Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem jut elég idő a gyerekre?

Érdekességek2020. május 28.

Fotó: 123rf.com

Bár Prof. Dr. Bagdy Emőke szakpszichológus elmondása alapján a nagyobb gyermekekkel nem feltétlen kell órákat játszania a szülőknek, a magyar anyukák fele hétköznapokon szeretne több időt tölteni csemetéjével. Ezt a legtöbb családban hétvégi közös programokkal igyekeznek pótolni – derült ki a JátékNet.hu  felméréséből. A játékot és a gyermeknevelést együttes erővel végzik a szülők, azonban a házimunkából és a közös tanulásból az apukák kevésbé veszik ki a részüket.

A legkisebbeknek életbevágó a közös játék

A háromévesnél kisebb gyermekek kapják a legnagyobb figyelmet: a magyar édesanyák több mint fele hétköznap is legalább napi 2 órát játszik ilyen korú csemetéjével – derült ki a felmérésből. Ennek a gyermek fejlődése szempontjából is különös jelentősége van: „A születés utáni első évben nagyon fontos szerepe van a fizikai kontaktusnak az idegrendszeri fejlődés, a kötődés és a későbbi szociális kapcsolatok szempontjából” – magyarázta Prof. Dr. Bagdy Emőke, nemzetközileg elismert szakpszichológus.

Az óvodásokkal és a kisiskolásokkal nem játszunk már olyan sokat

Az óvodáskorú gyermekek hétköznapjaik nagy részét már nem a szüleikkel töltik, de a felmérés szerint délután még így is marad 1-2 óra a közös játékra, hétvégén pedig a családok többségében 2-3 óránál is több jut a közös kikapcsolódásra. A kisiskolások délutánonként leckét írnak és szakkörökre járnak, így a szülők hétköznapokon jellemzően csupán fél-egy órát játszanak velük. „Az óvodások a nemi szerepüknek megfelelő játékokat játszanak, például a kislányok babákat öltöztetnek vagy főzést mímelnek, míg a kisiskolások számára már a versenyjátékok fontosak, amelyekben meg tudják mutatni a világnak, hogy mi mindenre képesek – árnyalta a képet Prof. Dr. Bagdy Emőke. – Így tehát egyáltalán nem baj, ha nagyobb korban nem játszunk a gyermekkel órákat. Gondoljunk csak bele, az iskolában és a játszótéren a gyerekek már saját kortársaikkal játszanak, a fiúk csapatban sportolnak, például fociznak, a lányoknak pedig a körjátékok vagy a tánc jelenti a kikapcsolódást.”


A gyermeknap jó alkalom az együttlétre

A felmérésben részt vevő anyukák többsége azonban még a professzorasszony megnyugtató szavai ellenére is úgy érzi, hogy több időt kellene a gyermekével közösen játszania. Főleg hétköznapokon okoz gondot az időhiány, ám az eredmények szerint hétvégi közös programokkal pótolható az elmulasztott idő: ilyenkor átlagosan kettő, sok esetben három óránál is többet játszanak együtt a családok. „A jó idő közeledtével ez jellemzően még hosszabbra nyúlik, hiszen ilyenkor sok szabadtéri programot terveznek a családok: a legtöbb szülő már most tollashoz, labda- és egyéb kültéri játékokhoz tartozó kiegészítőt keres” – foglalta össze Bognár Ákos, a JátékNet.hu Webáruház ügyvezető igazgatója. – „A közelgő gyermeknap is jó lehetőség a szülő-gyermek kapcsolat megerősítésére, hiszen ilyenkor a legtöbb család az egész napot együtt tölti” – tette hozzá.

Játékban és nevelésben összhangban vannak a szülők

A megkérdezett anyukák egyharmada gondolja csak, hogy a házimunka elvégzése kizárólag a nő feladata, mégis a háztartások több mint felében ez a hölgyek privilégiuma. A gyermekkel való tanulásban is hangsúlyosabb szerep jut az édesanyáknak: míg szinte a megkérdezett családanyák mindegyike úgy gondolja, hogy a leckeírásból az apáknak is ki kellene venniük a részüket, több mint egyharmaduk egyedül birkózik meg ezzel a feladattal. A gyermeknevelés és a közös játék során azonban már nem maradnak társ nélkül. „Bármilyen életkorú legyen is a gyermek, a nevelési kérdésekben és a közös játékban a szülők jellemzően azonos mértékben vesznek részt” – emelte ki Bognár Ákos.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.

Zsírosodik a haja? - Praktikák a zsíros haj ápolására

2026. június 26.

A haj zsírossága nem betegség, legfeljebb kozmetikai probléma, hajunknak ugyanis bizonyos mennyiségû zsírra szüksége van. A többéves élettartalma alatt a hajszál számtalan roncsoló külsõ hatásnak van kitéve, és egyik védelmi vonala a hajhagymák felett elhelyezkedõ faggyúmirigyek által termelt zsírréteg.

Némelyeknél azonban túl sok zsír termelõdik, ennek következtében a hajszálakra is túl sok rakódik le, amelyek egy kanóchoz hasonlóan magukba szívják azt, és a haj nehézzé, zsíros tapintásúvá válik, a frizura hamar elveszti tartását. A zsíros haj ráadásul még gyorsabban is piszkolódik, ugyanis magához vonzza a levegõben lévõ port és egyéb szennyezõdéseket.

A zsíros haj ellen többféle módszerrel is lehet küzdeni. Az egyik legegyszerûbb és legtermészetesebb a rövidre vágott frizura, amely nem tapad olyan szorosan a fejbõrhöz, így a hajszálak sem tudják annyira megszívni magukat zsírral, mint hosszabb haj esetén.

Vizeletvizsgálattal a prosztatarák ellen

2026. június 25.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot.

Az agresszív prosztatatumor egy olyan vegyületet termel, amelynek a vizeletbõl való kimutatásával meghatározhatóak lehetnek majd a legveszélyesebb daganatok - közölték amerikai kutatók.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot, 250 ezer páciens pedig meghal a betegségben. Nem minden eset igényel azonban azonnali beavatkozást.

Az orvosokra hárul az a nehéz feladat, hogy megállapítsák, kinek van szüksége szoros ellenõrzésre a sebészi beavatkozás után, és kinek sugárterápiára.