Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

Érdekességek2026. június 24.

Fotó: Nadine Primeau | Unsplash

Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.


Sok a buktató

Fontos az is, hogy ne akarjunk mindent azonnal megváltoztatni, inkább kis lépésekben és elérhető célokban gondolkodjunk. A diéta kiválasztását követően sokan beleesnek abba a hibába, hogy egy-két hétig szigorúan tartják, majd utána „elcsábulnak”. Habár a megszokott ízeket és ételeket meg tudjuk vonni magunktól rövid távon, hosszabb időszakot tekintve ez már nem működik.

Bakk Brigitta szerint mivel a hagyományos magyar konyha alapvetően magas kalóriatartalmú, ezeket az ételeket érdemes átalakítani könnyebben emészthető verzióra, az ízlésünknek megfelelően. Például a lecsó, rántotta esetében a zsírt lecserélhetjük előnyösebb zsírsavösszetételű növényi olajra, ha pedig szendvicsekről van szó, vaj helyett választhatunk light margarint – ilyen például a 100% növényi alapú Flora Light, amelynek fogyasztása hozzájárulhat a vér normál koleszterinszintjének fenntartásához is.

Nyáron még nehezebb

Bár extrém alacsony kalóriatartalmú diéta semmikor sem ajánlott, a nyári időszakban különösen veszélyes lehet. A gyakori frontok és a kánikula nagyon megterhelhetik a szervezetet, és ha ezt még koplalással is súlyosbítjuk, akkor megnövekszik a rosszullét, ájulás veszélye. Épp ezért ebben az időszakban kifejezetten fontos, hogy ha életmódváltásba kezdünk, az kiegyensúlyozott legyen.

A nyári diétázás során szintén nehézséget jelent, hogy ilyenkor az év többi részéhez képest sokkal több aktív programmal számolunk, legyen szó például fesztiválokról vagy strandolásokról. A legtöbben csak a helyszínen szembesülnek azzal, hogy nincs ott az étrendjüknek megfelelő étel és emiatt kisebb-nagyobb kompromisszumot kell vállalniuk. Az étrend fenntartásában segíthet, ha előzetesen felkészülünk és akár hűtőtáskában bekészítünk pár könnyed fogást. A nyári melegben például a zöldségkrém mártogatósok egyszerűen fogyasztható megoldások lehetnek. Ezeket bármilyen – akár levesből – megmaradt zöldségből is el tudjuk készíteni egy kis margarin, só, bors és különféle zöld- vagy egzotikus fűszerek hozzáadásával például avokádóból, lencséből vagy zöldborsóból, és zöldséghasábokkal vagy teljes kiőrlésű kekszekkel is fogyaszthatjuk.

Érdemes a nassolási alkalmakat is redukálni, de nyáron, például az éjszakába nyúló baráti találkozók alkalmával sokszor előkerülnek a rágcsálnivalók. Ilyenkor válasszunk körültekintően: sokan nem tudják, de az egészségesebb alternatívaként számontartott olajos magvak is akár több mint 600 kcal energiát tartalmazhatnak 100 grammonként – ez a napi ajánlott átlagos kalóriabevitel harmadát-negyedét jelenti. Ezeket lecserélhetjük a kalóriaszegényebb sült csicseriborsóra, amit tetszőlegesen fűszerekkel is ízesíthetünk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.