Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyári időszakban különösen figyeljünk a melanómára

Érdekességek2025. augusztus 05.

Rákos megbetegedést előzhetünk meg vele

Fotó: freepikMár javában tart a nyár, és a gyakori, erős UV-sugárzás miatt bizony veszélynek vagyunk kitéve, könnyen rákos megbetegedés alakulhat ki szervezetünkben. A statisztikák szerint pedig sajnos egyre több melanómás beteg van világszerte, így hazánkban is. Ezért is indokolt annak mélyebb kutatása, új terápiás kezelések kifejlesztése. A szegedi HCEMM-ben pedig új korszak kezdődött a melanóma kutatás területén, a tudósok ugyanis bioinformatikai eszközök felhasználásával forradalmasíthatják a melanóma diagnosztizálását és kezelését.

„A melanómás betegek száma növekszik, ez pedig indokolttá teszi annak mélyebb kutatását, új terápiás kezelések kifejlesztését. Fontos tudni azonban, hogy a betegség időben való diagnosztizálása esetén a páciensnek jók az esélyei a teljes felgyógyulásra. A melanóma ugyanis attól válik rendkívül veszélyessé, ha van ideje más szervekben áttéteket képezni, ami így rendkívül agresszívvá válik, ilyenkor a környező szövetek képesek átprogramozni a melanómát. Halál esetén az elsődleges ok így nem maga a melanóma betegség szokott lenni, hanem az általa keletkeztetett daganatos szervi áttétek.” – mondta Dr. habil Pankotai Tibor, a HCEMM Genom Integritás és DNS Hibajavítás Kutatócsoport vezetője.

Az alapos vizsgálatok tehát rendkívül fontosak, mert azok során rengeteg információt lehet kinyerni a kialakult betegségről. Ez lehet egy anyajegyről készített fényképsorozat, és annak mesterséges intelligencia alapú elemzése, vagy épp egy vérvételből származó cirkuláló tumoros DNS adat. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk a páciens egészségügyi állapotáról, a kialakult kóroki állapotról. Ha pedig sok adat áll rendelkezésre, akkor gyorsabban és ami fontosabb, pontosabban állítható fel a diagnózis. Viszont a rengeteg adat feldolgozása nagy erőforrást igényel. Itt jön képbe a bioinformatika, ami képes a levett mintákat tűpontosan kielemezni, analizálni, amiből már a kezelőorvosok nagyobb hatékonysággal tudják felállítani a diagnózist.

A kutatócsoport vezetője úgy látja, hogy van egy tudatos társadalmi réteg, amely folyamatosan odafigyel magára, rendszeresen jár szűrésekre, a nyári időszakban használ fényvédő krémeket, illetve, ha bármi elváltozást lát a bőrén, azonnal orvoshoz, illetve szakemberhez fordul. Az ő esetükben a melanóma aránylag gyorsan és nagy hatékonysággal kezelhető. Ám a lakosság nagyobb része kevésbé veszi komolyan a bőrét érő elváltozásokat, és arról sincs tudomásuk, hogy a bőrön látható jelek milyen fontos üzeneteket hordoznak. Így nagyobb eséllyel alakulnak ki azok a súlyos áttétek, amelyek akár halállal is végződhetnek.


Az eddigi kutatási eredmények

„Azt találtuk, hogy ha egy páciens különböző áttéteiből mintákat veszünk, és ezeken teljes fehérjevizsgálatot végzünk, habár a minták DNS mutációs profiljai nagyon hasonlóak, a fehérje mintázatra hatással van az adott szövet, ahol az áttét található. Vagyis az áttétet tartalmazó szövet teljesen átprogramozza az adott daganatot, ami azt jelenti, hogy az eredeti melanómához hasonló genetikai mintázatot mutat, mégis teljesen máshogy fog reagálni a kezelésre. Eredményeink alapján kimutatható az is, hogy melyik az az áttét, amely leghamarabb vezethet a páciens halálához, így az arra fókuszált terápia növeli a beteg túlélését. Ez alapján az onkológus meg tudja határozni, hogy személyre és áttétre szabottan melyik kezelési forma lehet a leghatásosabb, majd azok közül melyik érhető el Magyarországon. Tehát mi ahhoz tudunk információkat, adatokat szolgáltatni, hogy várhatóan melyik terápia lesz a leghatékonyabb, aminek köszönhetően a daganat „Achilles” sarkát célozva fékezhető a daganat növekedése és további terjedése.” – foglalta össze a HCEMM csoportvezetője.

A kutatók egyik célja, hogy a betegek esetében vérmintából lehessen az adott daganatot diagnosztizálni. Ehhez elsődlegesen cirkuláló tumor DNS vizsgálatokat végeznek, ugyanis a daganatsejtek sokszor szétesnek, és a kiszabaduló tumor DNS bekerül a véráramba, ami már azonosítható.

Jelen pillanatban a terápiás eljárások elsődlegesen egy morfológiai vagy genetikai vizsgálat alapján történnek. Ennek az a hátulütője, hogy két ugyanolyan morfológiát mutató daganat is tud teljesen máshogy reagálni egy adott kezelésre. Épp ezért a jövő a személyre szabott terápiáé lesz, vagyis minden egyes beteg minden egyes daganatára egyenként kell majd felállítani a legnagyobb sikerrel kecsegtető terápiát. A személyre szabott terápia fontossága a közeljövőben tehát előtérbe fog kerülni, és ehhez a precíziós diagnosztikai eljárások, mint amiket a szegedi HCEMM-nél fejlesztenek, a mindennapi rutin diagnosztikában nélkülözhetetlenek lesznek akár már a közeljövőben is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.

Éljen megfontoltan, éljen tovább!

2026. október 22.

A várható élettartam évrõl évre nõ: vannak olyan szerencsés országok, ahol ez a nõknél majdnem 80, a férfiak esetében 75 év. Használja ki ön is az élet adta lehetõségeket, hiszen a kulcs - legalábbis részben - a saját kezében van. 

Vegye fontolóra, hogy az alábbi jó tanácsok közül melyeket tudná könnyedén megfogadni. Rá fog jönni, hogy a számuk nem is kevés. És máris tett valamit annak érdekében, hogy tovább éljen...

Nevessen sokat!

Nem is hinné, hogy egy kiadós nevetés felér némi testedzéssel, például 10 percnyi kocogással. Kimutatható, hogy csökkenti a stresszhormonszintet, erõsíti a szervezet természetes védekezõrendszerét és az antitesteket is aktivizálja (melyek hatására a szervezetben védõanyag keletkezik).

Tanuljon a déliektõl!

Közismert tény, hogy a mediterrán népek - pl. az olaszok, a spanyolok, a franciák - viszonylag tovább élnek, ami valószínûleg egészségesebb étrendjükkel, helyes táplálkozási szokásaikkal is magyarázható. Kövesse példájukat! Fogyasszon több friss árut, így ha teheti, naponta járjon a helyi piacra bevásárolni, és lehetõleg szakítson a "modern" világ áldásaival: a tartósított és a mélyhûtött élelmiszerekkel.