Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nő az elhízással összefüggő daganatos betegségek száma

Érdekességek2019. április 03.

Az idősebb nemzedékekhez képest gyorsabb ütemben nő az elhízással összefüggő daganatos betegségek száma az amerikai fiatal felnőttek körében – mutatta ki az Amerikai Ráktársaság egy nagyléptékű tanulmánya.

Az elmúlt négy évtizedben az elhízottak aránya több mint kétszeresére nőtt (Fotó: 123rf)Az Egyesült Államok lakosságának kétharmadát felölelő tanulmány készítői megállapították, hogy 1995 és 2015 között a nők és az 50 év alatti férfiak körében jóval gyakoribbá váltak azok a rákbetegségek, amelyeknek egyik ismert kockázati tényezője az elhízás. Minél fiatalabb korosztályt vizsgáltak, annál nagyobb arányú növekedést mértek ezen betegségek esetében – írták a kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A vizsgált időszakban például a hasnyálmirigyrák előfordulása évente egy százalékkal nőtt a 45 és 49 évesek között és ennél több mint kétszeresével a 30-34 éves korosztály körében. A 25-29 évesek esetében a növekedés évi 4,4 százalék volt.

Az utóbbi korosztály esetében a 80 évesekhez képest nagyjából hasonló éves növekedési mértéket mutattak ki négy másik elhízással összefüggő daganatos betegségnél: az epehólyagráknál évi 3,71, a méhráknál 3,5, a veseráknál 6,23, a bélráknál 2,41 százalékos növekedést.

“Kimutatásunk feltárja a közelmúltbeli változásokat, amelyek figyelmeztető jelként szolgálhatnak az elhízással kapcsolatban álló rákbetegségek növekvő terhét illetően” – idézte Ahmedin Jemalt, a tanulmány társszerzőjét a medicalxpress.com orvostudományi hírportál.

Az elmúlt négy évtizedben az elhízottak aránya több mint kétszeresére nőtt az Egyesült Államokban. Hasonló tendencia ment végbe más fejlett országokban is, és a közelmúltban a fejlődő országokban. A világon ma mintegy kétmilliárd ember túlsúlyos vagy elhízott.


A kutatók ugyanakkor megjegyezték, bár a fiatal felnőtteknél a legnagyobb arányú a növekedés, az új rákbetegségek száma jóval magasabb az idősebb nemzedékeknél, miközben összességében csökkent a rákbetegek száma az Egyesült Államokban.
1980 és 2014 között – amikor rákbetegségben mintegy 20 millióan haltak meg – 20 százalékkal csökkent a daganatos betegségek okozta elhalálozás részben a dohányzásról való leszokás miatt.

A jövőben azonban az elhízás miatt ez a folyamat megfordulhat – figyelmeztetett Jemal.
Az elhízás a rákbetegségek egyik leginkább megelőzhető kockázati tényezője – tette hozzá. (MTI)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.

Az idegesség természetes ellenszerei

2026. augusztus 16.



Az idegesség, a feszültség és a szorongás kéz a kézben járnak. Sokan idegeskednek manapság munkahelyi gondok vagy otthoni, családi problémák miatt. Azonban hosszú távon nem tartható fenn ez az állapot, valamit tennünk kell a sok stressz ellen, hiszen számos krónikus betegség kialakulását idézheti elő. Igaz, hogy valamennyi stresszre szükségünk van, hiszen ez fokozza a teljesítményünket, azonban a tartóssá váló stressz károsítja a sejteket, a szöveteket és a szerveket.

A krónikus stressz hozzájárul többek között a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásához, de az érrendszert is nagymértékben károsíthatja. Mit tehetünk? A cikkben néhány olyan természetes módszert sorolunk fel, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.

Miért fontos a helyes táplálkozás? Az egészséges táplálékok, például a zöldségek és a gyümölcsök nagyon sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek aktívan részt vesznek az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Együnk sok vitaminban és ásványi anyagban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, hogy jobban el tudjuk viselni a napi stresszt.

Az alvást se hanyagoljuk. Hiába mondjuk, hogy nekünk a kevés alvás is elegendő, a szervezetünk másként látja. A kialvatlanság, a kevés és nem elég mély alvás is oka lehet az állandó idegességnek és feszültségnek. Próbáljunk minden este időben lefeküdni és legalább 7-8 órát aludni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.