Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nemzeti Rákellenes Nap

Érdekességek2026. április 14.

„Ki alakítja az egészségünket? – ÉN vagy MI?”

Fotó: FreepikIdén immár 34. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal (CEEAO) közösen szakmai fórumot szervezett az új Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjának népegészségügyi szempontú megvitatására.

1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött alkalom dátuma dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a magyar onkológiai szemlélet egyik úttörőjének és a magyar daganatkutatás és daganatsebészet egyik meghatározó alakjának születésnapja.

A 20. század elején a rák még kevéssé feltárt, sok tekintetben titokzatos betegségnek számított. Dollinger Gyula azonban felismerte, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemhez nemcsak gyógyító munka, hanem tudományos megfigyelés és szervezett adatgyűjtés is szükséges.


1901-ben a Királyi Orvosegyesület keretében létrejött az Országos Rák Bizottság, aminek elnöke lett. A Bizottság a Statisztikai Hivatallal együttműködve készítette el Magyarország első átfogó rákstatisztikáját, aminek az eredményeket 1905-ben publikálták. A tanulmány egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a rák elleni küzdelem kulcsa a korai felismerés!

Munkásságáról az Országos Onkológiai Intézet Ambulanciájának falán található domborművének megkoszorúzásával emlékeztek meg a Liga és az Országos Onkológiai Intézet vezetői.

Munkásságának középpontjában mindig az a gondolat állt, hogy az orvostudomány csak akkor lehet igazán hatékony, ha a tudományos ismeretek, a szervezett egészségügy és a társadalom együttműködése találkozik. Ez ma is aktuális, így az idei Nemzeti Rákellenes Nap programja: „Ki alakítja az egészségünket? ÉN vagy MI?”

Ezzel a címmel szervezett egyedülálló szakmai fórumot a Magyar Rákellenes Liga és a Közép- és Kelet- európai Onkológiai Akadémia Alapítvány, hogy a daganatos megbetegedések megelőzésének legfontosabb kérdéseiről őszintén, közösen, megoldásfókuszúan eshessen szó. A középpontban az Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontból álló ajánlásának népegészségügyi értelmezése, valamint a daganatmegelőzés kulcskérdéseiről szóló társadalmi párbeszéd elindítása áll.

A tények, miszerint a daganatos megbetegedések jelentős része megelőzhető lenne életmódbeli változtatásokkal, közismertek, mégis ezek a viselkedési minták változnak a legnehezebben. A CEEAO Népegészségügyi Fórumon végig veszik a megelőzés teljes spektrumát:

Az esemény zárásként egy nagy kerekasztal-beszélgetésben keresték a választ arra, hogy milyen bátor döntésekre lenne szükség ma ahhoz, hogy 10-20 év múlva egy egészségesebb társadalomban élhessünk. A prevenció ugyanis nem csupán orvosi kérdés, hanem közös társadalmi misszió!

Végül a Nemzeti Rákellenes Nap apropóján a Liga mindenkit biztat arra, hogy éljen minden lehetőséggel, mivel a daganatos betegségek elkerülésének legjobb módja – az egészséges életmód mellett – a szűrővizsgálatokon történő részvétel!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.