Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Női sorsok találkozása

Érdekességek2026. május 25.

Nem csak orvosi történet

Fotó: serezniy © 123RF.com

Egy méhnyakrák-diagnózis nemcsak a testet, hanem az egész életet felforgatja. Félelmeket, kérdéseket és új utak keresését hozza magával – de közösséget, kapaszkodót és reményt is ad. Egy személyes történetből született meg a Mályvavirág Alapítvány, amely ma nők ezreinek segít eligazodni a betegség és a gyógyulás útján.

Nem egyszerű körbejárni ezt a témát. Nemcsak emberileg nehéz, hanem nőként is különösen érzékeny területre lépünk. A nőgyógyászati daganatok nem pusztán diagnózisok: testet, lelket és identitást érintő élethelyzetek. Talán ezért is olyan fontos, hogy erről ne csak szakmai nyelven, hanem emberi hangon beszéljünk.

2011 augusztusában született meg a második kislányom. A nagyobbik gyermekem akkor négyéves volt. A szülés után néhány héttel méhnyakrákot diagnosztizáltak nálam. Egy radikális műtéten estem át, majd kiderült, hogy a betegség áttétes, így sugárterápiára és kemoterápiára is szükség volt. Tizenöt év távlatából visszatekintve is egy rendkívül nehéz út volt ez – nemcsak számomra, hanem az egész családom számára is.


Abban az időben nem létezett olyan betegszervezet Magyarországon, amely kifejezetten ezzel a betegséggel foglalkozott volna. Rengeteg kérdésem volt: a műtétekre való felkészüléstől kezdve az azonnali mellékhatásokon át egészen az életminőség változásáig. A pszichológusom végül az írás lett: egy könyvben írtam le a félelmeimet, az apró és nagy örömöket, a testi és lelki átalakulásokat. A könyvbemutatók során egyre több sorstárssal találkoztam, és világossá vált számomra, hogy nem vagyok egyedül – és mások sincsenek.

Ebből az élményből és felismerésből született meg 2013-ban a Mályvavirág Alapítvány. Számomra a Mályvavirág nem csupán egy szervezet, hanem válasz az egyedüllétre. Egy közösség, ahol kimondhatók a nehéz érzések, ahol nem kötelező „erősnek lenni”, és ahol a gyógyulás nem ér véget az utolsó kezeléssel. Egyfajta család, amely lépésről lépésre segít:

Túlélőként és az alapítvány elnökeként a legfontosabb üzenetem azoknak a nőknek, akik most szembesülnek a diagnózissal, az az, hogy nincsenek egyedül.

A félelem, a düh, a gyász és a bizonytalanság természetes reakciók.

A Mályvavirág Alapítvány kapaszkodót ad információval, személyes jelenléttel és gyakorlati segítséggel. Legyen szó sorstársi támogatásról, pszichológiai segítségről vagy szexuális rehabilitációról, nálunk nemcsak a betegség, hanem az ember is fontos. És talán a leglényegesebb: NEM SZABAD FELADNI. A reménynek még a legnehezebb időszakokban is helye van.

Az orvosok kulcsszerepet töltenek be a HPV-prevencióban és a nőgyógyászati daganatok korai felismerésében, a kezelésekben: a szűrések, a hiteles tájékoztatás, a HPV-oltás hangsúlyozása és a megfelelő betegút kijelölése szó szerint életet ment.

Az alapítvány szorosan együttműködik a szakmával országszerte, hidat képezve az orvosi világ és a nők mindennapi valósága között.

Terveink, céljaink

2026-ban kiemelt hangsúlyt kap

Kampányaink nemcsak a figyelmet szeretnék felkelteni, hanem cselekvésre is ösztönöznek: szűrésre menni, kérdezni, dönteni.

A gyógyulás nem egy pont, hanem folyamat. Az életminőség legalább olyan fontos, mint maga a túlélés. Testkép, szexualitás, párkapcsolat, önbizalom – mind újragondolásra szorulhatnak. Ebben pszichológusok, gyógytornászok, szexuálterapeuták és sorstársak segítenek. A Mályvavirág Alapítvány célja, hogy a nők ne csak túléljenek, hanem újra kapcsolódni tudjanak önmagukhoz és az életükhöz.

Nekünk is kell a segítség

A segítség azonban csak akkor tud továbbadódni, ha mögötte is van megtartó erő. A Mályvavirág Alapítvány munkája adományokból valósul meg, ezért nekünk is szükségünk van támogatásra ahhoz, hogy tovább segíthessünk.

Köszönjük, ha adód 1%-ának felajánlásával hozzájárulsz ahhoz, hogy még több nő érezhesse: nincs egyedül.
Adószámunk: 18504530-2-04

Nagy-Tóth Ildikó
elnök
Mályvavirág Alapítvány
ESGO ENGAGe Tanácstag
ESGO Prevention Committee tag


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.