Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem találják az erős fájdalmai okát?

Érdekességek2023. február 08.

Elkeserítő azzal szembenézni, ha orvostól orvosig járkálunk a fájdalommal, és sem pontos diagnózis nem születik, sem hatékony kezelés nem történik.  Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr szerint valóban nem könnyű beazonosítani a rejtélyes, erős fájdalom okát, de ha sikerül, komplex kezeléssel jelentős javulás érhető el.

Fotó: 123rf.comSérülés és pszichés trauma is okozhat erős fájdalmat

Míg néhány évtizede sokan még az orvosok közül is „hisztiként” kezelték a nyilvánvaló ok nélküli, súlyos, tartós fájdalmat, ma már önálló kórképként létezik a krónikus fájdalom szindróma (KFSZ). A szemléletváltás egyik oka, hogy mára már képalkotó diagnosztikával is láthatóvá vált, hogy a krónikus fájdalom strukturális változásokat hoz létre az agyban, ami szorongást, kognitív romlást is eredményez. Vagyis minél tovább fáj, annál inkább szorongunk, amitől nem tudunk a megszokott színvonalon teljesíteni, ami következményesen fokozza a szorongást, ami pedig felerősíti a fájdalmat. Ördögi kör.

Az esetek többségében a KFSZ forrása egy sérülés vagy betegség. Ritkábban, de az is előfordul, hogy egy pszichés trauma vagy a negatív élmények összessége „feléleszt” egy régi fájdalom-emléket, ami idővel állandósul. Ilyenkor alakulnak ki azok a fej-, váll-, nyak-, hátfájdalmak, vagy akár a több mozgásszervben jelentkező fájdalmak, izom- és idegi fájdalmak, amelyeket nagyon nehéz elviselni és diagnosztizálni is.  

A diagnosztizálás is lehet csapatmunka

Tisztán kell látni, hogy a KFSZ páciens nem túloz, hanem valóban szenved, aminek okát azonban nem feltétlenül lehet kimutatni laborvizsgálatokkal, képalkotó módszerekkel. Emiatt nem ritka, hogy a KFSZ páciensek egyik szakorvostól a másikig keverednek, diagnózis és valódi segítség nélkül.

Éppen ezért fontos a rendkívül alapos kikérdezés és vizsgálat alapján felállított diagnózis, amely szinte fél gyógyulás – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – A feladat összetettsége miatt gyakran nem is egyetlen orvos mondja ki, hogy krónikus fájdalom szindróma okozza a tüneteket, hanem egy team, amelynek a fájdalomspecialistán kívül tagja lehet többek közt az ortopédus, a reumatológus, a neurológus és akár a mentálhigiénés szakember is. 

Saját praxisomban, sok komplexen kivizsgált betegem esetében a kullancs terjesztette Lyme borelliosis is több esetben okozott KFSZ-re jellemző tüneteket, mint a vándorló fajdalom, az ízületi fájdalmak, a zsibbadó – szurkáló érzések a végtagokban, a depresszív hangulat, az alvászavar, a teljesítménycsökkenés, a szorongás, az általános rossz közérzet.


Csodaszerek helyett komplex kezelés segíthet

Ha megszületik a diagnózis, eldönthetjük, hogy milyen eljárás, milyen összetett kezelés lehet a legjobb hatásfokú. A célzott injekciókúra éppúgy hatékony lehet, mint a természetes hatóanyag tartalmú eljárások, például a hialuronsavas- vagy orvosi kollagén injekciók, a lökéshullám- vagy a lágylézer terápia. Nagyon jól alkalmazható KFSZ-nél az akupunktúra, amelynél az összetett hatásokon túl az is fantasztikus, hogy a kezelés nem csak az adott betegségen, de az individuális terápián is múlik – ismerteti Arnold doktor.

Fotó: 123rf.com

– Ezen kívül elengedhetetlenül fontos, hogy a gyógyulást támogassuk funkcionális gyógytornával, célzott mozgásterápiával. Pszichés oldalról is kell a segítség, a pszichológusok, pszichiáterek, életvezetési tanácsadó segítsége nélkül nem lehet teljes a felépülés, különösen, ha már következményesen kialakult szorongás, depresszió. A komplex fájdalomcsillapító és oki kezeléseknek éppen az a lényege, hogy több oldalról közelítsünk a KFSZ felé, és minden fázisban erősítsük a páciensek kitartását, hogy a javulás, a gyógyulás elérhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.