Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nemzeti Rákellenes Nap

Érdekességek2026. április 14.

„Ki alakítja az egészségünket? – ÉN vagy MI?”

Fotó: FreepikIdén immár 34. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal (CEEAO) közösen szakmai fórumot szervezett az új Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjának népegészségügyi szempontú megvitatására.

1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött alkalom dátuma dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a magyar onkológiai szemlélet egyik úttörőjének és a magyar daganatkutatás és daganatsebészet egyik meghatározó alakjának születésnapja.

A 20. század elején a rák még kevéssé feltárt, sok tekintetben titokzatos betegségnek számított. Dollinger Gyula azonban felismerte, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemhez nemcsak gyógyító munka, hanem tudományos megfigyelés és szervezett adatgyűjtés is szükséges.


1901-ben a Királyi Orvosegyesület keretében létrejött az Országos Rák Bizottság, aminek elnöke lett. A Bizottság a Statisztikai Hivatallal együttműködve készítette el Magyarország első átfogó rákstatisztikáját, aminek az eredményeket 1905-ben publikálták. A tanulmány egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a rák elleni küzdelem kulcsa a korai felismerés!

Munkásságáról az Országos Onkológiai Intézet Ambulanciájának falán található domborművének megkoszorúzásával emlékeztek meg a Liga és az Országos Onkológiai Intézet vezetői.

Munkásságának középpontjában mindig az a gondolat állt, hogy az orvostudomány csak akkor lehet igazán hatékony, ha a tudományos ismeretek, a szervezett egészségügy és a társadalom együttműködése találkozik. Ez ma is aktuális, így az idei Nemzeti Rákellenes Nap programja: „Ki alakítja az egészségünket? ÉN vagy MI?”

Ezzel a címmel szervezett egyedülálló szakmai fórumot a Magyar Rákellenes Liga és a Közép- és Kelet- európai Onkológiai Akadémia Alapítvány, hogy a daganatos megbetegedések megelőzésének legfontosabb kérdéseiről őszintén, közösen, megoldásfókuszúan eshessen szó. A középpontban az Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontból álló ajánlásának népegészségügyi értelmezése, valamint a daganatmegelőzés kulcskérdéseiről szóló társadalmi párbeszéd elindítása áll.

A tények, miszerint a daganatos megbetegedések jelentős része megelőzhető lenne életmódbeli változtatásokkal, közismertek, mégis ezek a viselkedési minták változnak a legnehezebben. A CEEAO Népegészségügyi Fórumon végig veszik a megelőzés teljes spektrumát:

Az esemény zárásként egy nagy kerekasztal-beszélgetésben keresték a választ arra, hogy milyen bátor döntésekre lenne szükség ma ahhoz, hogy 10-20 év múlva egy egészségesebb társadalomban élhessünk. A prevenció ugyanis nem csupán orvosi kérdés, hanem közös társadalmi misszió!

Végül a Nemzeti Rákellenes Nap apropóján a Liga mindenkit biztat arra, hogy éljen minden lehetőséggel, mivel a daganatos betegségek elkerülésének legjobb módja – az egészséges életmód mellett – a szűrővizsgálatokon történő részvétel!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.