Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nemzeti Rákellenes Nap

Érdekességek2026. április 14.

„Ki alakítja az egészségünket? – ÉN vagy MI?”

Fotó: FreepikIdén immár 34. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal (CEEAO) közösen szakmai fórumot szervezett az új Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjának népegészségügyi szempontú megvitatására.

1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött alkalom dátuma dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a magyar onkológiai szemlélet egyik úttörőjének és a magyar daganatkutatás és daganatsebészet egyik meghatározó alakjának születésnapja.

A 20. század elején a rák még kevéssé feltárt, sok tekintetben titokzatos betegségnek számított. Dollinger Gyula azonban felismerte, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemhez nemcsak gyógyító munka, hanem tudományos megfigyelés és szervezett adatgyűjtés is szükséges.


1901-ben a Királyi Orvosegyesület keretében létrejött az Országos Rák Bizottság, aminek elnöke lett. A Bizottság a Statisztikai Hivatallal együttműködve készítette el Magyarország első átfogó rákstatisztikáját, aminek az eredményeket 1905-ben publikálták. A tanulmány egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a rák elleni küzdelem kulcsa a korai felismerés!

Munkásságáról az Országos Onkológiai Intézet Ambulanciájának falán található domborművének megkoszorúzásával emlékeztek meg a Liga és az Országos Onkológiai Intézet vezetői.

Munkásságának középpontjában mindig az a gondolat állt, hogy az orvostudomány csak akkor lehet igazán hatékony, ha a tudományos ismeretek, a szervezett egészségügy és a társadalom együttműködése találkozik. Ez ma is aktuális, így az idei Nemzeti Rákellenes Nap programja: „Ki alakítja az egészségünket? ÉN vagy MI?”

Ezzel a címmel szervezett egyedülálló szakmai fórumot a Magyar Rákellenes Liga és a Közép- és Kelet- európai Onkológiai Akadémia Alapítvány, hogy a daganatos megbetegedések megelőzésének legfontosabb kérdéseiről őszintén, közösen, megoldásfókuszúan eshessen szó. A középpontban az Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontból álló ajánlásának népegészségügyi értelmezése, valamint a daganatmegelőzés kulcskérdéseiről szóló társadalmi párbeszéd elindítása áll.

A tények, miszerint a daganatos megbetegedések jelentős része megelőzhető lenne életmódbeli változtatásokkal, közismertek, mégis ezek a viselkedési minták változnak a legnehezebben. A CEEAO Népegészségügyi Fórumon végig veszik a megelőzés teljes spektrumát:

Az esemény zárásként egy nagy kerekasztal-beszélgetésben keresték a választ arra, hogy milyen bátor döntésekre lenne szükség ma ahhoz, hogy 10-20 év múlva egy egészségesebb társadalomban élhessünk. A prevenció ugyanis nem csupán orvosi kérdés, hanem közös társadalmi misszió!

Végül a Nemzeti Rákellenes Nap apropóján a Liga mindenkit biztat arra, hogy éljen minden lehetőséggel, mivel a daganatos betegségek elkerülésének legjobb módja – az egészséges életmód mellett – a szűrővizsgálatokon történő részvétel!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Állati fehérje fogyasztása időskorban

2026. április 04.

Az ajánlás hangsúlyos eleme az állati fehérjék (hal, hús, tojás, tej, tejtermék) és ezen belül is kiemelten a (csontok egészségének megőrzéséhez hozzájáruló kalciumot és az ennek beépülését segítő D-vitamint tartalmazó) tej, tejtermékek mindennapos fogyasztása, amellyel – többek között – az időseket érintő esendőség kockázata is csökkenthető.

Javasolt, hogy minden főétkezés tartalmazzon 1 adag (alacsonyabb zsír-, só- és cukortartalmú) állati eredetű fehérjeforrást (tej, tejtermékek, hal, tojás, hús és húskészítmények) de ajánlott előnyben részesíteni a tejet, tejtermékeket, halat és tojást.

Naponta 0,5 l tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű (600 mg) kalciumot tartalmazó tejtermék (pl.: joghurt, kefir, aludttej, sajt, túró, túrókészítmény) minél változatosabb fogyasztása mindenképpen javasolt.

Sport, mozgás, aktív életmód – mást jelentenek, de mindegyik fontos az egészséghez!

2026. április 03.

A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlása, az OKOSTÁNYÉR® is arra hívja fel a figyelmet a táplálkozási útmutatás mellett, hogy „válassz olyan mozgásformát, amit szeretsz és csináld egyhuzamban legalább 10 percig! Fokozatosan növeld az időtartamot, mert ez további egészségi előnyökkel jár.” A szakmai szövetség most azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kéne végeznie, hogy megőrizze az egészségét.

Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma, mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kilokalóriákban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a házkörüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint például a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás. A testmozgás a nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést. A sport pedig ennek az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül.

Mire figyeljünk a húsvéti édességek beszerzése során?

2026. április 03.

Döbbenetes mennyiségű cukrot fogyasztanak a gyerekek a húsvéti ünnepek alatt. Egyes becslések szerint egy hétre elegendő kalóriamennyiséget és 1kg cukrot is megesznek csokinyulak és tojások formájában, és többnyire a teljes ajándékba kapott édesség készlet el is fogy a tavaszi szünet végére. Rajcsik Enikő, a Budai Allergiaközpont dietetikusának segítségével annak jártunk utána, mire figyeljünk, ha ételallergiás gyermek részére vásárolunk, milyen és mennyi édességet egyenek a gyerekek az ünnep alatt?

Nem az allergén összetevő hizlal

Ami allergénmentes, az nem feltétlenül egészségesebb különösen, ha édességekről van szó, hiszen cukrot mind a mentes, mind pedig a nem mentes élelmiszer is tartalmazhat. Ha például valaki tejmentes diétát tart, étcsokoládékat többnyire fogyaszthat – de itt is mindig el kell olvasni az összetevők listáját – ám étcsokoládén belül is létezik cukorral és cukormentesen készült termék. A gluténmentesség is könnyen becsapós lehet. „Felnőttek is sokan esnek abba a tévedésbe, hogy a fogyás reményében választják a gluténmentes étkezést, ám a gluténmentes lisztek sokszor épp a magas keményítőtartalmuknál fogva hizlalóbbak a normál lisztekből készült társaiknál, tehát a lisztérzékeny gyermek étkezése sem lesz egészségesebb csupán attól, mert kerülnie kell a glutént.”