Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem olyan vészes, mint gondolnád: őszintén a rákszűrésről

Érdekességek2019. szeptember 16.

Sokakban él félelem a nőgyógyászati rákszűrés hallatán, és már az első lépéseket sem merik megtenni. Talán te is azok közé tartozol, akik folyamatosan halogatják a vizsgálatot attól félve, hogy az fájdalommal, kellemetlenséggel jár. Esetleg az eredménye miatt aggódsz. A szó tényleg kissé ijesztő lehet, de valójában megelőzésről van szó, épp ezért fontos, hogy ne hanyagold el a rendszeres ellenőrzést, amely az egészségmegőrzés fontos része. Megmutatjuk, mire számíthatsz a rendelőben, így felkészülten és bátran jelentkezhetsz be orvosodhoz.  

Ha fodrászról, kozmetikusról vagy manikűrösről van szó, szívesen áldozunk időt arra, hogy jobban érezzük nőként magunkat a bőrünkben. A nőgyógyásszal kapcsolatban már kevesebb a lelkesedésünk, és hajlamosak vagyunk tologatni a rutinvizsgálat időpontját. Pedig a kiegyensúlyozott élethez hozzátartozik az intim egészség megőrzése is, ami ráadásul kihat a párkapcsolatunkra, családi életünkre is.

Mégis nehezen szánod rá magadat a rákszűrésre? Érthető, hiszen esetleg azt sem tudod, mi zajlik egy ilyen vizsgálat során. Ne várd meg azonban a panaszokat, mert az akár komoly következményekkel is járhat! Hazánkban évente közel 1 500 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak, sajnos sokszor előrehaladott állapotban, a szűrés így nemcsak hasznos, de létfontosságú is lehet. A kezdeti stádiumban felfedezett betegség ugyanis nagy eséllyel gyógyítható eredményesen. Ha rendszeresen jársz szűrővizsgálatra, automatikusan beépül a teendőid közé, és évente csak fél órát kell rászánnod. Ráadásul nem is olyan rémisztő, mint hiszed.


Mi is az a rákszűrés?

Megnevezésétől eltérően a rákszűrés célja a megelőzés, hogy feltérképezze, elindultak-e esetleg olyan folyamatok a szervezetedben, amelyek beavatkozás nélkül rosszindulatú daganat kialakulásához vezethetnek. A méhnyak jóindulatú sebei, egyes elváltozásai és a kezdeti, még gyógyítható stádiumban lévő rák könnyen felismerhető a rendszeresen elvégzett nőgyógyászati szűrővizsgálattal. Kezelőorvosod alaposan megvizsgál, hogy az esetleges egyéb problémák vagy kezdődő betegségek tüneteit is észrevegye. Akkor is keresd tehát fel rendszeresen orvosodat, ha panaszmentes vagy!

Mi történik a vizsgálat során?

Miután elhelyezkedtél a székben a nőgyógyász először megnézi a külső nemi szerveket és a végbélnyílást. Ezután következik a hüvely feltárása az ún. Cusco eszközzel, közismert nevén kacsával, amikor az orvos egy apró, speciális kefével mintát vesz a méhszáj felszínéről és a külső méhszájból. A mintát egy lemezre keni, majd fixáló oldatba helyezi. A kenet citológushoz kerül, aki értékeli azt, az eredményt pedig általában maximum 10 napon belül visszaküldi az orvosodhoz. Ezt a citológiai vizsgálatot vérzésmentes napokon tudják elvégezni, ezért bejelentkezés előtt mindenképpen számold ki a ciklusodat: a ciklus első napjától számított 10-20. nap között a legideálisabb a vizsgálat.

Tipp: Ma már külön ciklus-követő applikációk is léteznek (pl. Hölgynaptár), amelyekkel könnyedén számontarthatod azokat a bizonyos napokat.

A folyamat következő lépése az ún. kolposzkópia. Ez lényegében egy kis nagyítású mikroszkópos vizsgálatot jelent. Ennek során a nőgyógyász kétszer nézi meg a méhnyak felszínét: először természetes állapotában, majd hígított ecetsavoldattal való ecsetelést követően. Célja szintén a hüvely, illetve a méhnyak rákmegelőző és rákos állapotainak korai felismerése.

Ezek után következik a két kézzel végzett (bimanuális) vizsgálat. Az orvos két ujját bevezeti a hüvelybe, a másik kezét pedig ráhelyezi az alhasra. Tapintással ellenőrzi a méh méretét, formáját és mobilitását, így észreveszi, ha érzékeny vagy gyulladt. A cisztákat könnyen ki tudja szűrni ezzel a vizsgálattal. Egyre több nőgyógyász csinál hüvelyi ultrahangot is, amellyel jól látható a méh nyálkahártyája, és felderíthetők a petefészek elváltozásai vagy az esetleges daganatok.

Az emlővizsgálat a szűrés elengedhetetlen része. Az orvos általában a vizsgálat végén szokta finoman áttapintani a melleket, hogy megnézze, vannak-e benne csomók vagy egyéb fizikai elváltozások. Emellett 40 éves kor fölött műszeres vizsgálat (mammográfia, ultrahang) is javasolt.

Hogyan értelmezd a szűrés eredményét?

A kenetek értékelésére általában a Papanicolau-féle (Pap) beosztást használják, amely egy ötfokú skálán mutatja meg az eredményt:

P3 vagy afölötti érték esetén mindenképp konzultálj nőgyógyászoddal, aki segít a konkrét lelet értelmezésében, és tanácsot ad a megfelelő gyógymóddal kapcsolatban.

Jelentkezz be rendszeresen időpontra!
Minden nemi életet élő, tehát szexuálisan aktív nő részére minimum évente javasolt a rákszűrés. Ennél gyakrabban olyan esetekben ajánlott a vizsgálat, amikor rosszindulatú nőgyógyászati betegség gyakoribb előfordulása várható. Ilyen például a korábbi kóros rákszűrés eredménye, családban, egyenes ági felmenők között előforduló nőgyógyászati rákos megbetegedés vagy egyes fertőzések.

Ellenőrizd magad otthon! Tapintsd át a melleidet minden menzesz után, hogy időben észrevedd az esetleges elváltozásokat. Kérdezd meg a nőgyógyászodat, mire érdemes odafigyelni az önvizsgálat során.

Vedd komolyan az eredményt! Kövesd orvosod utasítását, aki a rákszűrés eredményétől függően javasol eljárást. Ha például hámelváltozást azonosít, vagy csak gyanús eredményt mutatnak a leletek, a következő vizsgálatig a méhnyak immunitását erősítő kezelésre lehet szükség. Ezekben az esetekben a hámszövet helyreállítását elősegítő, de a további elváltozások megelőzésére is szolgáló hüvelygélt írhat fel nőgyógyászod.

Figyelj a jelekre! Amennyiben gyanús tüneteket vagy bármilyen rendellenességet észlelsz magadon, ne várd meg az éves esedékes vizsgálatot, hanem fordulj azonnal nőgyógyászhoz!

A nőgyógyászati vizsgálatokkal és az intim egészség megőrzésével kapcsolatban további hasznos írásokat olvashatsz a Ragaszkodj hozzá! kezdeményezés weboldalán.  


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.