Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem vagyok elégedett a súlyommal!

Érdekességek2021. június 03.

Vajon jól tudjuk-e, hogy ideális esetben milyen testsúllyal kellene rendelkeznünk? Nem túlozzuk-e el a fölösleges kilóink miatti állandó aggodalmat? Mert szinte soha nem vagyunk elégedettek…

 

Fotó: pixabay.comEz a probléma sokunknak okoz gondot, egyúttal számos téves elképzelést vet fel. Gyakran fogadunk meg különféle tanácsokat anélkül, hogy alkatunkat és más tényezőket figyelembe vennénk. Emiatt igaz és hamis állításokat kívánunk tisztázni a helyes testsúly megítéléséről. Annak érdekében, hogy ne szorongjunk fölöslegesen a formánk miatt, és főleg ne tűzzünk ki irreális célokat…

1. A megfelelő testsúly az, amit kiegyensúlyozott táplálkozással – kellő mértékű testmozgás mellett – diétázás nélkül tartani tudunk

Ideálisnak mondható a testsúlyunk, ha jó közérzetet biztosít, és nem gondolunk folytonosan arra, hogy fogynunk, vagy esetleg híznunk kellene. Amellett e súly megtartása természetes úton történik, nem igényel különösebb erőfeszítéseket. Kiegyensúlyozott táplálkozással, rendszeres testmozgással, és némi önfegyelemmel ez a cél nem is olyan elérhetetlen. Természetesen vannak feltételei: elsődlegesen az, hogy minden egyes étkezésnél csak addig együnk, amíg éhséget érzünk – ne rakjuk meg ismét a tányérunkat, csak azért, mert nagyon ízletes az étel, vagy mert pld. nem akarjuk megsérteni a vendéglátót. És persze idegességünket se nassolással, fölösleges evéssel vezessük le.  Emellett legyünk kitartóak az életmódunktól, korunktól függő, elengedhetetlenül szükséges fizikai aktivitás tekintetében. Fontos az is, hogy ne összpontosítsunk állandóan arra, mennyit mutat a mérleg, ne méredzkedjünk naponta. Kb. 5 kg ingadozás, megszokott súlyunkhoz képest, elfogadható. Ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, és nem nő a többlet, fölösleges kétségbe esnünk!

2. Kb. 10 kilóval legyen kevesebb a súlyunk, mint a magasságunk (100 cm fölött)

Ez a számítás egyszerűsége miatt vonzónak tűnik, és régóta tartja magát a köztudatban – de nem felel meg a valóságnak. Az ideális testsúly ilyen meghatározása a testmagassághoz viszonyítva idejét múlta, és helytelen, mert nem veszi figyelembe a testfelépítést, az életkort, a nemet, vagy a fizikai aktivitás mértékét. Kívánatos testsúlyunkat csak ezen tényezők együttes vizsgálatával tudjuk megállapítani.

3. A testtömeg-index (BMI) csak egy jelzőszám

Ez az arányszám (rövidítése TTI, az angol „body mass index” alapján pedig BMI) arra szolgál, hogy értékeljék az egyén testességének mértékét egy adott számítási móddal: a kg-ban megadott testtömeget elosztják a testmagasság négyzetével.

Ez hasznos eszköz lehet pld. egy populáció elhízottsági fokával kapcsolatos statisztikáinak elkészítésekor. Személyekre bontva azonban nem lehet egyértelműen támaszkodni rá, hiszen ez a szám sem vesz figyelembe több olyan tényezőt, mely befolyásolja az ideális testsúlyt. Így sokkal kisebb jelentősége van, mint hinnénk…  A BMI sem tesz különbséget férfiak és nők közt, a nagyobb izomtömeggel rendelkező, sportot űző, vagy az ülő foglalkozású emberek közt. Ezért nem helyes ezt az index-számot minden körülmények közt alapul venni. (Tavaly az Oxfordi Egyetem egyik professzora, Nick Trefethen meg is kérdőjelezte a BMI hitelességét, és kissé módosított számítást javasolt.)


4. Az ideális testsúly – mi döntünk felőle

Amikor pld. 50 kg-t szeretnénk elérni, miközben általában 58-60 kg között mozgunk, a folytonos harcot választjuk a természettel szemben… A szakemberek szerint nagyon rossz taktika, ha önkényesen határozzuk meg a számunkra kívánatos testsúlyt, figyelmen kívül hagyva alkatunkat, életmódunkat és egyéb körülményeket. Amennyiben állandóan ennek elérésére, illetve megtartására összpontosítunk, a gyakori sikertelenség önértékelésünk romlásához vezet. Még ha nagy akaraterővel rendelkezünk is, a mindennapi életben az irreális célhoz vezető úton biztos, hogy nem várt akadályokba ütközünk, melyek legyőzésének nehézségei önbizalom-vesztéssel járnak.

Fotó: 123rf.com

5. A lehető legkevesebb zsírfogyasztás a cél

Kb. 15-20% a testzsírtömeg ajánlott aránya a felnőtt férfiak és nők körében. Ez a százalékarány önmagában természetesen nem jelenti az ideális testsúly megvalósulását. Az viszont igaz, hogy túlsúlyosság esetén a testzsírtömeg csökkentésére kell törekedni. A szív- és érrendszeri betegségek esélyének mérséklése szempontjából az a kívánatos, ha a nők indexe 30%, a férfiaké 20% alatti, de az izomtömeg aránya sem mellékes tényező. Ez utóbbi minél magasabb, annál inkább igazolja, hogy kielégítő mennyiségű testmozgást végzünk, mely az egészség megtartása és a hosszú élettartam elősegítése szempontjából is fontos.

6. Alkatunk örökletes, nincs mit tenni!

Egyénenként nagy eltérések tapasztalhatók bizonyos alkatra való hajlam tekintetében. Vannak, akik fogékonyabbak a hízásra, mások kevésbé, vagy ellenkezőleg: sovány testalkatot örököltek. Mindez azonban nem ok arra, hogy semmit ne tegyünk a megfelelő testsúly elérése és fenntartása érdekében. Az életvitel, a környezet, a táplálkozási szokások, a testmozgás mind-mind nagy szerepet játszanak benne. Az örökletesség nem végzetszerűség – állítják a szakemberek -, csak egyes esetekben elővigyázatosabbnak kell lenni.

7. Az ideális testsúly életszakaszonként változó

Terhesség, menopauza, sportolás abbahagyása… és sorolhatnánk, mi minden befolyásolja kilóink mennyiségét. Természetesen nem lehetséges ugyanazt a testsúlyt fenntartani egy életen át.  Az ideális mérték más és más pld. 20, 40, vagy 70 éves korban. 65 év fölött egyébként ajánlott is egy kicsit magunkra szedni a kielégítő táplálkozás és egészségi állapot fenntartása érdekében.  Vonatkozik ez arra az időszakra is, amikor gyermeket tervez valaki, hiszen az alacsony BMI ilyenkor nem kedvező.

8. A rendszeres testmzgás segít stabilizálni a testsúlyt

Gyaloglás, lépcsőzés, biciklizés, kertészkedés… Megannyi hétköznapi tevékenység, mely segít megőrizni állandó súlyunkat egy adott időszakban. Ha a fizikai aktivitás magában nem is fogyaszt, különösen fontos a testmozgás a visszahízás elkerülésére diétázás után, azzal a feltétellel, hogy továbbra is egészségesen táplálkozunk.

9. A testzsírtömeg megoszlása sem mindegy

A mérleg szerinti súlyunk fontos, jelzésértékű szám, de az a mód, ahogy a zsírtömeg eloszlik testünk különböző részein, ugyanannyit számít – ha nem többet -, egészségünk szempontjából. A medence körüli túlsúly sokkal kevesebb problémát jelent, mint amikor az a haskörfogatot érinti. Különösen veszélyes, ha a férfiaknál 102 cm, a nőknél 88 cm fölött van, mert akkor már metabolikus szindrómáról (összetett anyagcserezavarról) lehet szó.  Az elhízással rendszerint a vérnyomás és vércukorszint is nő, a koszorúérbetegségek, valamint a stroke kockázatával együtt.

10. A túl szigorú fogyókúrának több lehet a kára, mint a haszna

A súlyunkból gyorsan leadhatunk, ha egy ideig szigorú diétát követünk, ami azonban kockázatoktól sem mentes. Zavart okozhat az éhség- és telítettségérzet vonatkozásában, izomtömeg-vesztéshez vezethet. Az ilyen fajta diéták nagy kényszerítő hatást váltanak ki a szervezetben, felborul az anyagcsere, és később visszahízás az „eredmény”. Ördögi kör ez, amelytől a szuper gyors fogyást ígérő, „csoda-diéták” elkerülésével maradhatunk távol.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.