Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem csak mellkasi fájdalom, de hátfájás is lehet koszorúér-betegség tünete

Érdekességek2024. november 01.

A mellkasi fájdalom hátterében sokféle probléma meghúzódhat, így például ez a koszorúér-betegség legjellemzőbb tünete is. Ugyanakkor kevésbé jellegzetes panaszok oka is lehet ez a szív-érrendszeri kór, különösen nőknél jelentkezhetnek olyan atipikus tünetek, mint például a hátfájás, a gyomorégés. A korai felismerés és kezelés jelentőségére dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comTipikus tünet a mellkasi fájdalom

Szívkoszorúér- vagy koszorúér-betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük. Ezek azért alakulhatnak ki, mert nem jut elég vér a szívbe, ami emiatt nem képes megfelelő hatékonysággal ellátni a feladatát. Mindennek közvetlen következménye az oxigén ellátási zavar, ami elsősorban fizikai terhelés kapcsán okoz tünetet. Hiszen, ha a szív nem dolgozik megfelelően, nyilvánvaló, hogy a fizikai munkát sem fogjuk tudni a régi energiával végezni. Ilyen esetekben kimerültség, terhelhetőség-csökkenés jelentkezik, illetve megjelenik a tipikus tünet: a mellkasi fájdalom, szorítás. Ez akár angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom is lehet, ami néhány perc alatt elmúlik.

Súlyosabb esetben azonban jóval komolyabb, szívizom-elhalással járó szívinfarktus is jelentkezhet, és az oxigénhiány olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál.

Érthető tehát, hogy miért olyan fontos idejében felismerni és kezelni a szívkoszorúér betegséget. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen például a nőknél gyakoribb a késői diagnózis, az esetleges atipikus tünetek vagy a tünetek hiánya miatt. 

Milyen atipikus tünetek utalhatnak koszorúér-betegségre?


Ezek az ismert rizikófaktorok és a szükséges vizsgálatok

A jellegzetes és az atipikus tüneteket mindenképpen komolyan kell venni, különösen akkor, ha idősebb személy tapasztalja azokat, ha a családban előfordult már szívbetegség, ha dohányzik, magas vérnyomással és magas koleszterin-, trygicerid- és CRP-szinttel rendelkezik az illető. Ugyancsak kockázati tényezőnek számít a cukorbetegség, az elhízás, a krónikus vesebetegség, a nem egészséges életmód, tehát konkrétan a mozgáshiány és a nem megfelelő táplálkozás, valamint az alkohol-függőség.

Kevesebben gondolnak rá, de a nem kielégítő alvás, ezen belül is az alvási apnoé (éjszakai légzéskimaradás), és a kezeletlen stressz is növeli a koszorúér-betegség kockázatát.

– Aki tehát magas kockázattal él, esetleg már észlelt is tüneteket, mindenképpen fontolja meg a kardiológiai kivizsgálás szükségességét – hangsúlyozza Jenei doktor. – Ilyenkor a szakorvosi viziten túl érdemes elvégezni egy nagylabor vizsgálatot, egy terheléses EKG-t, egy legalább 24-órás Holter EKG-t, egy szívultrahangot, és hasznos lehet a boka-kar index megállapítása, a nyaki ér vizsgálata, valamint az arteriográfia. Ha pedig valaki szeretné csökkenteni a kardiovaszkuláris rizikófaktorok szerepét, érdemes az életmód orvoslás programjait is beiktatni az életébe, legyen szó magas vérnyomás-, koleszterin- vagy testsúlycsökkentésről.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Újévi elhatározásból teljes életmódváltás

2026. január 14.

Az új év egy új kezdet ígéretét hozza magával: ilyenkor előkerülnek a már jól ismert fogadalmak, és velük együtt a tudatosabb és egészségesebb életmód iránti igény. Kézenfekvő megoldásként sokan az edzőterem felé veszik az irányt, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a januári lendület hamar megkopik, és mire visszarázódunk a dolgos hétköznapokba, már nyoma sem marad a kezdeti lelkesedésnek. Mi ennek az oka? És hogyan lehet kitartani a kitűzött elhatározások mellett? Elég csak az edzésre összpontosítani, vagy a táplálkozás is számít? A BioTechUSA szakértői segítenek!

Kezdők és újrakezdők: tudatosság nélkül nincs siker

A legtöbb életmódváltás ott bukik el, hogy csodaszerektől és villámdiétáktól várjuk a fogyást vagy adott esetben a formába lendülést, amik csábítóan hangzanak, hiszen minimális befektetett energia mellett gyors megoldást ígérnek – de pont emiatt nem működőképesek. A sikeres életmódváltás kulcsát ugyanis az átgondolt döntések és az idő teremtik meg: a tudatosság, a reális célkitűzések, valamint az apró, de stabil lépések erős kapaszkodót és kellő motivációt adnak a folytatásra és a fejlődésre.

Ha egy kezdő úgy dönt, hogy januártól heti négyszer lejár az edzőterembe, ám ezt nem egy jól átgondolt koncepció alapján teszi, valószínűleg néhány hét alatt elveszti minden lelkesedését. Még ha sikerül is eljutnia a terembe, lehet, hogy kényszernek fogja érezni, nem pedig olyan élménynek, amelyhez nap mint nap szívesen tér vissza. A fokozatosság elve – figyelembe véve az aktuális állóképességet – rengeteget számít, ugyanakkor ez nem kizárólag a kezdők számára megszívlelendő tanács, hanem a visszatérők számára is. Például:


Heti 3-4 edzés helyett elég heti 2-3 alkalom, fokozatosan növelve a gyakoriságot.
Már napi 20-30 perc séta, futás vagy biciklizés javítja az állóképességet.
A saját testsúlyos gyakorlatok (pl. guggolás, fekvőtámasz, plank) vagy gépes edzés, 20–30 percben szintén segíthetnek az erősítésben. Nem kell rögtön 100 kilóval fekvenyomni.
5–10 perc nyújtás az edzések végén csökkenti a sérülésveszélyt és javítja a mozgástartományt és mobilitást.

Gyermekrajzpályázat

2026. január 13.

1922. január 11-én egy súlyos állapotban lévő kanadai cukorbeteg kisfiú, Leonard Thomson kapott a világon elsőként életmentő inzulinkezelést. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány immár hagyományosan ezen a napon írja ki gyermekrajzpályázatát, ezzel emlékezve a nevezetes eseményre.

Az alapítvány 6. alkalommal hirdet gyerekeknek rajzpályázatot a cukorbetegség témakörében. Így hívja fel az iskolás korosztály figyelmét az 1-es típusú cukorbeteg társaik elfogadására, illetve ösztönzi a gyerekeket az egészséges életmódra, hogy később elkerüljék a 2-es típusú cukorbetegséget.

Pályázni négy korcsoportban lehet:
1. és 2. osztályosok
3. és 4. osztályosok
5. és 6. osztályosok
7. és 8. osztályosok + középiskolások

Választható témák:
Így vigyázok az egészségemre!
Így segítek a cukorbeteg barátomnak/osztálytársamnak!
Cukorbetegen ilyen az életem!

Bármely kézműves technika (rajz, festmény, kollázs, szobor, origami…) alkalmazható. a korosztályok győztesei 10.000 ft-os ajándékutalványt és Gullon cukormentes kekszekből álló édességcsomagot kapnak.

A legtöbb színvonalas alkotást beküldő osztály külön lesz díjazva.

A diabétesz megelőzése

2026. január 13.

Bármilyen betegségről legyen is szó, a megelőzés mindig az első számú „gyógyszer”. Az üzemorvosi vizsgálatoknak – a diabétesz esetében is – kiemelt szerepük van a korai felismerésben, hiszen sokan máskülönben évekig nem mennek háziorvoshoz. Dr. Bartos Tímea szerint a cukorbetegség kialakulásának megelőzése érdekében javasolt évente legalább egyszer laborvizsgálaton részt venni, és az is hasznos, ha egy családban van legalább egy vércukormérő.

Kiemelten fontos a D-vitamin-pótlás, különösen a téli időszakban, mivel hazánkban tömeges a D-vitamin hiány. A megfelelő D-vitamin-szint az inzulinrezisztencia mértékét is kedvezően befolyásolhatja. Emellett az ülőmunka és a rendszertelen étkezés is különösen kockázatos: sokaknak nincs ideje ebédelni, kapkodva esznek, vagy csak késő este pótolják a kalóriát. A megoldás a tervezhető, rendszeres étkezés, a munka közbeni rövid mozgásszünetek és a napi mozgásaktivitás növelése. A kiegyensúlyozott étrend és a testsúly normalizálása véd a diabétesz kialakulásától – ennek segítésére ma már korszerű gyógyszeres lehetőségek is rendelkezésre állnak.

„A megelőzés a mindennapok szokásaiban dől el. Kis, de következetes lépések – tervezett étkezés, napi séta, D-vitamin – évekre előre egészséget adhatnak” – összegzi a Budai Egészségközpont diabetológusa.