Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyári fejfájás? De mitől? – 2.rész

Érdekességek2017. augusztus 19.

Egy pohár vörös bor, egy darab csokoládé, néhány falat ízletes sajt sok ember számára élvezet. Vannak azonban, akiknél ezek az ételek fejfájás válthatnak ki. De mi lehet mindennek az oka?

Provokáló finomságok

A fejfájást (elsősorban a migrénes rohamokat) összefüggésbe hozták bizonyos természetes élelmiszeralkotókkal, az aminokkal is.  Az aminok olyan nitrogéntartalmú anyagok, melyek a növényekben, állatokban általánosan előfordulnak, és több közülük az élelmiszerek jellegzetes ízének, aromájának kialakításához is hozzájárul. Az élelmiszerekben előforduló aminok közül a tiramin, feniletilamin, hisztamin az, amelyekkel leginkább kapcsolatba hozzák a fejfájást. Úgy tűnik, hogy a migrénben szenvedők egy részének szervezete nem tudja elég gyorsan metabolizálni ezeket az aminokat, amelyek sokáig a testben maradva fejfájást idézhetnek elő.

Az aminok és a fejfájás közötti összefüggésekre már évtizedekkel ezelőtt felfigyeltek, amikor a tuberkulózis kezelésére és a depresszió enyhítésére az ún. MAO (monoamin-oxidáz)-gátló gyógyszereket szedők közül többen súlyos fejfájásról számoltak be bizonyos ételek fogyasztása után. A MAO-enzimek feladata, hogy a szervezetre potenciálisan káros aminokat lebontsák, mielőtt még azok a véráramba kerülnének. A MAO-gátló gyógyszereket alkalmazóknál ez a méregtelenítési folyamat gátlódik, aminek következtében a vér amin-szintje megemelkedik. A MAO-enzim működése a migrénesek egy részénél örökletesen elégtelen lehet, ami magyarázatul szolgálhat a fejfájás kiváltására.

A fejfájás provokálása kapcsán gyakran gyanúba keveredett, de egyelőre nem bizonyított élelmiszerek listája hosszú, amelyen többnyire a már említett aminokat, vagy alkoholt, koffeint, egyes adalékanyagokat (pl. tartósítószert) tartalmazó ételféleségek szerepelnek. Így többek között megtalálhatók rajta a sajtok, az alkoholos italok (elsősorban a vörösbor), a csokoládé, a kávé, kóla italok, tartósított ételek (savanyúságok, befőttek, pácolt vagy füstölt húsféleségek), a zsíros ételek, és egyes gyümölcsök (pl. citrusfélék, banán) is.

Megemlítendő még az ún. hideg okozta fejfájás is, ami az arra hajlamosaknál pl. a hideg, jeges ital, vagy fagylaltevés miatt alakulhat ki. Ez rendszerint 5 percnél rövidebb ideig tart, és többnyire a homlok középrészén (migréneseknél pedig a fájdalom szokott helyén) jelentkezik.

A határidős feladatok diktálta feszített munkatempó közepette is fontos a rendszeres, kiegyensúlyozott étkezés. Ha a vércukorszint 2,2 mmol/l alá csökken egy étkezés halasztása, kimaradása esetén, az érzékenyek minderre hipoglikémiás fejfájással reagálhatnak. Ez kihat a közérzetre és így a munkavégzés hatékonyságára is. A koplalást, a helytelen fogyókúrát emiatt szintén kísérheti fejfájás.


Folyékony fájdalomcsillapító?

Különösen a nyári időszakban már szinte „a csapból is az folyik”, hogy mennyire fontos szervezetünket ellátni a megfelelő mennyiségű folyadékkal. Tudjuk, hogy hőségben több folyadékot veszítünk, mint általában, amit rendszeresen pótolnunk kell, még inkább akkor, ha a fizikai aktivitásunk is megnő, azaz többet mozgunk. Nem igazán közismert viszont, hogy fejfájást is kiválthat a folyadékhiány. Ilyen esetben jótékony hatású, és rövid időn belül a fájdalom enyhülését hozhatja a víz minél előbbi pótlása. Célszerű, ha mindig a kezünk ügyében, pl. a hűtőben, az étkező- és az íróasztalon, az autóban tartunk egy-egy palack vizet, vagy más energiamentes folyadékot (pl. teát), ami emlékeztet bennünket arra, hogy időben innunk kell. Váljék szokássá, hogy étkezési időben, testmozgás előtt, alatt és után is pótoljuk a folyadékot, és jó, ha minderre felhívjuk gyermekeink és idősebb hozzátartozóink figyelmét is. Fontos tudni, hogy az alkoholtartalmú italok – alkoholtartalmuk függvényében – a test különböző mértékű folyadékvesztését okozzák, ezért a folyadék pótlás szempontjából nem mérvadóak. A másnaposság (macskajaj) fő oka is a dehidratáció, ami gyakran párosul fejfájással.

Egymást erősítő hatások

A fejfájást kiváltó tényezők között gyakori a stressz, a fáradtság, a rendszertelen alvás és étkezés, a hormonális változások, azonban az időjárás (fronthatások), illetve a már említett egyes ételek, italok is előidézhetik a fejfájást. Ne feledjük azonban, hogy a fejfájást általában nem csupán egy tényező befolyásolja, hanem a kockázati faktorok komplex kombinációja. A fejfájás megjelenése szempontjából lényeges hatású élelmiszereket tehát nem feltétlenül kell örökre száműzni az étrendből, de arra nem árt figyelni, hogy egy-egy stresszes, kimerítő nap során mennyi folyadékot fogyasztunk, és mi kerül a tányérunkra. Nőknél a menstruáció kapcsán kialakuló hormonális ingadozás már önmagában elég lehet migrénes fejfájás kiváltásához, de ha mindemellett olyan más provokáló körülmények is egyidejűleg jelen vannak, mint az étkezés kimaradása, az adott személynél migrént elősegítő ételek, italok fogyasztása, akkor a roham nagyobb valószínűséggel és erősebben megjelenhet, és hosszabb ideig eltarthat.

Diétás fejfájás napló

Azoknak, akik szeretnék megelőzni, esetleg kivédeni a fejfájást, érdemes huzamosabb időn keresztül naplót vezetniük arról, hogy mikor jelentkezett a fejfájás, milyen erősségű és milyen típusú volt. Fontosak a körülmények is, a külső és belső történések, szituációk, s így köztük az elfogyasztott ételek, mint ismétlődő motívumok feljegyzése, ami addig ismeretlen összefüggéseket tárhat fel. Amennyiben étkezéssel kapcsolatos problémára fény derül, mindenképpen érdemes dietetikus szakembert felkeresni, aki segítséget tud nyújtani abban, hogy a táplálkozás kiegyensúlyozott maradjon, vagy azzá váljon.

A rendszeres mozgás, a jól összeállított étrend és a megfelelő életvitel javára válik mindenkinek, és a fejfájással küzdők számára is segíti hatékonyabbá és élvezhetőbbé tenni a munka és a kikapcsolódás idejét.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen tünetekkel kell mindenképpen nőgyógyászhoz fordulni?

2025. június 23.



Egy nőnek nagyon fontos figyelnie a teste jelzéseit, és tudnia azt, mi az, ami szokásosnak, normálisnak tekinthető, és mi az, ami figyelmeztető jelnek számít, és amit mindenképpen látnia kell nőgyógyásznak is. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek akár (természetesen korántsem minden esetben) daganatos megbetegedésre utalhatnak, és amelyek ellenőrzése elengedhetetlenül fontos. 

A nőgyógyászati daganatok tünetei változatosak lehetnek

A nőgyógyászati jellegű daganatok – így a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, hüvely-, szeméremtestrák – tünetei nem azonosak mindenkinél, hiszen részben az egyes típusok is különböző tüneteket adhatnak, részben pedig minden szervezet eltérően reagálhat. Mindazonáltal vannak olyan, a legtöbb esetben megjelenő panaszok, jelek, amelyek feltétlenül nőgyógyászati kivizsgálásra szorulnak. Ezek az alábbiak:  
– Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás szinte minden nőgyógyászati daganat tünete lehet.
– Túl gyorsan kialakuló teltségérzet vagy étkezési nehézség, puffadás, alhasi- és/vagy derékfájdalom gyakori tünet petefészekrák esetén.
– Medencei fájdalom vagy nyomás szintén utalhat petefészek- és méhtestdaganatra.
– Gyakori, sürgető vizelési inger és/vagy szorulás jelezheti a petefészek- és hüvelyi daganat jelenlétét.
– Ha viszketés, égő érzés, fájdalom, érzékenység tapasztalható a szeméremtestben, vagy megváltozik a bőrszín vagy a bőrfelszín – sebek, hegek jelennek meg – az a szeméremtestrák tünete is lehet. 

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.