Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem is olyan ártalmatlan jelenség a puffadás?

Érdekességek2018. október 03.

A rossz emésztésre elsősorban puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, fokozott gázképződés, korai teltségérzés hívja fel a figyelmet. A kontamináltvékonybél-szindróma, vagy mozaikszóval SIBO hosszabb fennállása esetén a nem kielégítő felszívódás miatt a B12 vitamin hiánya, vérszegénység, fogyás és csontritkulás is jelentkezhet.

A gyomor után kezdődő vékonybélben történik a tápanyagok legnagyobb részének emésztése és felszívódása. A vékonybél után következő vastagbélben emésztés már nem, csak felszívódás történik, fő feladata a víz, a különböző ionok és ásványi anyagok felszívása – magyarázza dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Eltérő funkciója miatt a két bélszakasz bélflóra összetétele sem azonos, a vékonybél bélflóráját más típusú baktériumok alkotják, és itt sokkal kevesebb baktérium is él, mint a vastagbélben. Ha az eltérő bélflóra valamilyen okból keveredik, és a vékonybélbe vastagbél-baktériumok kerülnek, az érintetteknél kellemetlen tünetek jelentkeznek.


Mi idézheti elő a vastagbél baktériumok bejutását a vékonybélbe?

A vékonybél és vastagbél határán helyezkedik el az ún. ileocoecalis billentyű, mely megakadályozza, hogy a vastagbél-baktériumok átjussanak a vékonybélbe, ezáltal mindkét bélszakasz megőrizheti saját bélflóráját. Különböző problémák   – például a billentyű elégtelen működése, vagy az egyes bélszakaszok között kialakuló sipolyok, bizonyos betegségek, mint pl. diabétesz vagy scleroderma – következtében, továbbá a vékonybél perisztaltikus mozgásának zavara, illetve a Crohn-betegséggel járó vékonybélszűkület vagy divertikulum (a vékonybél zsákszerű kiöblösödése) következtében fordulhat elő az az állapot, hogy a vékonybélben vastagbél típusú baktériumok szaporodnak el. Mindezeken túl ez a probléma bizonyos gyomor- és bélrendszeri műtéteket követően is bekövetkezhet, továbbá előidézheti az emésztőnedvek mennyiségének csökkenése is, sőt, a kor előrehaladtával is egyre gyakoribbá válhat ez a betegség.

A vastagbél baktérium is lehet ártalmas, ha rossz helyre kerül

Ezt az állapotot kontamináltbél-szindrómának nevezik, de több néven is ismert: bakteriális túlnövekedés, vékonybél diszbakteriózis, diszbiózis, vaktasak-szindróma és SIBO. Ez utóbbi az angol small intestinal bacterial overgrowth szavak rövidítése, és már itthon iis elterjedt a használata. A felsorolt elnevezések mögött egyetlen betegség áll, melynek lényege, hogy a vastagbél baktériumai elszaporodnak a vékonybél területén, azaz a vékonybél vastagbél-baktériumokkal szennyeződik, kontaminálódik. Így a vékonybélbe jutott baktériumok fermentálják a még emésztetlen szénhidrátokat, az erjedés során pedig részben gázok – hidrogén és metán – termelődnek, melyek puffadást, hasi fájdalmat okoznak, és, részben tejsav- és ecetsavképződéssel, a vastagbél nyálkahártyáját irritálva hasmenést válthatnak ki  – magyarázza Dr. Sárdi Krisztina.

A kontaminált vékonybél szindróma tünetei és kivizsgálása

A rossz emésztés miatt elsősorban puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, fokozott gázképződés, korai teltségérzés okoz panaszt. A betegség hosszabb fennállása esetén a nem kielégítő felszívódás miatt B12-vitaminhiány, vérszegénység, fogyás és csontritkulás jelentkezhet.

Ha valakinél a tünetei alapján felmerül a kontamináltvékonybél-szindróma gyanúja, akkor ún. laktulóz-hidrogén kilégzési teszttel lehet kizárni vagy megerősíteni a diagnózist. A módszer alapját az képezi, hogy hidrogéngáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése révén keletkezik, így ezzel tulajdonképpen a vékonybélbe jutott, vastagbél baktériumok által előidézett erjedéses folyamatok létét lehet igazolni. A vizsgálat során laktulózt tartalmazó tesztoldatot kell elfogyasztani, majd ezt követően 20 percenként lélegezni egy diagnosztikai készülékbe, mely a kilélegzett levegő hidrogén tartalmát rögzíti. A vizsgálat időtartama átlagosan 120-180 percet vesz igénybe. A készülék által jelzett értékek és a vizsgálat során fellépő panaszok egybevetésével hozható meg a diagnózis.

A kezelés lépései

A kontamináltvékonybél-szindróma terápiája minden esetben a kiváltó ok függvénye. Valamilyen szervi elváltozás, például divertikulum vagy sipoly esetén műtétre van szükség. A túlszaporodott kórokozó baktériumok számának csökkentésére antibiotikumos kezelésre, a bélflóra helyreállításához pedig probiotikum-kúrára lehet szükség. Dr. Sárdi Krisztina szerint panaszok esetén nemcsak azért nem szabad halogatni a kivizsgálást, mert a betegség az életminőséget jelentősen rontó tüneteket okoz. „Mivel az immunrendszerünk 80 százaléka a bélrendszerben található, ezért nagyon fontos mielőbb helyreállítani a bélflóra egyensúlyát, és ezzel hosszú távon további panaszokat előzhetünk meg - hangsúlyozta a szakember.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Emlékkel élünk

2025. július 13.

A közös múlt jelentősége, avagy a kollektív emlékezetről

A kollektív emlékezet egy igazán széles körben használt kifejezés, mégis sok félreértés és ellentmondás létezik vele kapcsolatban. Ami biztos, az annyi, hogy legfontosabb összetevőit a közös tudás és a szélesebb értelemben vett kultúra, valamint az ezeket átszövő mintázatok és szimbólumrendszerek alkotják. Minden emberi közösség ezek alapján formálja meg saját identitását, mely aztán meghatározó lesz az egyének önmeghatározásában is.

A kollektív emlékezet fogalma az 1920-as években jelent meg a tudományos nyilvánosságban, elsősorban Maurice Halbwachs francia szociológus témába vágó művei kapcsán.

És bár igazán pontos, mindenki által elfogadott definíciója máig sincs, nagy vonalakban úgy határozható meg, mint az emberi emlékezet azon formája, amely túllép az egyéneken. Mert hordozója eleve a közösség, és tartalmait az egyén „készen” találja a szocializációja, a közösségbe való belenövése során. Elemei pedig mindazok a tudások, amelyek alapján a közösség létrehozza történeteit a múltról. vagyis a kollektív emlékezet nem cáfolhatatlan tényekkel operál, mert igazából egy konstrukció, ami a közösség tagjainak együvé tartozását hivatott erősíteni. Például egy-egy nép eredetmítosza (mint nálunk Hunor és Magor esete a csodaszarvassal) nyilván nem történelmi tény, miként a forradalmak történetét is jellemzően idealizálva mesélik bárhol, mert ennek a tudásnak a közös identitás kialakításában van kulcsszerepe.

Az emlékek meghatároznak minket?

Abban, hogy mi, emberek képesek vagyunk egyáltalán kisebb közösségekben és nagyobb társadalmakban együtt élni, meghatározó szerepe van a csoportidentitásnak. Azaz egy közös azonosságtudatnak, az elképzelésnek, hogy egy közösségen belül több közünk van egymáshoz, mint a közösségen kívüli idegenekhez. És ez a közös identitás aztán jelentős részben befolyásolja az egyes ember saját önazonosság-tudatát is, a kollektív emlékezet ezért egyéni szinten is megkerülhetetlen. Hiszen az, hogy pont magyarok vagyunk, nem csak azt jelenti, hogy nem vagyunk például franciák (miközben lehetünk akár franciák is), hanem azt is, hogy hallottunk már Mátyás királyról vagy a trianoni döntésről, azaz megvannak a közös történeteink elődeinkről.


Így aztán a kollektív emlékezet egyik elsődleges funkciója az értékek, normák, tudások és értékelések, azaz összefoglalóan a kultúra átörökítése generációról generációra.
Ami azért fontos, mert a közös kultúra teszi lehetővé a kommunikációt és az együttműködést egy-egy társadalmon vagy társadalmi csoporton, közösségen belül.
Az átörökítés mellett pedig fontos ennek a kultúrának a fenntartása is, főleg, mert a kultúra nem egy állapot, hanem egy folyamat. Folytonosan változik, alakul a korral és a körülmények, feltételek változásaival. Nem úgy beszélünk, nem úgy viselkedünk, mint, mondjuk, 200 évvel ezelőtt, mégis folytonosnak érezzük kultúránkat épp az állandó, ám fokozatos változása miatt.
És pontosan az átörökítés-fenntartásváltozás hármassága teszi lehetővé, hogy identitásunk egyik alapjává váljon. Itt egyfajta generációk közötti családi hasonlóságról van szó. Egyszerűen fogalmazva, alapesetben mindannyian hasonlítunk valamennyire a szüleinkre (miközben természetes módon különbözünk is tőlük), akik pedig a nagyszüleinkre, akik a dédszüleinkre és így tovább, miközben mi magunk valószínűleg már kevéssé hasonlítunk a déd- vagy ükszüleinkre. Máshogy élünk, más tudásokkal, más tapasztalatokkal, de a folytonosság mégis megvan, a saját tudatunkban is.

Érdemes tudatos vásárlónak lenni a pszichés segítségkérésben is

2025. július 13.

Coach, pszichológus, pszichiáter, vagy más szakember? Honnan tudhatja a segítségkérő, hogy kihez forduljon a problémája megoldásában és mire érdemes odafigyelni a választásnál? Erre kerestük a választ Kasza Zsuzsannával, a Budai Pszichológus Központ szakmai vezetőjével. 

A pszichológiai segítségnyújtás iránti igény napjainkban egyre természetesebb jelenség, ugyanakkor sokak számára továbbra is kérdés marad: kihez forduljanak a problémájukkal? Kasza Zsuzsanna szakpszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus szerint a szakember kiválasztásának számos tényezője van: személyes tapasztalataink, a minket körülvevő közeg és a pszichés nehézségekhez való viszonyunk mind befolyásolják, hogy milyen megoldást keresünk. Vannak, akik számára természetes, hogy szakemberhez fordulnak, mások előbb tájékozódni szeretnének, ismereteket gyűjtenek.  

A lelki támogatás területén igen széles a kínálat, a különféle képzettségű segítők eltérő mélységű és fókuszú támogatást nyújtanak. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy aki segítséget keres, tisztában legyen azzal, mire van szüksége, és milyen szempontok mentén érdemes választani a szakemberek közül.

Képzettségek és kompetenciák: mit jelent a szakértelem?

Amikor valaki segítséget keres, természetes, hogy szeretné megtalálni azt a szakembert, akiben megbízhat, és aki valóban alkalmas arra, hogy támogassa őt a nehézségeiben. Ehhez azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy mit is jelent pontosan a „pszichológus” megnevezés, és milyen képzettségi szintek, specializációk léteznek ezen a területen.

A pszichológusi alapvégzettség megszerzése öt év egyetemi tanulmányt jelent. Ezt követően a pszichológusok többféle irányba szakosodhatnak – például klinikai, tanácsadó, egészségpszichológiai vagy pedagógiai területekre. Ha valaki lelki zavarokkal, szorongással, hangulati problémákkal küzd, érdemes olyan szakemberhez fordulnia, aki rendelkezik klinikai szakpszichológusi képesítéssel. Ez egy államilag elismert, négy évig tartó képzés, amely már célzottan a pszichés betegségek felismerésére és kezelésére készít fel.

A valóságban más a GLP-1 gyógyszeres fogyás, mint a kísérletekben

2025. július 12.



A valóságban a szemaglutid és a tirzepatid hatóanyagú gyógyszerek alkalmazása sokkal kisebb súlycsökkenést eredményez, mint a klinikai vizsgálatokban, derült ki egy új kutatásból. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a páciensek korán abbahagyják a gyógyszerszedést, vagy alacsonyabb fenntartó adagokat alkalmaznak az előírtnál. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista mutatta be az új eredményeket és felhívta a figyelmet a tartós fogyás kulcsmozzanataira.

A fogyókúrás gyógyszereket sokan túl korán abbahagyják

Nemrégiben jelent meg az Obesity című szaklapban egy kutatás, amely meglepő eredményt hozott. A betegek több mint 80%-a jóval kevesebbet fogyott a való életben a GLP-1 típusú gyógyszerek hatására, mint amit a randomizált klinikai kutatásokban mértek. A kutatók arról beszéltek, hogy bár azzal tisztában voltak, hogy a fogyókúrás céllal szedett gyógyszerek abbahagyása után a betegek hajlamosak visszaszedni a leadott kilókat, arra nem volt rálátásuk, hogy valójában mikor is történik ez a leállás. Vagyis nem ismerték pontosan, hogy a valóságban mire számíthatnak a páciensek a testsúlyuk változása és ha prediabéteszben szenvedtek, akkor a glikémiás kontrolljuk változásának szempontjából.  
Az adatok alapján úgy találták, hogy nagyon sokan túl korán térnek át az alacsony fenntartó dózisokra, sőt a felírástól számított egy éven belül a páciensek fele már egyáltalán nem szedi a gyógyszert. A vizsgálat eredményei szerint a fogyókúrás gyógyszert korán abbahagyók (vagyis akik 3 hónapon belül abbahagyták azt) 3,6%-os testsúlycsökkenést értek el, akik később fejezték azt be, 6,8%-ot fogytak és akik nem hagyták abba addig, amíg az orvos azt nem javasolta, 11,9%-nyit adtak le a súlyukból. Azok pedig, akik tartósan szedték a gyógyszert az előírt dózisban, tehát nem csökkentették azt, 1 év alatt átlagosan 14,7%-nyit fogytak. (Érdekes azonban, hogy a való életben sokkal kevésbé volt jellemző a jojó-effektus, mint a kísérletekben.)
Ugyanilyen összefüggés volt megfigyelhetők a prediabétesz alakulásában is, ugyanis akik tartósan, az előírt mennyiségben szedték a gyógyszert, azoknak 67,9%-ánál állt vissza a normál vércukorszint, míg a korai lemorzsolódóknál csak 33,1%-ban.