Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Női test, női bölcsesség

Érdekességek2024. január 27.

Az emberiség életének első 200 000 évében a spiritualitás és vallás középpontjában a női lét nagy misztériumai álltak.  

A legelső embereket ábrázoló szobrok a őskőkorból (i. e. 35 000 - 10 000) származó Vénuszok, amelyek ugyan a római mitológia szerelem istennőjéről kapják nevüket, de ennek ellenére nem szexuális fantáziát kielégítő szobrocskák. A Vénuszok a Nagy Anyaistennőnek, mint a születés, élet és halál Úrnőjének ábrázolásai, elhelyezésük a barlangok mélyén és a sírokban egyértelműen utal arra, hogy rituális célokra használták őket. A Kárpát-medence a szíve annak az Ősi Európának nevezett területnek, ahol a kőkorban virágzott a Nagy Istennő gyermekeinek békés kultúrája. Elődeink a Nagy Istennő megtestesülését látták a földben, a természetben és a föld minden teremtményében.

Számukra az anyaföld és a természet szent volt, mellyel együtt lehetett élni és együtt lehetett lélegezni, de semmiképpen sem lehetett azt kizsákmányolni és leigázni. Minden élet az Ősanyától született és hozzá tér vissza. Szent volt a nő is, hiszen az Istennő leányának született és képes méhéből életet adni. A nő, aki saját testében követni tudja a Hold ciklusait a legnagyobb misztérium őrzője volt őseink életében.

A természetben tavasszal növekedni kezdenek a magok, kirügyeznek a fák, majd virágot és gyümölcsöt hoznak, termést, amely táplál minket. Majd jön az ősz és elkezd minden visszatérni a földbe, a kozmikus anyaméh sötétjébe, ahogyan elbújik a nap is, hogy aztán újjászülessen a téli napfordulón. A kisleány nővé szentelődik saját vére által, az első menstruációval, majd megfogan méhében az új élet magja, amely egyre növekszik, a nő hasa és emlője duzzadni kezd az élettől, csakúgy mint a kőkori Vénuszok és, mint a FöldAnya domborulatai. Majd, ha eljön az idő megszületik a gyermek, és újabb gyermekek, egészen addig, amíg abba nem marad a vérzés. A bölcs öregasszony teste sötétjében, méhe barlangjában tartja immár életet adó vérét és az élete alatt összegyűjtött bölcsességet. Belőle lesz a legöregebb és legbölcsebb nagymama, aki ismeri sötét és világos, halál és születés titkait, ő lesz a beavató, aki útjára bocsátja a nővé érő kislányt.

A női test olyan erőt és bölcsességet rejt magában, amivel több, mint 3000 éve hiába próbálnak leszámolni a patriarchális társadalmak. Pedig megpróbáltak mindent. Átírták a legendákat és a mítoszokat, így a beavatást végző Istennő bukott Évává változik, aki miatt "elveszítettük a paradicsomot". A női erőt annyira rettegte és félte az egyház, hogy elindította a boszorkányüldözést, azt a nők elleni gyalázatos háborút, amelyben kilenc millió európai nő vesztette életét a papok által felszentelt kínzókamrákban és a máglyák tüzében. 3000 éve mások - leginkább férfiak - mondják meg nekünk hogyan és hogy ne szeretkezzünk, hogyan és hogy ne védekezzünk a nemkívánt terhesség ellen, hogyan szüljünk, hogyan neveljük a gyermekeinket és hogyan éljük az életünket.


Sokszor azt gondoljuk, hogy mindez a múlt, és ma már "emancipáltak és egyenrangúak" vagyunk. De a valóság az az, hogy elveszítettük a kapcsolatot saját ciklusunkkal és saját testünkkel. Elhisszük, hogy akkor vagyunk biztonságban, ha a nőgyógyászok által is ajánlott tamponokat és betéteket használjuk, holott a betéteket gyártó multinacionális cégek még arra sem méltatnak minket, hogy elárulják milyen anyagokat is tartalmaz az a tampon, ami számunkra a "szabadságot biztosítja a nehéz napokban". Elhisszük, hogy akkor vagyunk szépek és kívánatosak, ha folyamatosan diétázunk és megfelelő méretre szabatjuk át a melleinket. Gondolkodás nélkül elhisszük azt is, hogy nem vagyunk úrnői a saját testünknek és elhisszük, hogy csak akkor tudunk megszülni egy gyermeket, ha a kórházban az általában férfi nőgyógyász kinyomja azt belőlünk.

Tényleg így lenne? Hagyjuk, hogy az ősanyák bölcsessége, tudása és ereje odavesszen, vagy elkezdünk végre figyelni a testünk üzeneteire, elkezdünk emlékezni arra a "Vénuszra", aki bennünk is ott él és végre visszaköveteljük magunknak a női erőnket?

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.