Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem egészségesebbek az édesítőszereket használók

Érdekességek2019. február 07.

Fotó: pixabay.comNem jár előnnyel az egészségre, legfeljebb minimális hatása van annak, ha valaki egészségi vagy más okok miatt mesterséges édesítőszereket és más hasonló termékeket használ.

Német kutatóknak a British Medical Journal (BMJ) című szaklapban megjelent elemzése 56 tudományos tanulmányt foglalt össze. “A legtöbb egészséget illető paraméter esetében nem volt különbség a mesterséges édesítőszereket fogyasztó és a nem fogyasztó csoport között” – írta Ingrid Toews, a Freiburgi Egyetem munkatársa és kutatócsoportja a tanulmányban.

A kutatók szerint a témához kapcsolódó legtöbb tudományos vizsgálat rövid volt, kevés résztvevővel zajlott, vagy metodológiai szempontból nem volt különösen jó minőségű.

A tudományos irodalomban összesen 56 tanulmányt találtak a mesterséges édesítőszerek hatásának témájában, ezeket értékelték újra a német szakértők. A hatást többek között a testsúlyra és annak változására, az éhgyomori vércukorszintre, a fogak egészségére, az étkezési szokásokra, rákra, a szív- és érrendszeri, valamint a vesebetegségekre vonatkozóan vizsgálták.

A munkák közül 35 csak megfigyeléses tanulmány volt, amelyek nem alkalmasak arra, hogy határozott következtetést vonjanak le belőlük. A szisztematikus áttekintő munkák és metaelemzések szolgálhatnak a rendelkezésre álló adatok lehető legobjektívebb áttekintéséül – vélik a kutatók.


Csak korlátozott számú tudományos tanulmány mutatott fel kis pozitív hatást felnőttek esetében a testsúlyra és az éhgyomori vércukorszintre. “Nem figyelhető meg a mesterséges édesítőszerek hatása túlsúlyos vagy elhízott felnőttek és gyerekek esetében” – állapították meg a tudósok, akik szerint azonban jobb és hosszabb ideig tartó kutatásokra van szükség. (MTI/APA)


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.

Ingyenes tüdőrákszűrés

2026. június 21.

A tüdőrák nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is az egyik vezető daganatos halálok közé tartozik. A betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a korai felismerés különösen fontos. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A program részeként a jelentkezők korszerű, alacsony dózisú CT (LDCT) vizsgálaton, légzésfunkciós vizsgálaton, dohányzási kockázatfelmérésen és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az LDCT egy gyors, fájdalommentes, kontrasztanyag beadása nélkül végzett képalkotó vizsgálat, amely segíthet a korai stádiumú tüdőelváltozások felismerésében.

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”