Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem fejlődik rendesen a gyerek, ha gluténmentesen étkezik?

Érdekességek2018. május 01.

A cöliákia, más néven autoimmun lisztérzékenység diagnózisa után sok szülőben felmerül, hogy az addig megszokott étrend helyébe lépő gluténmentes alapanyagok és ételek képesek-e biztosítani a gyermek fejlődéséhez szükséges tápanyagokat? Szarka Dorottya dietetikus, a Budai Allergiaközpont szakemberének segítségével utánajártunk, vajon jogosak-e a félelmeik.

Miben található glutén?

A glutén (más néven sikér) egy fehérje, mely a búzában, rozsban és árpában található meg. Tartalmazza minden olyan élelmiszer, amely ezekből az alapanyagokból készül, így aki gluténmentes diétát tart, kerülnie kell a korábban fogyasztott kenyeret, péksüteményeket és tésztákat.

Új alapanyagok a konyhában

Vásárlás előtt mindig figyelmesen olvassa az élelmiszerek, ételek címkéjét! A glutén a 14 jelölésköteles allergén egyike. 2014. december 13-ától nemcsak az előre csomagolt élelmiszereken, hanem a nem előre csomagolt, a forgalmazás helyén csomagolt termékeken és a közétkeztetésben, vendéglátásban (pl. étlapokon) is fel kell tüntetni.

Akik nem járatosak még a gluténmentes étkezés terén, első hallásra megrémülnek, hiszen úgy tűnhet, hogy a sok tiltólistára került élelmiszer mellett alig maradt valami, amit a gyermek fogyaszthat. Valójában gluténmentesen is nagyon változatos étrendet lehet összeállítani, csak azt kell megtanulni, hogy mit mivel lehet helyettesíteni. Szerencsére már számos liszt-, gabonaalternatíva áll rendelkezésünkre. Kenyerekből, péksüteményekből és tésztákból több gyártó is készít gluténmentes változatot, érdemes először kisebb mennyiséget venni mindegyikből, amíg kitapasztaljuk, hogy melyik az, amelyiket szívesen fogyasztja. A készételek: felvágottak, májkrém, édességek stb. közül csak azokat vásároljuk meg, amelyek garantáltan gluténmentes jelöléssel vannak ellátva. Ez igazolja ugyanis, hogy az adott élelmiszer gyártás közben sem szennyeződött gluténnal.


Praktikus tanácsok az első lépésekhez

A diagnózis után érdemes szakember segítségét kérni az étrend összeállításához. A dietetikus gyakorlatias tanácsokat is tud adni az egyes lisztfajtákkal, főzési praktikákkal kapcsolatban. Rántáshoz, sűrítéshez jól használható a már sok konyhában ismert, használatos rizs-, kukoricaliszt vagy a burgonya- és kukoricakeményítők is. Nagyobb gondot a kelt tészták, sütemények készítése szokta okozni, hiszen ezekből a lisztekből hiányzik a glutén, mely a kész pékáru rugalmasságát adja. Ebből kifolyólag a gluténmentes lisztek másként viselkednek; a kész sütemények keményebbek, hamarabb kiszáradhatnak. Erre is több praktika létezik, érdemes több lisztkeveréket is kipróbálni, de jól bevált módszer, ha például útifűmaghéjat adunk a liszthez, mely ruganyosabb állagot kölcsönöz a tésztának. A gyerek nem egyformák, másként fogadják az új ízeket is. A gluténmentes konyhában ismert és kedvelt még a kókusz-, mandula-, gesztenye-, hajdina-, cirok-, szezámmagliszt és ezek keverékei is, érdemes ezekkel is kísérletezni.

Teljes étrend, gluténmentesen

A gluténmentes étkezés szabályainak megismerése után már látható, hogy ez az étrend sem egyoldalú és nem a lemondásokról szól. Mindent el lehet készíteni, a megfelelő alapanyagokat használva. Ez nem megy egyik napról a másikra, sok kísérletezést igényel, az édesanyák gyakran érzik úgy, hogy újra kell tanulniuk főzni, hiszen a bevált receptek az új alapanyagokkal egész másként működnek. Idővel azonban ezt pontosan ki lehet tapasztalni és meglesznek a kicsi ízlésének megfelelő, bevált receptjeink.

Egy „kis bűnözés” sem fér bele!

Nagyon fontos, hogy aki cöliákiás, a diétát egy életen át tartania kell! A glutén fogyasztása nem minden lisztérzékeny betegnél okoz tüneteket – figyelmeztet Szarka Dorottya. Lehet, hogy semmilyen tünete nincs, a gyermek nem panaszkodik, hogy fáj a hasa, nem puffad, hasmenése sincs, de a szervezetében látható jelek nélkül is zajlik a glutén romboló hatása, melynek a súly- és magasságfejlődés elmaradása, felszívódási zavarok miatti tápanyaghiány is lehet a következménye.

Fontos kiemelni, hogy cöliákia esetén is kiemelten fontos a változatos, kiegyensúlyozott – és természetesen gluténmentes! – étrend biztosítása a gyermek számára, hiszen megfelelő testi, szellemi fejlődését ezáltal tudjuk garantálni!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.

Éjjel felerősödő asztmás tünetek? Ilyen okai lehetnek

2025. július 08.

Ha éjszaka erőteljesebb nehézlégzés, úgynevezett fulladás, köhögés jelentkezik, az asztmás betegek úgy vélhetik, súlyosbodott a betegségük. Holott ezeket a tüneteket más, akár az asztmával összefüggő betegségek is okozhatják. Ezért hívta fel dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus a figyelmet arra, mennyire fontos a felerősödő panaszok kivizsgálása és a helyes diagnózis felállítása.

Az asztma tünetei éjjel-nappal jelentkezhetnek

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely nem egyik napról a másikra alakul ki. Az egyik első intő jel lehet, ha nehezebben bírjuk a fizikai aktivitást és kialakul a terhelésre jelentkező nehézlégzés. A betegség gyermek- és felnőttkorban is kialakulhat, és egyik életkorban sem kell feltétlenül az állóképesség hiányára gondolni, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt, bár tény, hogy a túlsúly és az edzetlenség szintén okozhat ilyen panaszt.
– Azok az asztmás betegek, akik már egy ideje együtt élnek a betegséggel, azt is tudják, hogy náluk milyen triggerek válthatnak ki rohamot, súlyosbíthatják a tüneteket. Gyakran ilyen lehet például a dohányfüst, a légszennyezettség, a fizikai terhelés, légúti allergia, de sok asztmás a hideg levegő belélegzésére és a stresszre is így reagál. Ha az asztmás tünetek elsősorban éjszaka erősödnek fel, fontos kivizsgálni a pácienst, hiszen ilyen jellegű panaszokat más betegségek is okozhatnak – magyarázza Potecz doktornő.

Milyen betegségek állhatnak az éjjel felerősödő asztmás tünetek mögött?

Fül-orr-gégészeti betegségek

A fekvő testhelyzettel függhet össze az éjszaka köhögés, ha mögötte úgynevezett hátsó garatfali csorgás áll. Ez gyakran a krónikus orrmelléküreg-gyulladás egyik jellegzetes tünete lehet, amikoris a garat felé csorgó váladék ingerköhögést okoz. A háttérben több kiváltó ok is állhat, amelyek felderítéséhez fontos a fül-orr-gégészeti vizsgálat.

Reflux (GERD)

Éjjelente erős tüneteket okozhat a reflux is, ugyanis fekvő helyzetben a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, ami köhögési ingert vált ki. Az asztma gyakran együtt jár a reflux betegséggel, a gyakori köhögés és egyes asztma gyógyszerek is felerősíthetik a reflux tüneteit. Ilyen esetben gasztroenterológus bevonásával lehet a két betegséget eredményesen kezelni.

Beltéri allergének kiváltotta allergia

Ha az asztmás tünetek éjszaka rosszabbodnak, akkor elképzelhető, hogy valamilyen allergia is áll a háttérben. A triggerek között már említettük a polleneket, ezek elsősorban a szabadban jelentenek gondot. Beltéri panaszok akkor alakulhatnak ki pollentől, ha például a hajban megmaradnak a pollenszemek, és éjjel, amikor lefekszünk, ezeket könnyebben belélegezzük. Előfordulhat azonban, hogy beltéri allergénekre alakul ki allergia, igen gyakran pl. poratka allergia. Mivel pedig a háziporatka nagyon „szeret” a hálószobában, a matracban, ágyneműben, szőnyegekben nagyobb mennyiségben megbújni, ez éjszakánként felerősítheti a nehézlégzést, a sípoló légzést, a köhögést, egyéb tüneteket.