Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem csak mellkasi fájdalom, de hátfájás is lehet koszorúér-betegség tünete

Érdekességek2024. november 01.

A mellkasi fájdalom hátterében sokféle probléma meghúzódhat, így például ez a koszorúér-betegség legjellemzőbb tünete is. Ugyanakkor kevésbé jellegzetes panaszok oka is lehet ez a szív-érrendszeri kór, különösen nőknél jelentkezhetnek olyan atipikus tünetek, mint például a hátfájás, a gyomorégés. A korai felismerés és kezelés jelentőségére dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comTipikus tünet a mellkasi fájdalom

Szívkoszorúér- vagy koszorúér-betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük. Ezek azért alakulhatnak ki, mert nem jut elég vér a szívbe, ami emiatt nem képes megfelelő hatékonysággal ellátni a feladatát. Mindennek közvetlen következménye az oxigén ellátási zavar, ami elsősorban fizikai terhelés kapcsán okoz tünetet. Hiszen, ha a szív nem dolgozik megfelelően, nyilvánvaló, hogy a fizikai munkát sem fogjuk tudni a régi energiával végezni. Ilyen esetekben kimerültség, terhelhetőség-csökkenés jelentkezik, illetve megjelenik a tipikus tünet: a mellkasi fájdalom, szorítás. Ez akár angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom is lehet, ami néhány perc alatt elmúlik.

Súlyosabb esetben azonban jóval komolyabb, szívizom-elhalással járó szívinfarktus is jelentkezhet, és az oxigénhiány olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál.

Érthető tehát, hogy miért olyan fontos idejében felismerni és kezelni a szívkoszorúér betegséget. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen például a nőknél gyakoribb a késői diagnózis, az esetleges atipikus tünetek vagy a tünetek hiánya miatt. 

Milyen atipikus tünetek utalhatnak koszorúér-betegségre?


Ezek az ismert rizikófaktorok és a szükséges vizsgálatok

A jellegzetes és az atipikus tüneteket mindenképpen komolyan kell venni, különösen akkor, ha idősebb személy tapasztalja azokat, ha a családban előfordult már szívbetegség, ha dohányzik, magas vérnyomással és magas koleszterin-, trygicerid- és CRP-szinttel rendelkezik az illető. Ugyancsak kockázati tényezőnek számít a cukorbetegség, az elhízás, a krónikus vesebetegség, a nem egészséges életmód, tehát konkrétan a mozgáshiány és a nem megfelelő táplálkozás, valamint az alkohol-függőség.

Kevesebben gondolnak rá, de a nem kielégítő alvás, ezen belül is az alvási apnoé (éjszakai légzéskimaradás), és a kezeletlen stressz is növeli a koszorúér-betegség kockázatát.

– Aki tehát magas kockázattal él, esetleg már észlelt is tüneteket, mindenképpen fontolja meg a kardiológiai kivizsgálás szükségességét – hangsúlyozza Jenei doktor. – Ilyenkor a szakorvosi viziten túl érdemes elvégezni egy nagylabor vizsgálatot, egy terheléses EKG-t, egy legalább 24-órás Holter EKG-t, egy szívultrahangot, és hasznos lehet a boka-kar index megállapítása, a nyaki ér vizsgálata, valamint az arteriográfia. Ha pedig valaki szeretné csökkenteni a kardiovaszkuláris rizikófaktorok szerepét, érdemes az életmód orvoslás programjait is beiktatni az életébe, legyen szó magas vérnyomás-, koleszterin- vagy testsúlycsökkentésről.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit fogyasszunk, ha vesekövünk van?

2025. december 14.

A cél a kövek növekedésének és az új kő képződésének a megakadályozása.

A vesekő esetében fontos szempont a bőséges folyadékbevitel (2,5–3,0 liter/nap), legalább 2 liter/nap. Ez elősegíti, hogy a vizelet kellően híg legyen, így az nem koncentrálódik be, nem csapódik ki kristály belőle. A bőséges folyadékbevitel mellett a vizelet fiziológiásan enyhén savas vegyhatásának lúgos irányba (6,0–6,5 pH között) történő változtatása is fontos. Az étrendbe így lúgos vegyhatást eredményező összetevőket kell beiktatni. Csökkenteni kell a savas vegyhatást eredményező nyersanyagokat, élelmiszereket.

Nem mindegy, milyen italokkal pótoljuk a folyadékot: a folyadékpótlásnak a vízfogyasztáson kell alapulnia. Az üdítőitalok növelik a vesekőképződés kockázatát. A közkedvelt jeges tea szintén nem előnyös választás: nagy az oxálsavtartalma, aminek a sói (oxalátok) kicsapódnak és kisebb-nagyobb kövecskékké állhatnak össze.

Oxalát minden teában jelen van, akár hideg, akár meleg, azonban a jeges változata több veszélyt rejt, ha a vesekő kialakulásáról van szó. A nagy teakedvelők válasszanak inkább – a fekete helyett – zöld teát, és adjanak hozzá citromlevet, ami (a citrát miatt) ellensúlyozza az oxalátok hatását. Az alkoholfogyasztás szintén növeli a vesekőképződés kockázatát.

Nyakunkon a légúti megbetegedések szezonja – a védelem kulcsa a megelőzés

2025. december 14.

Minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik az RSV (légúti óriássejtes vírus) fertőzésen Magyarországon. Közülük mintegy 3700 kórházba is kerül a szövődmények miatt. Szakemberek, az őszi RSV-szezon kezdetén, azokra a megelőzési módokra hívják fel a figyelmet, amelyek segíthetnek abban, hogy a kisgyerekek elkerüljék a kórházi kezelést.

Az ősz beköszöntével megérkezik a légúti megbetegedések szezonja is. Erről a legtöbb embernek az influenzajárvány jut az eszébe, pedig egy másik, kevésbé ismert, mégis komoly egészségügyi kockázatot jelentő légúti fertőzés, a főként az alsó légutakat megtámadó RSV (légúti óriássejtes vírus) is ebben az időszakban kezd el terjedni és a szezonja egészen áprilisig tart. Ez a vírus azonban az influenzánál súlyosabb lefolyású betegségeket okoz a csecsemők és kisgyermekek körében, akik a leginkább védtelenek a fertőzéssel szemben.

A légúti óriássejtes vírus, vagyis az RSV világszerte évente 33 millió 5 év alatti gyereket betegít meg, Magyarországon 2 éves kor alatt gyakorlatilag minden kisgyerek (90%) átesik a fertőzésen. Az egy év alatti csecsemők közel fele kapja el az RSV-t, ami mintegy 30–38 ezer (több tízezer) esetet jelent évente, közülük pedig körülbelül 3700-an kórházba is kerülnek a vírus okozta megbetegedések – bronchiolitis vagy tüdőgyulladás – következtében. Ez a szám a háromszorosa az influenzához köthető kórházi kezelések számának ebben a korosztályban. Az RSV az egyik vezető oka a csecsemők kórházi kezelésének, nehéz megjósolni, mely csecsemőknél alakulnak ki súlyos tünetek, melyek orvosi ellátást igényelnek.

Dr. Farkas Ferenc Balázs, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosjelöltje elmondta: bár jóval kisebb figyelem irányult rá, de már a COVID járvány idején is több kisgyerek került kórházba az RSV, mint a koronavírus miatt. Sajnos, a szövődmények következtében, ritkán, de halálesetek is előfordultak. “A vírus cseppfertőzéssel és érintéssel terjed, ezért a fertőződés elkerülése érdekében fontos a gyakori, szappanos kézmosás, a vírus ugyanis órákig életképes marad a tárgyakon és a felületeken. Fontos továbbá a zárt terek rendszeres szellőztetése, a téli hónapokban is” – tette hozzá a szakember.

Gyakran fáj a feje? Természetes módon is tehet ellene!

2025. december 13.

Az önmasszázs javítja a vitalitást, és a relaxációt is segíti, mert tonizálja az izmokat, gyorsan eltávolítja a salakanyagokat, a fájdalmat előidéző vegyületeket, és serkenti a vérkeringést. Először a kezeket az arcra kell helyezni, majd utána finoman masszírozni a fejbőrt. Dörzsölés helyett inkább a fejbőrt kell mozgatni az ujjakkal. A homlokot a haj felé kell simítani. A halántékot erősen kell nyomni mindkét kéz középső ujjával, utána átmasszírozni alaposan a harmadik és negyedik ujjal, kis körkörös mozdulatokkal.



A megelőzés természetes módjai


A feszültség oldható izomrelaxációval, alvással és autogén tréninggel.
Célszerű nagy mennyiségű magnézium (2x 300 mg/nap) fogyasztása.
Akupunktúra és akupresszúra is megoldás lehet az erősebb fájdalmakra és azok kivédésére.
Menstruációkor fellépő migrénnél segít a homeopátiás kezelés.
A méregtelenítés segít azoknak az idegrendszert terhelő anyagoknak az eltávozásában, melyek ismételt fejfájást idéznek elő.
A vegetatív idegrendszer stabilizálásában segítenek a következő gyógynövények: orbáncfű, citromfű, levendula.
Kitűnő lazító hatásúak az illóolajok. A rozmaring, bazsalikom, fenyő, menta aktiválják a keringést, a levendula, geránium és ilangilang pedig oldják a feszültséget.
A stressztűrő képességet fokozza a ginszengtea vagy kapszula.
Az elektromos fájdalomcsillapító készülékek is eredménnyel használhatók.
A nők fejfájásának hátterében gyakran krónikus vashiány szerepel. Alkalmanként hasznos a vérképet ellenőriztetni.