Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem fáj, mégis nagyothallást okozhat a kicsiknél

Érdekességek2021. május 16.

Fotó: gettyimages.com

Komoly következményei lehetnek a középfülgyulladásnak, ami a kisgyerekeknél visszatérő probléma a téli és tavaszi időszakban. Legtöbbször nagy fájdalommal és lázzal jár, de létezik olyan fajtája is, melynek nincs tünete, ám ha nem ismerik fel, maradandó hallásromláshoz vezethet.

Dr. Tamás László, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója szerint ez igen gyakori, mert kisgyerekeknél nehéz észrevenni.

A gennyes középfülgyulladás, ami fáj

A téli-tavaszi időszak náthás fertőzései sok kisgyereknél rendszeresen visszatérő középfülgyulladáshoz vezethet. Ennek egyik fajtája az akut gennyes középfülgyulladás nagy fájdalommal és magas lázzal jár. Ezt a vírusos nátha bakteriális felülfertőződése okozza. Ilyenkor ha a betegség nincs jól kezelve, egy idő után fel is szakadhat a dobhártya. Ritka esetben súlyos szövődményt okozhat. Amikor például az agy, vagy a belső fül irányába továbbterjed, akár életet veszélyeztető agyhártyagyulladáshoz, agytályoghoz, arcidegbénuláshoz is vezethet.

Középfülgyulladás, ami nem fáj

Kevesen tudják, hogy létezik a középfülgyulladásnak egy másik, ugyancsak veszélyes fajtája, amikor sem fájdalom, sem láz nem jelentkezik. A savós középfülgyulladás lassan kialakuló probléma, és a gyermek hallásromlásához vezethet. Leggyakrabban olyan gyerekeknél alakul ki, akiknek a gyakori fertőzések miatt az orrmandulájuk túl gyorsan nő nagyra, a fülkürtöt lezárja, így a középfül nem tud levegőzni. Ha pedig a fülkürt tartósan le van zárva, vákuum alakul ki a középfülben, majd hetek-hónapok alatt savós folyadék szaporodik fel.

Ezeknél a gyerekeknél lassan romlik a hallás, ami feltűnhet a szülőknek, ha mindkét oldali fület érinti, ha azonban csak az egyiket, nem biztos, hogy észreveszik. Ez a probléma sok óvodás korú gyermeket érint, de ha időben észreveszik, gyógyítható. Amikor viszont a fenti gyulladásos állapot hónapokig fennáll, akkor elindulhat a hegesedés a középfülben és ez tartós hallásromlással járhat, ami már műtéttel is nehezen javítható. Ezért a professzor azt tanácsolja a szülőknek, hogy a legkisebb gyanú esetén is vigyék el fül-orr- gégészetre a gyermeket, ahol indokolt esetben a hallásvizsgálatot is elvégzik. Kiemelte még, hogy felnőtt korban is nagyon komolyan kell venni a tartós féloldali nagyothallást, mert orrgarati daganat is okozhatja a savós középfülgyulladást.


A fotó illusztráció: 123rf.com

Kézmosás, orrfújás, immunerősítés

Dr. Tamás László szerint a tél végi hónapokban  nehéz elkerülni a fertőzéseket, ezért a gyakori kézmosás, a helyes orrfújás és az immunrendszer erősítése a legfontosabb. Azt tanácsolja, hogy ha kisüt a nap, lehetőleg napoztassák a gyereket. Felhívja a figyelmet arra, hogy télen a D vitamin adása mellett a C-vitamin pótlása is fontos. A vashiányos gyerekek immunrendszere gyengébb, rájuk több figyelmet kell fordítani, mert gyakrabban kapják el a fertőzéseket is. Ha az ajánlott elővigyázatosság mellett mégis megbetegszik a gyermek, a helyes orrfújás (nem szabad egyszerre befogni mindkét orrlyukat) és az alapos kikúrálás után lehetőleg egy hetet még tartsák otthon a lábadozó beteget, hogy megelőzzék egy újabb fertőzés kialakulását. Dr. Tamás László szerint tilos a lázas, fülfájós gyerekkel berohanni a kórházba, először a lázát és a fájdalmát kell csillapítani.

A fülgyulladásra való hajlam örökletes

Azok a szülők, akiknek gyakran szenved fülgyulladástól a gyermekük, már tudják, hogy ha pár nap alatt nem múlik a nátha, el kell menni szakemberhez. Ma már ritkán szúrnak fel fület, a kezelés orrspray-vel (vagy orrcseppel), gyógyszerrel megoldható. A hajlam sajnos örökletes, bizonyos gyereknél a nyálkahártya (így az orrmandula is) hajlamosabb a duzzadásra fertőzéskor. Ha valakinek allergiás a gyermeke, számíthat rá, hogy könnyebben kialakul a középfülgyulladás. Az orrmandula azonban fontos immunszerv, ezért csak akkor javasolják kivételét, ha többször ismétlődő, vagy tartós középfül,- vagy arcüreggyulladást okoz.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.