Rákos megbetegedést előzhetünk meg vele

Fotó: freepikMár javában tart a nyár, és a gyakori, erős UV-sugárzás miatt bizony veszélynek vagyunk kitéve, könnyen rákos megbetegedés alakulhat ki szervezetünkben. A statisztikák szerint pedig sajnos egyre több melanómás beteg van világszerte, így hazánkban is. Ezért is indokolt annak mélyebb kutatása, új terápiás kezelések kifejlesztése. A szegedi HCEMM-ben pedig új korszak kezdődött a melanóma kutatás területén, a tudósok ugyanis bioinformatikai eszközök felhasználásával forradalmasíthatják a melanóma diagnosztizálását és kezelését.

„A melanómás betegek száma növekszik, ez pedig indokolttá teszi annak mélyebb kutatását, új terápiás kezelések kifejlesztését. Fontos tudni azonban, hogy a betegség időben való diagnosztizálása esetén a páciensnek jók az esélyei a teljes felgyógyulásra. A melanóma ugyanis attól válik rendkívül veszélyessé, ha van ideje más szervekben áttéteket képezni, ami így rendkívül agresszívvá válik, ilyenkor a környező szövetek képesek átprogramozni a melanómát. Halál esetén az elsődleges ok így nem maga a melanóma betegség szokott lenni, hanem az általa keletkeztetett daganatos szervi áttétek.” – mondta Dr. habil Pankotai Tibor, a HCEMM Genom Integritás és DNS Hibajavítás Kutatócsoport vezetője.

Az alapos vizsgálatok tehát rendkívül fontosak, mert azok során rengeteg információt lehet kinyerni a kialakult betegségről. Ez lehet egy anyajegyről készített fényképsorozat, és annak mesterséges intelligencia alapú elemzése, vagy épp egy vérvételből származó cirkuláló tumoros DNS adat. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk a páciens egészségügyi állapotáról, a kialakult kóroki állapotról. Ha pedig sok adat áll rendelkezésre, akkor gyorsabban és ami fontosabb, pontosabban állítható fel a diagnózis. Viszont a rengeteg adat feldolgozása nagy erőforrást igényel. Itt jön képbe a bioinformatika, ami képes a levett mintákat tűpontosan kielemezni, analizálni, amiből már a kezelőorvosok nagyobb hatékonysággal tudják felállítani a diagnózist.

A kutatócsoport vezetője úgy látja, hogy van egy tudatos társadalmi réteg, amely folyamatosan odafigyel magára, rendszeresen jár szűrésekre, a nyári időszakban használ fényvédő krémeket, illetve, ha bármi elváltozást lát a bőrén, azonnal orvoshoz, illetve szakemberhez fordul. Az ő esetükben a melanóma aránylag gyorsan és nagy hatékonysággal kezelhető. Ám a lakosság nagyobb része kevésbé veszi komolyan a bőrét érő elváltozásokat, és arról sincs tudomásuk, hogy a bőrön látható jelek milyen fontos üzeneteket hordoznak. Így nagyobb eséllyel alakulnak ki azok a súlyos áttétek, amelyek akár halállal is végződhetnek.


Az eddigi kutatási eredmények

„Azt találtuk, hogy ha egy páciens különböző áttéteiből mintákat veszünk, és ezeken teljes fehérjevizsgálatot végzünk, habár a minták DNS mutációs profiljai nagyon hasonlóak, a fehérje mintázatra hatással van az adott szövet, ahol az áttét található. Vagyis az áttétet tartalmazó szövet teljesen átprogramozza az adott daganatot, ami azt jelenti, hogy az eredeti melanómához hasonló genetikai mintázatot mutat, mégis teljesen máshogy fog reagálni a kezelésre. Eredményeink alapján kimutatható az is, hogy melyik az az áttét, amely leghamarabb vezethet a páciens halálához, így az arra fókuszált terápia növeli a beteg túlélését. Ez alapján az onkológus meg tudja határozni, hogy személyre és áttétre szabottan melyik kezelési forma lehet a leghatásosabb, majd azok közül melyik érhető el Magyarországon. Tehát mi ahhoz tudunk információkat, adatokat szolgáltatni, hogy várhatóan melyik terápia lesz a leghatékonyabb, aminek köszönhetően a daganat „Achilles” sarkát célozva fékezhető a daganat növekedése és további terjedése.” – foglalta össze a HCEMM csoportvezetője.

A kutatók egyik célja, hogy a betegek esetében vérmintából lehessen az adott daganatot diagnosztizálni. Ehhez elsődlegesen cirkuláló tumor DNS vizsgálatokat végeznek, ugyanis a daganatsejtek sokszor szétesnek, és a kiszabaduló tumor DNS bekerül a véráramba, ami már azonosítható.

Jelen pillanatban a terápiás eljárások elsődlegesen egy morfológiai vagy genetikai vizsgálat alapján történnek. Ennek az a hátulütője, hogy két ugyanolyan morfológiát mutató daganat is tud teljesen máshogy reagálni egy adott kezelésre. Épp ezért a jövő a személyre szabott terápiáé lesz, vagyis minden egyes beteg minden egyes daganatára egyenként kell majd felállítani a legnagyobb sikerrel kecsegtető terápiát. A személyre szabott terápia fontossága a közeljövőben tehát előtérbe fog kerülni, és ehhez a precíziós diagnosztikai eljárások, mint amiket a szegedi HCEMM-nél fejlesztenek, a mindennapi rutin diagnosztikában nélkülözhetetlenek lesznek akár már a közeljövőben is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Országos Táncháztalálkozó és Népművészeti Vásár

2026. április 16.

Idei aktualitás a Táncháztalálkozón a „Fordulj, kedves lovam…” – népzenei szemle Kallós Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából. A szemle célja: Kallós Zoltán erdélyi népzenekutató szellemi hagyatékának széles körű megismertetése a nagyközönséggel, hangszeres tánczenei hagyományaink által. A népzenei szemle meghirdetője a Táncház Egyesület, együttműködve a Hagyományok Házával, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvánnyal és a Kallós Zoltán Alapítvánnyal. A szemle résztvevői: magyarországi és határon túli népzeneoktatási műhelyek, művészeti iskolák együttesei, hagyományos hangszeres felállásban és stílusban muzsikáló népzenei együttesek, már működő vagy kifejezetten a szemlére alakult zenekarok, azokban opcionálisan résztvevő énekesek.

További információ a Táncháztalálkozó programjairól, a felnőtt és a gyerek napijegyekről, kedvezményes jegyekről és jegyvásárlás a www.tanchaztalalkozo.hu weboldalon.

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.