Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem is olyan ártalmatlan jelenség a puffadás?

Érdekességek2025. január 10.

A rossz emésztésre elsősorban puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, fokozott gázképződés, korai teltségérzés hívja fel a figyelmet. A kontamináltvékonybél-szindróma, vagy mozaikszóval SIBO hosszabb fennállása esetén a nem kielégítő felszívódás miatt a B12 vitamin hiánya, vérszegénység, fogyás és csontritkulás is jelentkezhet.

A gyomor után kezdődő vékonybélben történik a tápanyagok legnagyobb részének emésztése és felszívódása. A vékonybél után következő vastagbélben emésztés már nem, csak felszívódás történik, fő feladata a víz, a különböző ionok és ásványi anyagok felszívása – magyarázza dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

Eltérő funkciója miatt a két bélszakasz bélflóra összetétele sem azonos, a vékonybél bélflóráját más típusú baktériumok alkotják, és itt sokkal kevesebb baktérium is él, mint a vastagbélben. Ha az eltérő bélflóra valamilyen okból keveredik, és a vékonybélbe vastagbél-baktériumok kerülnek, az érintetteknél kellemetlen tünetek jelentkeznek.

Mi idézheti elő a vastagbél baktériumok bejutását a vékonybélbe?

A vékonybél és vastagbél határán helyezkedik el az ún. ileocoecalis billentyű, mely megakadályozza, hogy a vastagbél-baktériumok átjussanak a vékonybélbe, ezáltal mindkét bélszakasz megőrizheti saját bélflóráját. Különböző problémák   – például a billentyű elégtelen működése, vagy az egyes bélszakaszok között kialakuló sipolyok, bizonyos betegségek, mint pl. diabétesz vagy scleroderma – következtében, továbbá a vékonybél perisztaltikus mozgásának zavara, illetve a Crohn-betegséggel járó vékonybélszűkület vagy divertikulum (a vékonybél zsákszerű kiöblösödése) következtében fordulhat elő az az állapot, hogy a vékonybélben vastagbél típusú baktériumok szaporodnak el.

Mindezeken túl ez a probléma bizonyos gyomor- és bélrendszeri műtéteket követően is bekövetkezhet, továbbá előidézheti az emésztőnedvek mennyiségének csökkenése is, sőt, a kor előrehaladtával is egyre gyakoribbá válhat ez a betegség.

A vastagbél baktérium is lehet ártalmas, ha rossz helyre kerül

Ezt az állapotot kontamináltbél-szindrómának nevezik, de több néven is ismert: bakteriális túlnövekedés, vékonybél diszbakteriózis, diszbiózis, vaktasak-szindróma és SIBO. Ez utóbbi az angol small intestinal bacterial overgrowth szavak rövidítése, és már itthon iis elterjedt a használata.

A felsorolt elnevezések mögött egyetlen betegség áll, melynek lényege, hogy a vastagbél baktériumai elszaporodnak a vékonybél területén, azaz a vékonybél vastagbél-baktériumokkal szennyeződik, kontaminálódik. Így a vékonybélbe jutott baktériumok fermentálják a még emésztetlen szénhidrátokat, az erjedés során pedig részben gázok – hidrogén és metán – termelődnek, melyek puffadást, hasi fájdalmat okoznak, és, részben tejsav- és ecetsavképződéssel, a vastagbél nyálkahártyáját irritálva hasmenést válthatnak ki  – magyarázza Dr. Sárdi Krisztina.


A kontaminált vékonybél szindróma tünetei és kivizsgálása

A rossz emésztés miatt elsősorban puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, fokozott gázképződés, korai teltségérzés okoz panaszt. A betegség hosszabb fennállása esetén a nem kielégítő felszívódás miatt B12-vitaminhiány, vérszegénység, fogyás és csontritkulás jelentkezhet.

Ha valakinél a tünetei alapján felmerül a kontamináltvékonybél-szindróma gyanúja, akkor ún. laktulóz-hidrogén kilégzési teszttel lehet kizárni vagy megerősíteni a diagnózist. A módszer alapját az képezi, hogy hidrogéngáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése révén keletkezik, így ezzel tulajdonképpen a vékonybélbe jutott, vastagbél baktériumok által előidézett erjedéses folyamatok létét lehet igazolni.

A vizsgálat során laktulózt tartalmazó tesztoldatot kell elfogyasztani, majd ezt követően 20 percenként lélegezni egy diagnosztikai készülékbe, mely a kilélegzett levegő hidrogén tartalmát rögzíti. A vizsgálat időtartama átlagosan 120-180 percet vesz igénybe. A készülék által jelzett értékek és a vizsgálat során fellépő panaszok egybevetésével hozható meg a diagnózis.

A kezelés lépései

A kontamináltvékonybél-szindróma terápiája minden esetben a kiváltó ok függvénye. Valamilyen szervi elváltozás, például divertikulum vagy sipoly esetén műtétre van szükség. A túlszaporodott kórokozó baktériumok számának csökkentésére antibiotikumos kezelésre, a bélflóra helyreállításához pedig probiotikum-kúrára lehet szükség.

Dr. Sárdi Krisztina szerint panaszok esetén nemcsak azért nem szabad halogatni a kivizsgálást, mert a betegség az életminőséget jelentősen rontó tüneteket okoz. „Mivel az immunrendszerünk 80 százaléka a bélrendszerben található, ezért nagyon fontos mielőbb helyreállítani a bélflóra egyensúlyát, és ezzel hosszú távon további panaszokat előzhetünk meg – hangsúlyozta a szakember.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.