Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Néni lettem - jól csinálom?

Érdekességek2021. október 11.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Időskor … nem szeretjük a gondolatot sem, s a mögötte járó víziót még kevésbé: betegség, nehéz mozgás, megfakult külső, brrr! Ha nagyon pozitív szemléletű vagy, akkor esetleg "nagyon édes" nagyi képe, amit, illetve akit szintén nem a külsőségek miatt szeretünk! De biztos, hogy így kell legyen? Ezt jelenti ma is az öregség?  

Nem feltétlenül!

Ebben az évszázadban „tilos” megöregedni – ha mégis, akkor már nem is létezel!

Te aztán mindent elkövetsz, hogy ez ne következzen be: megtanulsz skype-olni (jól teszed, különben hogy tudnál beszélgetni a külföldön dolgozó unokáddal?), a tv-ből éjjel-nappal ömlő kozmetikai reklámok hatására elhiszed, hogy az idő kereke visszafordítható, csak tenni kell érte. Egy kis hajfesték, bőrápolás, smink – és máris eltűnt az ifjabb korunkban elképzelt „idős hölgy”, átvette helyét az „érett NŐ”!
Ha még ehhez egészségtudatos is vagy, odafigyelsz a táplálkozásodra és viszonylagos rendszerességgel kicsit mozogsz is, nyert ügyed van!

Nincs is ezzel semmi baj, a ma 60-70 évesei tényleg remekül tudják tartani magukat, főleg, ha nem viszik túlzásba, s nem akarnak 25-nek kinézni. (Mert azért lássuk be a miniszoknya alól kivillanó visszeres láb, amin térdkörül megereszkedett a bőr – hát bizony sok mindent elmond viselőjéről, de az biztos nem kirakatba való vélemény.) Rendszeres mozgással, ízléses öltözködéssel, ápoltsággal tényleg el lehet érni egy kellemes, vonzó külsőt.

Az öregség máshol jelentkezik: belül kezdődik, ha hagyjuk!

Amikor egy idős ember elveszíti érdeklődését a JÁTÉK iránt, az élet apró szépségei iránt, amikor bezárkózik, s csak a – minden korban, mindenkinél fellelhető – bajokat mormolja magának és környezetének, akkor kezdődik a hanyatlás. És akkor, amikor környezete – únván az örökös zsörtölődést, mormogást – magára hagyja őt.

Ha szeretettel veszik körül, bevonják a családi történésekbe, ha segítenek, hogy figyelmét lekösse mással, ha meglepik egy-egy, az életébe színt hozó aprósággal, ezzel mind ahhoz segítik, hogy érdeklődő, nyitott legyen és találjon az életben még célokat, új kihívásokat. Az élet-igenlés megteszi hatását, eredménye egy hosszabb, teljesebb, pozitívabb életfolyam.


Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.