Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem fáj, nem látszik, mégis kockázatot jelent

Érdekességek2026. július 11.

Veszprémben folytatódik a szívbetegségek „láthatatlan” rizikóit feltáró szűrőprogram

Fotó: serezniy © 123RF.com

A Novartis önkormányzatokkal közös programja 2023 óta támogatja a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését Magyarországon. Idén Veszprém is belépett azon önkormányzatok közé, amelyek helyet adnak az eseménynek, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a kardiovaszkuláris megbetegedésekre, a vérzsírértékek ismeretének és a laborleletek értelmezésének fontosságára.

Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot[1], az összes halálozás közel felében ezek állnak a háttérben. Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a kockázati tényezők egy része – például a magas koleszterinszint – hosszú ideig teljesen tünetmentes maradhat, ezért sokan nem is tudnak róla, hogy veszélyeztetettek. Ugyanakkor a kardiovaszkuláris kockázat gyakran a laborértékek szintjén felismerhető, ezért különösen fontos a tudatosság és a rendszeres ellenőrzés.


Erre a „láthatatlan” kockázatra hívja fel a figyelmet a Novartis országos kardiovaszkuláris szűrőprogramja, amely idén nyáron Veszprémben folytatódik. Az esemény különlegessége, hogy a szűrővizsgálaton túl szakorvosi leletértékelést és személyre szabott tanácsadást is biztosít a résztvevők számára. A kezdeményezés egyik fő célja, hogy tudatosítsa mindenkiben, hogy a prevenció a saját egészségügyi állapotunk megismerésével kezdődik. Fontos, hogy minél többen tisztában legyenek a vérzsírértékeikkel, értsék a laborleleteikben szereplő legfontosabb mutatókat, és időben felismerjék a kardiovaszkuláris kockázatokat.

A szív- és érrendszeri betegségek Európában és Magyarországon is az egyik legnagyobb népegészségügyi kihívást jelentik. Az Eurostat adatai alapján 2023-ban az Európai Unióban 4,84 millió halálesetet regisztráltak, ezek közül 1,59 milliót – az összes halálozás közel 33 százalékát – a keringési rendszer betegségei okozták[2]. A magas LDL-koleszterinszint a szív- és érrendszeri betegségek egyik legfontosabb, ugyanakkor jól mérhető rizikótényezője. Az LDL-koleszterin, más néven „rossz koleszterin” lerakódhat az erek falán, plakkokat képezhet, szűkítheti az ereket és növelheti az olyan súlyos események kockázatát, mint a szívinfarktus vagy a sztrók. A kockázatot tovább árnyalhatja a lipoprotein(a), vagyis az Lp(a) értéke is, amelynek szintjét döntően genetikai tényezők határozzák meg, ezért az emelkedett érték egészségtudatos életmód mellett is előfordulhat.

Nem elég mérni – érteni is kell

A szakemberek szerint a megelőzés egyik kulcsa az, hogy az emberek ne csak részt vegyenek a szűrésen, hanem értsék is az eredményeket.

„A kardiovaszkuláris kockázat sok esetben nem tünetekben, hanem a laboreredmények értékének eltérésében jelenik meg először. A valódi kérdés nem csak az, hogy készül-e mérés, hanem az, hogy az érintettek megértik-e, mit jelentenek ezek az adatok a saját egészségük szempontjából. Ezért tartjuk kiemelten fontosnak, hogy a szűrés mellett személyre szabott orvosi visszajelzést is biztosítsunk” – mondta Dr. Pálinkás László, a Novartis Hungária Kft. orvosigazgatója.

A kezdeményezés arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése közös felelősség, amelyben az egyéni tudatosság, a rendszeres ellenőrzés és az orvosi konzultáció egyaránt fontos.

A prevenció mai megközelítései már adatokra és egyéni kockázati profilokra épülnek, így a megelőzés egyre inkább személyre szabottá válik.

Mit tehetünk mi magunk?

A szakemberek szerint már néhány egyszerű lépéssel is sokat tehetünk a kardiovaszkuláris kockázatok csökkentéséért. Konzultáljunk háziorvosunkkal, évente egyszer kérjünk vérzsírvizsgálatot (lipidpanel), ellenőriztessük rendszeresen az LDL-koleszterin szintet, illetve szükség esetén végeztessünk célzott vizsgálatokat, például legalább egyszer lipoprotein(a) tesztet.

„A rendszeres ellenőrzés azok számára is fontos lehet, akik tünetmentesek, hiszen a magas koleszterinszint hosszú ideig észrevétlen maradhat. Különösen indokolt lehet a vérzsírértékek követése azoknál, akiknél a családban előfordult korai szívinfarktus, sztrók vagy más szív- és érrendszeri esemény, illetve akik magas vérnyomással, cukorbetegséggel, túlsúllyal vagy egyéb ismert kockázati tényezővel élnek” – nyilatkozta Dr. Aradi Dániel, kardiológus főorvos, egyetemi docens.

A mindennapi döntések és a rendszeres ellenőrzés együtt segítenek abban, hogy a kockázatok időben felismerhetők és csökkenthetőek legyenek.

Forrás: Novartis


[1] https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0009.html
[2] https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Causes_of_death_statistics


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bõrápolás fogyás után

2026. október 25.

Öröm számunkra, ha eltökéltségünk vagy egy megfelelõen kiválasztott fogyókúra eredményeképpen sikerül leadnunk fölösleges kilóinkat. Utána azonban gyakran elõfordul, hogy bõrünk miatt aggódhatunk, hiszen az a (jelentõsebb) súlycsökkenés következtében kisebb-nagyobb mértékben, megereszkedhet. 
Hasonló kitartással kell hát küzdenünk bõrünk korábbi állapotának visszaállítása érdekében - számos eszköz vehetõ igénybe hozzá. Közülük most a fogyás utáni bõrápolás néhány módozatával foglalkozunk, és az ilyenkor elõforduló bõrproblémák kiváltó okaira is igyekszünk rávilágítani.

A hasznos zsírsavak pótlása

A fogyókúra valójában támadást jelent a bõr számára, és annál több agresszív behatás éri, minél jelentõsebb mértékben sikerül csökkenteni - szigorú diéta útján - a testsúlyunkat. Egyik ilyen, hogy amikor a fölösleges kilók leadása, a fogyókúrázás során leginkább a testünkön felhalmozódott zsírrétegtõl igyekszünk megszabadulni, az megfosztja bõrünket a számára jótékony hatású zsírsavaktól. Pedig a bõr lágysága, bársonyos simasága többek közt nekik köszönhetõ. Sõt, az omega-6 esszenciális zsírsavak csoportja az, mely nemcsak a bõr, hanem a haj és a körmök felépítésében is közremûködik. De ha a bõrünk állapotára koncentrálunk, tudnunk kell, hogy ezek a hasznos anyagok védõréteget képeznek a bõrön, ami megóvja azt a kiszáradástól, megõrzi ruganyosságát. Fõként növényi olajokban (kankalinolaj, feketeribizli-mag olaj) találhatók - ezért ha ezek a táplálkozásunkból hiányoznak, pótolnunk kell. A bõrápolás tekintetében olajos krémek, természetes növényi olajokat tartalmazó testápolók használata ajánlott. Ezek általában különbözõ olajos magvakból vagy gyümölcsökbõl kivont esszenciákat tartalmaznak, és rendkívül hatékonyak. Bõrrokon anyagaik révén jól beszívódnak a bõrbe, még akkor is, ha egy könnyû filmréteget hagynak maguk után annak felszínén. Ezek a hatóanyagok táplálják a bõrt, és visszaadják annak feszességét, segítve vele a bõr teljes regenerálódását egy erõteljesebb fogyókúra után.

Kényelem és gyógyszerbiztonság

2026. október 25.

Az egészségügyi változtatások, "reformok" egyik kényes pontja a gyógyszerek patikán kívüli értékesítésének engedélyezése. Ezt Molnár miniszter úr úgy indokolta, hogy: kényelmes lesz, ha például egy háztartásban véletlenül nincs semmilyen lázcsillapító (még a vízcsapból sem folyik a víz egy hûtõborogatásra), akkor lehet a bevásárlócsarnokban, benzinkútnál vásárolni. 

Ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos

Sokan, úgy látszik, nem vagyunk elég liberálisok, mert az egészséget, az életet többre becsüljük a kényelemnél. Úgy tanultam Issekutz professzor úrtól, hogy ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos, csak a dózistól függ. A gyógyszer nem közönséges árucikk, jobb azt szakember kezében hagyni.

A külföldön létezõ rossz példákat talán nem kellene követnünk. Kétségkívül nyugaton lehet kapni gyógyszert "drug store"- okban.

A médiában nap mint nap azt halljuk, hogy túl sok gyógyszert fogyasztunk és túl gyakran járunk az orvosi rendelõkbe. Nos, akkor végképp érthetetlen, hogy miért segítjük elõ a még több, könnyebben hozzáférhetõ gyógyszer fogyasztását. A gyakori orvoslátogatást pedig nemrég egészségügyi miniszteri rendelet idézte elõ azzal, hogy csak 1 havi gyógyszeradagot lehet egyszerre felírni, például vérnyomáscsökkentõt, amire a betegnek naponta rendszeresen van szüksége. Számos gyógyszer viszont 28 darabot tartalmaz, tehát 1 hónapra sem elegendõ a felírt mennyiség és rendszeresen kell menni felíratni az újabb adagot.

Nem vagyok eléggé motivált

2026. október 24.

A motiváció energia, mely felpezsdít, hajt, tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek, színtelennek, tûnik... és nincs kedvünk tervek, célok megvalósításához. De hogyan találjunk rájuk, he elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... Hiszen ez olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Tehernek érezzük, és egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton hajtásként, pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer lehetõvé teszi viszont, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.