Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem csak mellkasi fájdalom, de hátfájás is lehet koszorúér-betegség tünete

Érdekességek2024. november 01.

A mellkasi fájdalom hátterében sokféle probléma meghúzódhat, így például ez a koszorúér-betegség legjellemzőbb tünete is. Ugyanakkor kevésbé jellegzetes panaszok oka is lehet ez a szív-érrendszeri kór, különösen nőknél jelentkezhetnek olyan atipikus tünetek, mint például a hátfájás, a gyomorégés. A korai felismerés és kezelés jelentőségére dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comTipikus tünet a mellkasi fájdalom

Szívkoszorúér- vagy koszorúér-betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük. Ezek azért alakulhatnak ki, mert nem jut elég vér a szívbe, ami emiatt nem képes megfelelő hatékonysággal ellátni a feladatát. Mindennek közvetlen következménye az oxigén ellátási zavar, ami elsősorban fizikai terhelés kapcsán okoz tünetet. Hiszen, ha a szív nem dolgozik megfelelően, nyilvánvaló, hogy a fizikai munkát sem fogjuk tudni a régi energiával végezni. Ilyen esetekben kimerültség, terhelhetőség-csökkenés jelentkezik, illetve megjelenik a tipikus tünet: a mellkasi fájdalom, szorítás. Ez akár angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom is lehet, ami néhány perc alatt elmúlik.

Súlyosabb esetben azonban jóval komolyabb, szívizom-elhalással járó szívinfarktus is jelentkezhet, és az oxigénhiány olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál.

Érthető tehát, hogy miért olyan fontos idejében felismerni és kezelni a szívkoszorúér betegséget. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen például a nőknél gyakoribb a késői diagnózis, az esetleges atipikus tünetek vagy a tünetek hiánya miatt. 

Milyen atipikus tünetek utalhatnak koszorúér-betegségre?


Ezek az ismert rizikófaktorok és a szükséges vizsgálatok

A jellegzetes és az atipikus tüneteket mindenképpen komolyan kell venni, különösen akkor, ha idősebb személy tapasztalja azokat, ha a családban előfordult már szívbetegség, ha dohányzik, magas vérnyomással és magas koleszterin-, trygicerid- és CRP-szinttel rendelkezik az illető. Ugyancsak kockázati tényezőnek számít a cukorbetegség, az elhízás, a krónikus vesebetegség, a nem egészséges életmód, tehát konkrétan a mozgáshiány és a nem megfelelő táplálkozás, valamint az alkohol-függőség.

Kevesebben gondolnak rá, de a nem kielégítő alvás, ezen belül is az alvási apnoé (éjszakai légzéskimaradás), és a kezeletlen stressz is növeli a koszorúér-betegség kockázatát.

– Aki tehát magas kockázattal él, esetleg már észlelt is tüneteket, mindenképpen fontolja meg a kardiológiai kivizsgálás szükségességét – hangsúlyozza Jenei doktor. – Ilyenkor a szakorvosi viziten túl érdemes elvégezni egy nagylabor vizsgálatot, egy terheléses EKG-t, egy legalább 24-órás Holter EKG-t, egy szívultrahangot, és hasznos lehet a boka-kar index megállapítása, a nyaki ér vizsgálata, valamint az arteriográfia. Ha pedig valaki szeretné csökkenteni a kardiovaszkuláris rizikófaktorok szerepét, érdemes az életmód orvoslás programjait is beiktatni az életébe, legyen szó magas vérnyomás-, koleszterin- vagy testsúlycsökkentésről.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.