Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Neurotech fejlődések - Agyi-gépi interfészek világszerte

Érdekességek2025. október 26.

Az agyi-gépi interfészek (BMI - Brain-Machine Interface) technológiája az emberiség egyik legambiciózusabb vállalkozása, amely közvetlenül összeköti az emberi agyat digitális eszközökkel.

Idén már nem tudományos fantasztikumról beszélünk – valódi, működő technológiákról van szó, amelyek gyógyítanak, segítenek és új lehetőségeket nyitnak meg mind az orvostudományban, mind a mindennapokban.

Az agyi-gépi interfészek olyan eszközök, amelyek képesek olvasni az agy elektromos jeleit, értelmezni azokat, és átalakítani parancsokká, amelyekkel külső eszközöket irányíthatunk – vagy fordítva, külső jeleket alakítanak át az agy számára értelmezhető információvá. Ez lehetővé teszi, hogy bénult emberek gondolataik erejével mozogjanak, látássérültek lássanak, vagy akár egészséges emberek számára is új kommunikációs és interakciós módokat nyisson.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a neurotech legújabb fejlesztéseit, az orvosi és fogyasztói alkalmazásokat, valamint azokat az etikai kérdéseket, amelyeket ez a forradalmi technológia felvet.

Mi az agyi-gépi interfész és hogyan működik?

Az agyi-gépi interfész három fő típusba sorolható. Az invazív BMI-k közvetlenül az agyba ültetett elektródákat használnak, amelyek rendkívül pontos jeleket tudnak olvasni. Ezek a leghatékonyabbak, de sebészeti beavatkozást igényelnek. A részlegesen invazív eszközök a koponya belső felületére kerülnek, de nem hatolnak be az agyszövetbe. A nem-invazív megoldások, mint az EEG sapkák, kívülről mérik az agyi aktivitást, sebészet nélkül, de kevésbé pontosak.

A működés elve viszonylag egyszerű: az agy neuronjai elektromos jeleket bocsátanak ki amikor aktiválódnak. Ezeket a jeleket érzékelők fogják fel, számítógépes algoritmusok (gyakran mesterséges intelligencia) elemzik és értelmezik, majd parancsokká alakítják. Például ha egy bénult ember a karja mozgatására gondol, a BMI észleli ezt a szándékot és egy robotkart vagy számítógépes kurzort mozgat helyette.


Orvosi áttörések: Új remény a pácienseknek

Az agyi-gépi interfészek leginkább az orvostudományban hoztak áttörést. A Neuralink, Elon Musk cége, 2024-ben kezdte meg az első emberi klinikai tesztjeit. Az első páciens, aki a Neuralink implantátumot kapta, képes volt gondolataival számítógépes kurzort mozgatni és videojátékokat játszani. Bár ez első látásra szerénynek tűnhet, egy teljesen bénult ember számára ez óriási szabadságot jelent.

Más cégek is jelentős előrelépéseket tettek. A Synchron kevésbé invazív megközelítést használ – az eszközüket az agyi vérerek keresztül juttatják be, hasonlóan a szívkatéterezéshez. Több páciens is sikeresen használja már ezt a technológiát kommunikációra és eszközök irányítására. A Blackrock Neurotech pedig már évek óta működtet BMI-t páciensekben kutatási célokra, és rendkívül részletes adatokat gyűjt az agy működéséről.

Alkalmazási területek az orvostudományban

Fogyasztói alkalmazások: A mindennapi élet újradefiniálása

Bár az orvosi alkalmazások vezetik a fejlődést, a fogyasztói neurotech piac is gyorsan növekszik. Már elérhetők EEG-alapú headsetok, amelyek mérik az agyi aktivitást és segítenek a meditációban, alvásban vagy koncentrációban. Cégek, mint a Muse vagy az Emotiv, olyan eszközöket kínálnak, amelyeket otthon bárki használhat.

A gaming ipar is felfedezte a neurotechot. Képzeld el, hogy gondolataid erejével irányítasz egy karaktert vagy egy drón repül a koncentrációd alapján. Bár még gyerekcipőben jár, ez a technológia már létezik prototípus formában. Sőt, egyesek azt jósolják, hogy a jövőben a virtuális valóság és az agyi-gépi interfészek integrációja teljesen új szintű immerzív élményt hoz majd.

Az produktivitás területén is vannak kísérletek. Olyan alkalmazások fejlesztése folyik, amelyek figyelmeztetnek, ha csökken a koncentrációd, vagy amelyek automatikusan optimalizálják a munkakörnyezetedet az agyi állapotod alapján. Néhány vállalat azt vizsgálja, hogyan lehetne BMI-val gyorsabbá tenni az adatbevitelt – elképzelhető, hogy a jövőben gyorsabban "gépelhetsz" gondolatokkal, mint billentyűzettel.

Ahogy az online szórakozás is fejlődik – legyen szó streaming platformokról vagy akár casino nv típusú interaktív oldalakról –, a neurotechnológia új dimenziókat nyithat meg a felhasználói élményben, például adaptív tartalmat kínálva az érzelmi és kognitív állapot alapján.

A neurotech piac és globális szereplők

A globális neurotech piac 2024-ben elérte a 15 milliárd dollárt, és előrejelzések szerint 2030-ra meghaladja a 40 milliárd dollárt. A növekedést az öregedő népesség, a neurológiai betegségek növekvő prevalenciája és a technológiai áttörések hajtják.

A vezető cégek között találjuk a Neuralink-et (USA), Synchron-t (USA/Ausztrália), Paradromics-t (USA), Blackrock Neurotech-et (USA), valamint európai és ázsiai vállalatokat is, mint a Kernel vagy a kínai székhelyű NeuroXess. A befektetések hatalmasak – több milliárd dollár áramlik az iparágba kockázati tőkétől, kormányzati grántoktól és nagy technológiai cégektől.

Regionális különbségek is láthatók. Az Egyesült Államok vezeti a kutatást és kereskedelmi fejlesztést, az Európai Unió szigorúbb szabályozást alkalmaz, de erős kutatási programokat finanszíroz, míg Kína agresszívan fektet be a területbe, gyakran kevésbé szigorú etikai keretek között.

Etikai kihívások és aggályok

Az agyi-gépi interfészek ígéretes jövője mellett komoly etikai kérdések is felmerülnek. Az adatvédelem és biztonság talán a legnagyobb aggály. Ha egy eszköz olvasni tudja a gondolataidat, ki garantálja, hogy ezek az információk nem kerülnek rossz kezekbe? Egy feltört BMI elképzelhetetlen károkat okozhat – nemcsak az adataink sérülnének, hanem akár az irányításunk a saját testünk felett is veszélybe kerülhetne.

A hozzáférés és egyenlőség szintén kritikus kérdés. A BMI technológia jelenleg rendkívül drága. Ha csak a gazdagok engedhetik meg maguknak, az társadalmi egyenlőtlenségeket mélyíthet el – egy olyan világot teremtve, ahol vannak "továbbfejlesztett" és "nem továbbfejlesztett" emberek.

További etikai dilemmák

A jövő kilátásai

A következő években tovább gyorsul a fejlődés. Várható, hogy 2026-2027-re több BMI eszköz is megkapja a regulációs jóváhagyást szélesebb orvosi használatra. A technológia miniatűrizálódik, vezeték nélkülivé válik, és egyre megfizethetőbbé. A mesterséges intelligencia integrációja javítja a jelek dekódolását, így precízebbé és használhatóbbá teszi az eszközöket.

Egyes kutatók azt jósolják, hogy 2030-ra az agyi-gépi interfészek természetes részévé válnak az életünknek – hasonlóan, ahogy ma már okostelefonok nélkül elképzelhetetlennek tűnik az élet. Mások óvatosabbak, hangsúlyozva, hogy a technológiai, etikai és szabályozási kihívások lassíthatják az elterjedést.

Új korszak küszöbén

Az agyi-gépi interfészek forradalmi technológiát jelentenek, amely újradefiniálhatja az emberi képességeket és az emberi-gép kapcsolatot. Az orvosi alkalmazások már most életeket mentenek és szabadságot adnak sérülteknek. A fogyasztói alkalmazások új lehetőségeket ígérnek a mindennapi életben.

Ugyanakkor óvatosan kell haladnunk. Az etikai kihívásokat nem szabad figyelmen kívül hagyni, és gondoskodnunk kell róla, hogy ez a technológia mindenki javát szolgálja, ne csak a kiválasztottakét. A következő évek kritikusak lesznek annak meghatározásában, hogyan integrálódik a neurotech a társadalomba.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Van élet a diagnózis után: a személyre szabott orvoslás új korszakot hoz az emlőrák kezelésében

2025. október 27.

Korai diagnózis esetén akár 99%-nál is nagyobb lehet a túlélési esély

A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, minden 14. másodpercben születik egy ilyen diagnózis a világon, hazánkban pedig több mint 7500 új esetet fedeznek fel évente. A betegséget több mint 90%-ban korai stádiumban fedezik fel, ami döntő jelentőséggel bír, ugyanis a modern, személyre szabott terápia, valamint a pontos diagnosztika és szervezett betegút ma már képesek jelentősen javítani a hosszú távú túlélést. A szakértők a mellrák elleni küzdelem hónapjához közeledve különösen fontosnak tartják hangsúlyozni: a rendszeres szűrésen való részvétel, az időben történő kivizsgálás és az innovatív terápiákhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a gyógyulásban és a kiújulás kockázatának mérséklésében is. Ugyanakkor az a tény, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint az emlőrák, komoly figyelmeztetés arra, hogy az életmódbeli tényezők mind a megelőzés, mind a kezelés során kulcsszerepet játszanak.

Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, illetve a megelőzéssel és a lehetséges terápiákkal kapcsolatos tudnivalókra. Ennek apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol többek között az Országos Onkológiai Intézet és a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) szakorvosai, valamint érintett betegek osztották meg tapasztalataikat. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99%, míg áttétes esetben körülbelül 32%. Ez szemléletesen mutatja, miért létfontosságú, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk, és lehetőleg minél fiatalabb életkortól rendszeresen részt vegyünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. Erre természetesen nem csupán októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában, hanem egész évben érdemes odafigyelni.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni húgyúti fertőzés esetén?

2025. október 26.

Ha magas láz, deréktáji (vesetáji) fájdalom, véres vizelet, terhesség melletti panasz, férfiaknál jelentkező húgyúti fertőzés vagy gyakori kiújulás áll fenn, ne kísérletezzünk házi módszerekkel, mielőbb forduljunk orvoshoz. A véres vizelet mindig kivizsgálást igényel, mert ritkán komolyabb ok – például húgyhólyagdaganat – is állhat a háttérben. Ilyen esetekben a saját diagnosztikai eszközök (tesztcsíkok) nem elegendők, célzott orvosi vizsgálatra és szükség esetén laborra vagy képalkotásra van szükség. Antibiotikum szedése kizárólag a szakorvos által előírva javasolt, amennyiben azt a leadott vizelettenyésztés indokolja.

„A gyors enyhülés csábító, de a félrekezelt húgyúti fertőzés könnyen »felkúszhat« a vesékhez. Ha a tünetek 24–48 órán belül nem javulnak, vagy romlanak, forduljunk orvoshoz. A magánklinikákon online, illetve mobilapplikáción keresztül is lehet időpontot foglalni, a vizsgálat pedig rövid és célzott. A legfontosabb, hogy a páciensek értsék, mi történik velük: a húgyúti fertőzés, a hólyaghurut és a hólyagfájdalom szindróma különböző állapotok, így eltérő megközelítést igényelnek. A célzott orvosi diagnózis és terápia gyorsabb gyógyulást és kevesebb visszatérő panaszt eredményez” – hívja fel a figyelmet dr. Póth Sándor.

Neurotech fejlődések - Agyi-gépi interfészek világszerte

2025. október 26.

Az agyi-gépi interfészek (BMI - Brain-Machine Interface) technológiája az emberiség egyik legambiciózusabb vállalkozása, amely közvetlenül összeköti az emberi agyat digitális eszközökkel.

Idén már nem tudományos fantasztikumról beszélünk – valódi, működő technológiákról van szó, amelyek gyógyítanak, segítenek és új lehetőségeket nyitnak meg mind az orvostudományban, mind a mindennapokban.

Az agyi-gépi interfészek olyan eszközök, amelyek képesek olvasni az agy elektromos jeleit, értelmezni azokat, és átalakítani parancsokká, amelyekkel külső eszközöket irányíthatunk – vagy fordítva, külső jeleket alakítanak át az agy számára értelmezhető információvá. Ez lehetővé teszi, hogy bénult emberek gondolataik erejével mozogjanak, látássérültek lássanak, vagy akár egészséges emberek számára is új kommunikációs és interakciós módokat nyisson.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a neurotech legújabb fejlesztéseit, az orvosi és fogyasztói alkalmazásokat, valamint azokat az etikai kérdéseket, amelyeket ez a forradalmi technológia felvet.

Mi az agyi-gépi interfész és hogyan működik?

Az agyi-gépi interfész három fő típusba sorolható. Az invazív BMI-k közvetlenül az agyba ültetett elektródákat használnak, amelyek rendkívül pontos jeleket tudnak olvasni. Ezek a leghatékonyabbak, de sebészeti beavatkozást igényelnek. A részlegesen invazív eszközök a koponya belső felületére kerülnek, de nem hatolnak be az agyszövetbe. A nem-invazív megoldások, mint az EEG sapkák, kívülről mérik az agyi aktivitást, sebészet nélkül, de kevésbé pontosak.

A működés elve viszonylag egyszerű: az agy neuronjai elektromos jeleket bocsátanak ki amikor aktiválódnak. Ezeket a jeleket érzékelők fogják fel, számítógépes algoritmusok (gyakran mesterséges intelligencia) elemzik és értelmezik, majd parancsokká alakítják. Például ha egy bénult ember a karja mozgatására gondol, a BMI észleli ezt a szándékot és egy robotkart vagy számítógépes kurzort mozgat helyette.