Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem csak mellkasi fájdalom, de hátfájás is lehet koszorúér-betegség tünete

Érdekességek2024. november 01.

A mellkasi fájdalom hátterében sokféle probléma meghúzódhat, így például ez a koszorúér-betegség legjellemzőbb tünete is. Ugyanakkor kevésbé jellegzetes panaszok oka is lehet ez a szív-érrendszeri kór, különösen nőknél jelentkezhetnek olyan atipikus tünetek, mint például a hátfájás, a gyomorégés. A korai felismerés és kezelés jelentőségére dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comTipikus tünet a mellkasi fájdalom

Szívkoszorúér- vagy koszorúér-betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük. Ezek azért alakulhatnak ki, mert nem jut elég vér a szívbe, ami emiatt nem képes megfelelő hatékonysággal ellátni a feladatát. Mindennek közvetlen következménye az oxigén ellátási zavar, ami elsősorban fizikai terhelés kapcsán okoz tünetet. Hiszen, ha a szív nem dolgozik megfelelően, nyilvánvaló, hogy a fizikai munkát sem fogjuk tudni a régi energiával végezni. Ilyen esetekben kimerültség, terhelhetőség-csökkenés jelentkezik, illetve megjelenik a tipikus tünet: a mellkasi fájdalom, szorítás. Ez akár angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom is lehet, ami néhány perc alatt elmúlik.

Súlyosabb esetben azonban jóval komolyabb, szívizom-elhalással járó szívinfarktus is jelentkezhet, és az oxigénhiány olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál.

Érthető tehát, hogy miért olyan fontos idejében felismerni és kezelni a szívkoszorúér betegséget. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen például a nőknél gyakoribb a késői diagnózis, az esetleges atipikus tünetek vagy a tünetek hiánya miatt. 

Milyen atipikus tünetek utalhatnak koszorúér-betegségre?


Ezek az ismert rizikófaktorok és a szükséges vizsgálatok

A jellegzetes és az atipikus tüneteket mindenképpen komolyan kell venni, különösen akkor, ha idősebb személy tapasztalja azokat, ha a családban előfordult már szívbetegség, ha dohányzik, magas vérnyomással és magas koleszterin-, trygicerid- és CRP-szinttel rendelkezik az illető. Ugyancsak kockázati tényezőnek számít a cukorbetegség, az elhízás, a krónikus vesebetegség, a nem egészséges életmód, tehát konkrétan a mozgáshiány és a nem megfelelő táplálkozás, valamint az alkohol-függőség.

Kevesebben gondolnak rá, de a nem kielégítő alvás, ezen belül is az alvási apnoé (éjszakai légzéskimaradás), és a kezeletlen stressz is növeli a koszorúér-betegség kockázatát.

– Aki tehát magas kockázattal él, esetleg már észlelt is tüneteket, mindenképpen fontolja meg a kardiológiai kivizsgálás szükségességét – hangsúlyozza Jenei doktor. – Ilyenkor a szakorvosi viziten túl érdemes elvégezni egy nagylabor vizsgálatot, egy terheléses EKG-t, egy legalább 24-órás Holter EKG-t, egy szívultrahangot, és hasznos lehet a boka-kar index megállapítása, a nyaki ér vizsgálata, valamint az arteriográfia. Ha pedig valaki szeretné csökkenteni a kardiovaszkuláris rizikófaktorok szerepét, érdemes az életmód orvoslás programjait is beiktatni az életébe, legyen szó magas vérnyomás-, koleszterin- vagy testsúlycsökkentésről.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gluténmentes vendéglátás

2025. december 20.

A biztonságos, „coeliakia-barát” vendéglátás érdekében a Magyar Coeliakia Egyesület elindítja hazánkban is a „Gluténmentes BE(C)ME Vendéglátás Projekt”-et. A cél a kevesebb, de mindenképpen ellenőrzött, a coeliakiás betegek számára biztonságos házon kívüli étkezési lehetőségek biztosítása.

Már hazánkban is egyre többeket diagnosztizálnak coeliakiával, és nem csak gyermekkorban. Mivel a betegségnek ma egyetlen hatékony terápiája ismert – az élethosszig tartó gluténmentes táplálkozás – nagyon fontos, hogy a coeliakiával együtt élők minél szélesebb termékpalettához, jó minőségű és folyamatosan ellenőrzött, biztonságos gluténmentes termékekhez, étkezési lehetőségekhez jussanak hozzá.

Egy gluténmentesen diétázó számára a házon kívüli étkezés kockázatos esemény, például egy pizzériában, ahol rendszerint „vegyes” a kínálat, azaz búzalisztes – és gluténmentes pizzát egyaránt készítenek és felszolgálnak. A legnagyobb veszély, a „keresztszennyeződés” és a nem megfelelő – pontosabban nem tudatosan kiválasztott – alapanyagok használata, és az ételkészítés és a felszolgálás körülményei. További veszélyt jelent(het)nek az ún. „rejtett gluténtartalmak”, ami például a szószokban, félkész ételekben jelölés nélkül fordul elő.

Mindemelett a vendéglátóhely nem döntheti el, hogy valaki valóban érzékeny vagy pusztán saját diétát követ. Aki valóban érzékeny (a coeliakia NEM allergia, hanem egész életre szóló autoimmun betegség), az érintettek életminőségét jelentősen befolyásolhatja, nem csupán a szociális kapcsolataiban, hanem akár a munkájában is.

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.