Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem csak mellkasi fájdalom, de hátfájás is lehet koszorúér-betegség tünete

Érdekességek2024. november 01.

A mellkasi fájdalom hátterében sokféle probléma meghúzódhat, így például ez a koszorúér-betegség legjellemzőbb tünete is. Ugyanakkor kevésbé jellegzetes panaszok oka is lehet ez a szív-érrendszeri kór, különösen nőknél jelentkezhetnek olyan atipikus tünetek, mint például a hátfájás, a gyomorégés. A korai felismerés és kezelés jelentőségére dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comTipikus tünet a mellkasi fájdalom

Szívkoszorúér- vagy koszorúér-betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük. Ezek azért alakulhatnak ki, mert nem jut elég vér a szívbe, ami emiatt nem képes megfelelő hatékonysággal ellátni a feladatát. Mindennek közvetlen következménye az oxigén ellátási zavar, ami elsősorban fizikai terhelés kapcsán okoz tünetet. Hiszen, ha a szív nem dolgozik megfelelően, nyilvánvaló, hogy a fizikai munkát sem fogjuk tudni a régi energiával végezni. Ilyen esetekben kimerültség, terhelhetőség-csökkenés jelentkezik, illetve megjelenik a tipikus tünet: a mellkasi fájdalom, szorítás. Ez akár angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom is lehet, ami néhány perc alatt elmúlik.

Súlyosabb esetben azonban jóval komolyabb, szívizom-elhalással járó szívinfarktus is jelentkezhet, és az oxigénhiány olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál.

Érthető tehát, hogy miért olyan fontos idejében felismerni és kezelni a szívkoszorúér betegséget. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen például a nőknél gyakoribb a késői diagnózis, az esetleges atipikus tünetek vagy a tünetek hiánya miatt. 

Milyen atipikus tünetek utalhatnak koszorúér-betegségre?


Ezek az ismert rizikófaktorok és a szükséges vizsgálatok

A jellegzetes és az atipikus tüneteket mindenképpen komolyan kell venni, különösen akkor, ha idősebb személy tapasztalja azokat, ha a családban előfordult már szívbetegség, ha dohányzik, magas vérnyomással és magas koleszterin-, trygicerid- és CRP-szinttel rendelkezik az illető. Ugyancsak kockázati tényezőnek számít a cukorbetegség, az elhízás, a krónikus vesebetegség, a nem egészséges életmód, tehát konkrétan a mozgáshiány és a nem megfelelő táplálkozás, valamint az alkohol-függőség.

Kevesebben gondolnak rá, de a nem kielégítő alvás, ezen belül is az alvási apnoé (éjszakai légzéskimaradás), és a kezeletlen stressz is növeli a koszorúér-betegség kockázatát.

– Aki tehát magas kockázattal él, esetleg már észlelt is tüneteket, mindenképpen fontolja meg a kardiológiai kivizsgálás szükségességét – hangsúlyozza Jenei doktor. – Ilyenkor a szakorvosi viziten túl érdemes elvégezni egy nagylabor vizsgálatot, egy terheléses EKG-t, egy legalább 24-órás Holter EKG-t, egy szívultrahangot, és hasznos lehet a boka-kar index megállapítása, a nyaki ér vizsgálata, valamint az arteriográfia. Ha pedig valaki szeretné csökkenteni a kardiovaszkuláris rizikófaktorok szerepét, érdemes az életmód orvoslás programjait is beiktatni az életébe, legyen szó magas vérnyomás-, koleszterin- vagy testsúlycsökkentésről.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A leggyakoribb nőgyógyászati problémák, amelyeknek akár pár óra alatt búcsút inthetünk

2025. május 08.



A lányok és a nők többsége élete során legalább egyszer találkozik valamilyen nőgyógyászati problémával, akár serdülőkorban, gyermekvállalásnál vagy változókorban. Ezek megoldásához bizonyos esetekben kisebb műtéti beavatkozásra is szükség lehet, hogy a tünetek mérséklődjenek vagy teljesen megszűnjenek. A Budai Egészségközpontban a nőgyógyászati kezelések részeként immár húszféle egynapos nőgyógyászati kisműtét vehető igénybe, amelyek az összes nőgyógyászati műtéti típus mintegy 70 százalékát lefedik. Az intézmény ezenfelül az esetleges szövődmények ellátására a szektorban egyedülálló módon intenzív osztályos támogatást biztosít.

Gyakori nőgyógyászati elváltozások, amelyeknél műtétre lehet szükség

A nők jelentős része küzd olyan problémákkal, amelyek elhúzódó- és rendellenes vérzéshez, fogantatási nehézségekhez vagy meddőséghez, illetve akár rosszindulatú daganat kialakulásához is vezethetnek. Az egyik leggyakoribb nőgyógyászati probléma a vérzészavar, amikor a menstruáció 10 napnál tovább tart és/vagy nagyon erős, zavarja a napi tevékenységet, vagy ha 21 nap alatt egymás után többször is megjön. A vérzészavara nők 85 százalékánál jelentkezik életük során, és bár a 40-55 éves korosztálynál fordul elő leggyakrabban, nem csak a változókorba lépőket érinti. Hátterében számos tényező állhat, többek között hormonális egyensúlyzavarok – beleértve a policisztás ovárium szindrómát (PCOS) és a korai menopauzát, illetve a klimax előtti hormonális változásokat –, de okozhatják miómák és méhpolipok (együttesen méhüregi elváltozások), endometriózis és petefészekciszták is, amelyek mind a gyakori problémákhoz sorolhatók és amelyek esetén műtéti beavatkozásra lehet szükség.

A mióma (méhtesti jóindulatú daganat) és a méhpolip (a méhnyálkahártya növekedése) egyaránt eltávolíthatók hiszteroszkópos, azaz méhtükrözéses módszerrel, ami rövid ideig tartó vénás altatásban zajlik. Szintén gyakori rendellenességnek számítanak a méhnyakelváltozások (pl.: méhszájrepedés, méhszájseb, kóros hámelváltozások), amelyek akár rosszindulatú daganat, méhnyakrák kialakulásához is vezethetnek. Ilyen esetben ún. kacskonizációval, azaz hurokkimetszéssel lehet eltávolítani a daganatot.  

Azoknál a nőknél, akik nem tudnak megfoganni, a meddőség kivizsgálásának részeként a petevezeték átjárhatóságának kivizsgálása is javasolt, mely során megállapítható, hogy átjárhatóak-e a petevezetékek a spontán teherbeeséshez vagy inszeminációhoz. Amennyiben a petevezeték elzáródott, azt érdemes műtéttel eltávolítani. „A vérzészavarok egy része gyógyszeresen is kezelhető. Ez általában hormonális kezelést jelent, ami szövődménnyel járhat, és nincs szövettani eredménye. Így nem ez az elterjedt terápiás módszer, hanem a műtéti beavatkozás. Ez csak akkor nem végezhető el, ha a páciens nem altatható pl. elhízás, súlyos alapbetegségek vagy vérzékenység miatt, de ez extrém ritka. A Budai Egészségközpontban végzett kisműtétek minimálisan invazív beavatkozások, amelyek gyorsabb felépülést, kisebb fájdalmat és kevesebb komplikációt biztosítanak a páciensek számára, mivel alig vagy nincs szövődményük – mondja dr. Nagy László Zoltán, a Budai Egészségközpont nőgyógyásza.

Tavaszi–nyári testtömegcsökkentő étrend nőknek (1200 kcal/nap)

2025. május 08.



A receptek nyersanyagkiszabása 1 személyre vonatkozik.
A reggeli, illetve uzsonna zöldségei „korlátlan” mennyiségben, lemérés nélkül fogyaszthatók, mint ahogy az édesítőszerrel ízesített teák is.
A többi élelmiszernél és készételnél ügyelni kell a megadott mennyiségekre!
Az étlap nem fedezi a napi 2,5–3,0 l folyadékigényt, erről gondoskodni kell, elsősorban ásványvíz formájában! Az édes íz hiányát energiamentes édesítőszerekkel lehet pótolni!

1. NAP (1221 kcal)

Reggeli
Citromos tea (édesítőszerrel)
Köményes sajt (50 g)
Korpás Abonett (2 db)
Uborka

Tízórai
Alma (1 db)

Ebéd
Csontleves zöldségbetéttel (200 ml)
Sült virsli (1 db)
Lecsós zöldbab (zöldbab 150 g, szójacsírakonzerv 30 g, étolaj 1 evőkanál, lecsó 50 g, vöröshagyma)

Uzsonna
Málnás túró (félzsíros túró 100 g, málna 50 g, mesterséges édesítőszer)

Vacsora
Joghurtos szárnyas saláta (csirkemell 100 g, zeller 100 g, ananász 50 g, sárgarépa 50 g, joghurt 50 g, édesítők ízlés szerint)
Korpás kifli (1 db)

Forradalmi áttörés a szúnyogirtásban: egy környezetbarát technológiával hatékonyabban védekezhetünk

2025. május 07.

Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói, együttműködésben az ELTE és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival. Az új anyag nemcsak az irtószerek hatékonyságát növeli, hanem környezetbarát is.

A szúnyoggyérítés kérdése egyre fontosabb téma hazánkban, és nemcsak az apró rovarok bosszantó csípései, hanem a megjelenő új, potenciálisan súlyos betegségeket terjesztő fajok miatt is.

A legismertebb irtási mód, amivel nyaranta találkozhatunk, az úgynevezett vegyszeres irtás. Az ilyenkor használt szerek azonban nemcsak a vérszívókat, hanem sok más hasznos élőlényt, például a méheket is elpusztítják, komoly ökológiai kárt okozva. Éppen ezért fontos kutatások zajlanak az olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el – ezeket a módszereket ismerhetjük úgy, hogy biológiai szúnyoggyérítés.


Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak friss jelentésükben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói.

A biológiai gyérítés nehézsége azonban, hogy ezeket a szereket egy jóval kisebb területre kell kijuttatni, és ezek az élőhelyek sokszor sűrű növényzettel borítottak, így komoly probléma, hogy az ide kiszórt szerek nem jutnak el a vízfelszínig, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol ki kéne fejteniük hatásukat.

Megoldásként ezeket a hatóanyagokat valamilyen granulátumra, például homokra, vagy műanyagra rögzítik, de ez a módszer is számos nehézségbe ütközik. A sokszor használt homokszemcsék, bár természetes anyagok, éles széleik károsíthatják a növényeket, ráadásul túl gyorsan süllyednek le az aljzatra, így az irtószer nem tud elég ideig dolgozni a felszínen. A szintén gyakran használt műanyag hordozók ugyan kiküszöbölik ez utóbbi problémát – hiszen könnyű szemcseként sokáig lebegnek a felszínen –, de a kémiai irtószerekhez hasonlóan környezetkárosítók. A speciális fehérjékből készült jégpelletek is jó megoldást jelentenek, de gyors olvadásuk korlátozza a használatukat, különösen azokon a meleg klímájú területeken, ahol jellemzően nagy a szúnyog-koncentráció.