Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Novemberi túlélő stratégiánk

Érdekességek2017. november 07.

Hetekkel túl vagyunk az őszi napéj-egyenlőség időpontján, sőt már óráink is téli időszámítás szerint ketyegnek. Ahogy a természetben, úgy életritmusunkban és szervezetünkben is egy új időszámítás kezdődött. A november sok szempontból az egyik legaktívabb hónap az éves körforgásban, és az egyik legnehezebb is. Aktív, mert itt az év végi hajrá, amikor még idén utoljára teljes erővel belevethetjük magunkat a munkába, hogy a december, az év vége valóban ünnepi hangulatúra sikeredhessen. És nehéz: hiszen ahogy telnek a napok, úgy fogy a fény, úgy jönnek a mind hidegebb fuvallatok és velük a betegségek, fertőzések, kellemetlen testi tünetek időszaka. 

Stressz nélkül könnyebb

A novemberi hajrá jócskán próbára teszi tűrőképességünket, hiszen a fokozott munkatempó, a hajtás, az év végi stressz mellé egyre zordabb természeti körülmények társulnak. A fokozódó terhelés, az év végi vállalások elvégzése, a határidők betartása, a befejezetlen folyamatok elvégzésének nyomása hatalmas terhet rónak ránk és nagy kihívás elé állítják még a leginkább felkészült és egészséges szervezetet is. A kevesebb alvás, több munka, több idegeskedés, töprengés mellé nincs napsütés, már nem igazán töltünk időt a természetben, és fogy a vitamindús táplálékok kínálata is. Nosza, több sem kell a korunkban egyre erősödő, mindinkább mutálódó vírusok hadának! Akkor lendülnek támadásba, amikor a legkevésbé várjuk őket, és persze a legkevesebb időnk jut betegeskedésre. Ha nem készítjük fel szervezetünket, hamarosan egy ördögi körben találhatjuk magunkat, ahol egyik betegségből a másikba esve nyűgösködjük át az év végi időszakot.


Rajtunk múlik

Találjunk rá saját túlélő stratégiánkra novemberben, hogy az év vége, akárcsak az év többi része jókedvben, örömökben, és az elvégzett munka elégedettségével tölthessen el bennünket még az ünnepek előtt!

A szövődmény mindig rosszabb

Újabbnál újabb és ellenállóbb kórokozók, fel nem ismert szövődmények, lábon kihordott influenzás, lázas betegségek nem ritkán vezetnek súlyosabb betegségekhez, mint arcüreggyulladás, tüdőgyulladás, izomgyulladások, tartós ízületi fájdalmak, vérszegénység, krónikus fejfájás, fogínygyulladás, emésztési rendellenességek, medencegyulladás, nőgyógyászati panaszok. Különösen veszélyesek az efféle szövődmények az idősek, a gyermekek és a tipikusan túlterhelt menedzserek számára. Sokszor már nem is tudjuk felidézni, hogy egy komolyabb fájdalom, vagy tünet egy egyszerű, lábon kihordott megfázással kezdődött. Ha már megvan a baj, álljunk meg egy pillanatra, és ne habozzunk cselekedni egészségünk érdekében, hisz ez a legnagyobb tőkénk! A legjobb, ha meg tudjuk előzni a bajt, ha meg tudjuk állítani a szövődmények kialakulását. Ha erről már elkéstünk, azonosítsuk a baj okát, és szánjunk időt egészségünkre!

Novemberi túlélő stratégiánk

Először is lássunk tisztán! Ne vegyük komolytalanul a kisebbnek tűnő betegségeket sem ebben a zord, hideg évszakban. Már az első tünetek jelentkezésekor kérjük ki háziorvosunk tanácsát, és ha kezünkben akarjuk tartani egészségünk térképét, akkor irány egy alapos és átfogó laboratóriumi vizsgálat! Itt aztán fény derül mindenre, hiszen ami egészségünket illeti, még novemberben sem tapogatózhatunk sötétben! A kész leletekkel a kezünkben pedig azonnal belenézhetünk szervezetünk mélyebb folyamataiba. A labordiagnosztika a különféle testnedveink összetételét, illetve a bennük található kémiai és biológiai anyagok mennyiségét vizsgálja. A speciális technológiával és műszerekkel megvizsgált vér- vagy vizeletminta segít az orvosoknak a pontos és mielőbbi diagnózis felállításában. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.