Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem csak mellkasi fájdalom, de hátfájás is lehet koszorúér-betegség tünete

Érdekességek2024. november 01.

A mellkasi fájdalom hátterében sokféle probléma meghúzódhat, így például ez a koszorúér-betegség legjellemzőbb tünete is. Ugyanakkor kevésbé jellegzetes panaszok oka is lehet ez a szív-érrendszeri kór, különösen nőknél jelentkezhetnek olyan atipikus tünetek, mint például a hátfájás, a gyomorégés. A korai felismerés és kezelés jelentőségére dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comTipikus tünet a mellkasi fájdalom

Szívkoszorúér- vagy koszorúér-betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük. Ezek azért alakulhatnak ki, mert nem jut elég vér a szívbe, ami emiatt nem képes megfelelő hatékonysággal ellátni a feladatát. Mindennek közvetlen következménye az oxigén ellátási zavar, ami elsősorban fizikai terhelés kapcsán okoz tünetet. Hiszen, ha a szív nem dolgozik megfelelően, nyilvánvaló, hogy a fizikai munkát sem fogjuk tudni a régi energiával végezni. Ilyen esetekben kimerültség, terhelhetőség-csökkenés jelentkezik, illetve megjelenik a tipikus tünet: a mellkasi fájdalom, szorítás. Ez akár angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom is lehet, ami néhány perc alatt elmúlik.

Súlyosabb esetben azonban jóval komolyabb, szívizom-elhalással járó szívinfarktus is jelentkezhet, és az oxigénhiány olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál.

Érthető tehát, hogy miért olyan fontos idejében felismerni és kezelni a szívkoszorúér betegséget. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen például a nőknél gyakoribb a késői diagnózis, az esetleges atipikus tünetek vagy a tünetek hiánya miatt. 

Milyen atipikus tünetek utalhatnak koszorúér-betegségre?


Ezek az ismert rizikófaktorok és a szükséges vizsgálatok

A jellegzetes és az atipikus tüneteket mindenképpen komolyan kell venni, különösen akkor, ha idősebb személy tapasztalja azokat, ha a családban előfordult már szívbetegség, ha dohányzik, magas vérnyomással és magas koleszterin-, trygicerid- és CRP-szinttel rendelkezik az illető. Ugyancsak kockázati tényezőnek számít a cukorbetegség, az elhízás, a krónikus vesebetegség, a nem egészséges életmód, tehát konkrétan a mozgáshiány és a nem megfelelő táplálkozás, valamint az alkohol-függőség.

Kevesebben gondolnak rá, de a nem kielégítő alvás, ezen belül is az alvási apnoé (éjszakai légzéskimaradás), és a kezeletlen stressz is növeli a koszorúér-betegség kockázatát.

– Aki tehát magas kockázattal él, esetleg már észlelt is tüneteket, mindenképpen fontolja meg a kardiológiai kivizsgálás szükségességét – hangsúlyozza Jenei doktor. – Ilyenkor a szakorvosi viziten túl érdemes elvégezni egy nagylabor vizsgálatot, egy terheléses EKG-t, egy legalább 24-órás Holter EKG-t, egy szívultrahangot, és hasznos lehet a boka-kar index megállapítása, a nyaki ér vizsgálata, valamint az arteriográfia. Ha pedig valaki szeretné csökkenteni a kardiovaszkuláris rizikófaktorok szerepét, érdemes az életmód orvoslás programjait is beiktatni az életébe, legyen szó magas vérnyomás-, koleszterin- vagy testsúlycsökkentésről.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan szabaduljunk meg a fejtetűtől?

2026. február 13.

A terjedés megakadályozása szinte lehetetlen egy közösségben, mert nem megoldható az elkülönítés. A fejtetvességre való gyanú alkalmával a hajat lazán szét kell bontani és elsősorban a fülek melletti és mögötti területet, a tarkótájat kell átvizsgálni. Lehetőleg a serkéket kell keresni, mert a tetű a fényt kerüli és menekül, a serkék a hajszálon tapadva láthatóak.  

Meg kell győződni a serkék életképességéről, aminek legegyszerűbb módja a „körömpróba”, amikor az életképes serke két köröm között összenyomva pattanó hangot ad. Ezt papírtörlővel való összenyomással is meg lehet próbálni, aki esetleg viszolyog tőle.

Hogyan kezeljük a fejtetvességet?

A haj kezelése a legfontosabb, de a fejtetű a használati tárgyak (fésű, hajkefe, sapka, fejkendő, hajgumi, sál stb.) közvetítésével is terjedhet, ezért ezek fertőtlenítését is el kell végezni.

Télen a bõr is több figyelmet érdemel!

2026. február 13.

A természet ritmusa, az évszakok váltakozása egész szervezetünkre hat, így a bõrben lezajló élettani folyamatokra is.

Télen a bõr - a hideg, a szél, a fényhiány, a fûtött szoba alacsony páratartalma stb. miatt - több figyelmet érdemel.

A táplálékok csökkent vitamintartalma, a tiszta, oxigéndús levegõ és a mozgás hiánya - mindez szintén hozzájárul ahhoz, hogy a bõr szárazabbá, fakóbbá és sérülékenyebbé váljon.

Afta – Mit érdemes tudni róla?

2026. február 12.

Az afta a szájnyálkahártya leggyakoribb megbetegedése. Aki a herpeszre hajlamos, annak nagy valószínűséggel az afta is gyakrabban fog megjelenni a szájüregben a tapasztalatok szerint. Sajnos többször kiújulhat, de megfigyelhető, hogy erre mi készteti.

A tapasztalatok szerint számos ok provokálhatja az afta kialakulását. A nagy ünnepi étkezések is ilyenek. Bizonyos ételek, főleg olajos magvak, csokoládé, citrusfélék, eper, paradicsom fogyasztása, de a pszichés stressz, a túl kemény fogkefe, a fogkő, vagy fogászati beavatkozás is lehet az ok. A gyógyszerek közül főleg az ízületi fájdalmakra alkalmazott nemszteroid gyulladásgátlók is szóba jöhetnek.

Mitől alakul ki az afta?

Kiváltó oka ismeretlen. Valószínűleg mikrocirkulációs zavarról van szó. Régebben vírusfertőzést, elsősorban herpeszvírust feltételeztek a betegség kiváltó okaként. Ma már ennél tágabb értelemben gondolják a kialakulást. A hámsejteken olyan vírusok lehetnek jelen, melyek bizonyos körülmények között a sejtfelszínre kerülve immunválaszt indítanak be és előjön az afta.

Ez azt is jelenti, hogy ha erős az immunrendszer, kisebb az esélye az afta megjelenésének.

Az elváltozások 1-3 héten belül elmúlnak, vart nem hagynak maguk után. Hasonló tüneteket mutat az aftás szájnyálkahártyagyulladás. Ezeket a betegségeket vírusfertőzés – Herpes simplex, illetve coxsackie-vírus – okozza, és az aftához hasonló, jellemzően apró, kóros szöveti elváltozások, a szájpadlásív és a mandulák körüli területek erőteljes kivörösödése jellemzi, ami kezelés nélkül nagyjából két hét alatt eltűnik. Főként a gyermekeket és a fiatalokat érinti. Mivel ezek a sérülések igen fájdalmasak, a gyógyulási folyamatot javasolt gyorsítani.