Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem is olyan ártalmatlan jelenség a puffadás?

Érdekességek2025. január 10.

A rossz emésztésre elsősorban puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, fokozott gázképződés, korai teltségérzés hívja fel a figyelmet. A kontamináltvékonybél-szindróma, vagy mozaikszóval SIBO hosszabb fennállása esetén a nem kielégítő felszívódás miatt a B12 vitamin hiánya, vérszegénység, fogyás és csontritkulás is jelentkezhet.

A gyomor után kezdődő vékonybélben történik a tápanyagok legnagyobb részének emésztése és felszívódása. A vékonybél után következő vastagbélben emésztés már nem, csak felszívódás történik, fő feladata a víz, a különböző ionok és ásványi anyagok felszívása – magyarázza dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

Eltérő funkciója miatt a két bélszakasz bélflóra összetétele sem azonos, a vékonybél bélflóráját más típusú baktériumok alkotják, és itt sokkal kevesebb baktérium is él, mint a vastagbélben. Ha az eltérő bélflóra valamilyen okból keveredik, és a vékonybélbe vastagbél-baktériumok kerülnek, az érintetteknél kellemetlen tünetek jelentkeznek.

Mi idézheti elő a vastagbél baktériumok bejutását a vékonybélbe?

A vékonybél és vastagbél határán helyezkedik el az ún. ileocoecalis billentyű, mely megakadályozza, hogy a vastagbél-baktériumok átjussanak a vékonybélbe, ezáltal mindkét bélszakasz megőrizheti saját bélflóráját. Különböző problémák   – például a billentyű elégtelen működése, vagy az egyes bélszakaszok között kialakuló sipolyok, bizonyos betegségek, mint pl. diabétesz vagy scleroderma – következtében, továbbá a vékonybél perisztaltikus mozgásának zavara, illetve a Crohn-betegséggel járó vékonybélszűkület vagy divertikulum (a vékonybél zsákszerű kiöblösödése) következtében fordulhat elő az az állapot, hogy a vékonybélben vastagbél típusú baktériumok szaporodnak el.

Mindezeken túl ez a probléma bizonyos gyomor- és bélrendszeri műtéteket követően is bekövetkezhet, továbbá előidézheti az emésztőnedvek mennyiségének csökkenése is, sőt, a kor előrehaladtával is egyre gyakoribbá válhat ez a betegség.

A vastagbél baktérium is lehet ártalmas, ha rossz helyre kerül

Ezt az állapotot kontamináltbél-szindrómának nevezik, de több néven is ismert: bakteriális túlnövekedés, vékonybél diszbakteriózis, diszbiózis, vaktasak-szindróma és SIBO. Ez utóbbi az angol small intestinal bacterial overgrowth szavak rövidítése, és már itthon iis elterjedt a használata.

A felsorolt elnevezések mögött egyetlen betegség áll, melynek lényege, hogy a vastagbél baktériumai elszaporodnak a vékonybél területén, azaz a vékonybél vastagbél-baktériumokkal szennyeződik, kontaminálódik. Így a vékonybélbe jutott baktériumok fermentálják a még emésztetlen szénhidrátokat, az erjedés során pedig részben gázok – hidrogén és metán – termelődnek, melyek puffadást, hasi fájdalmat okoznak, és, részben tejsav- és ecetsavképződéssel, a vastagbél nyálkahártyáját irritálva hasmenést válthatnak ki  – magyarázza Dr. Sárdi Krisztina.


A kontaminált vékonybél szindróma tünetei és kivizsgálása

A rossz emésztés miatt elsősorban puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, fokozott gázképződés, korai teltségérzés okoz panaszt. A betegség hosszabb fennállása esetén a nem kielégítő felszívódás miatt B12-vitaminhiány, vérszegénység, fogyás és csontritkulás jelentkezhet.

Ha valakinél a tünetei alapján felmerül a kontamináltvékonybél-szindróma gyanúja, akkor ún. laktulóz-hidrogén kilégzési teszttel lehet kizárni vagy megerősíteni a diagnózist. A módszer alapját az képezi, hogy hidrogéngáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése révén keletkezik, így ezzel tulajdonképpen a vékonybélbe jutott, vastagbél baktériumok által előidézett erjedéses folyamatok létét lehet igazolni.

A vizsgálat során laktulózt tartalmazó tesztoldatot kell elfogyasztani, majd ezt követően 20 percenként lélegezni egy diagnosztikai készülékbe, mely a kilélegzett levegő hidrogén tartalmát rögzíti. A vizsgálat időtartama átlagosan 120-180 percet vesz igénybe. A készülék által jelzett értékek és a vizsgálat során fellépő panaszok egybevetésével hozható meg a diagnózis.

A kezelés lépései

A kontamináltvékonybél-szindróma terápiája minden esetben a kiváltó ok függvénye. Valamilyen szervi elváltozás, például divertikulum vagy sipoly esetén műtétre van szükség. A túlszaporodott kórokozó baktériumok számának csökkentésére antibiotikumos kezelésre, a bélflóra helyreállításához pedig probiotikum-kúrára lehet szükség.

Dr. Sárdi Krisztina szerint panaszok esetén nemcsak azért nem szabad halogatni a kivizsgálást, mert a betegség az életminőséget jelentősen rontó tüneteket okoz. „Mivel az immunrendszerünk 80 százaléka a bélrendszerben található, ezért nagyon fontos mielőbb helyreállítani a bélflóra egyensúlyát, és ezzel hosszú távon további panaszokat előzhetünk meg – hangsúlyozta a szakember.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.