Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem csak a jobbkezeseké a világ

Érdekességek2026. július 24.

Fotó: rawpixel | freepikNem minden balkezes kétbalkezes, sõt...

A balkezességhez számos rosszízû babona és kellemetlen érzés fûzõdik. Elég, ha csak a "bal" elõtagú szavainkra gondolunk: balsors, balfácán, baleset, balsejtelem és így tovább. Máris láthatjuk, miként gondolkodtak õseink minden tizedik emberrõl, akit ezzel a képességgel áldott vagy vert meg a sors.

A gondolatokat sokszor tettek is követték: extrém esetben boszorkányként meg is égették a balkezest. Késõbb csak bûnözõnek vagy egyszerûen gyengeelméjûnek tartották õket. Kínában, Indiában még mindig rossz szemmel néznek a balkezesekre. Európában, ha segíteni akartak, akkor átszoktatták jobbkezesnek, amivel még nagyobb kárt okoztak.

Ma már tudjuk, hogy õseink félelmei alaptalanok voltak. A balkezesség (és egyáltalán a test két oldala közötti funkcionális aszimmetria) teljesen emberi dolog. Érdekes módon az állatvilágban sehol sem találunk ilyet. Elõfordul ugyan "mancspreferencia", de ez az állatoknál mindig felében bal, felében jobb oldali.


Az agyféltekék rejtelmei

Az emberi agy a fejlõdése során egyre bonyolultabb funkciókat látott el, s ezek közül is az egyik legfontosabb a beszéd. A sokasodó feladatok miatt szükség volt munkamegosztásra, ezért aztán van, amit a bal, s van, amit a jobb agyfélteke irányít. A bal agyfélteke felelõs többek között a logikus, analitikus, digitális típusú gondolkodásért, míg a jobb inkább innovatív, kreatív, analóg módon mûködik.

"A jobbkezes emberek bal agyféltekéje dominál a másik felett, a balkezeseknél ez általában fordítva van. Tehát a bal agyfélteke a jobb oldalunkkal, jobb agyféltekénk a ballal van kapcsolatban.

Az ügyesebb, sikeresebb kéz az emberek többségénél a jobb kéz. A balkezesség azonban nem köthetõ semmilyen fizikai elváltozáshoz, egyszerû genetikai oka van, a balkezes csecsemõ ügyesebben fog bal kézzel, agyának jobb féltekéje válik dominánssá.

A jobbkezes embereknél a bal agyfélteke felelõs a beszédért is. Másik agyféltekéjük anatómiailag azonos, ám néma. Ugyanakkor azoknál a gyerekeknél, akiknél sérülés vagy baleset miatt elpusztul a beszédért felelõs agyszövet, a jobb agyfélteke azonos értékû "alvó beszédközpontja" újratanulással képes pótolni az elveszett bal beszédközpontot. A balkezes emberek esetében a beszédközpont általában a jobb agyféltekében van, de elõfordulnak kivételek is. Ugyanígy elõfordulhat az is - annak ellenére -, hogy bal kezük az ügyesebb, bal agyféltekéjük a domináns.

A balkezesség, a bal oldali dominancia egy családon belül halmozottan elõfordulhat, de vannak családok, ahol még sohasem volt balkezes családtag. A fiúk közül 2 százalékkal többen lesznek balkezesek, mint a lányok közül.

A balkezes gyermekeket segíteni kell abban, hogy bal kezüket zökkenõmentesen használhassák a jobbkezesek világában. Az iskolában, óvodában a pedagógusok feladata segíteni a balkezes gyerekeket. Ha a szülõ külön nem hozza tudomásra, a pedagógusnak kell felfigyelnie a balkezességre. Iskolában a balkezes gyermeket a pad bal szélére, vagy másik balkezes gyerek mellé célszerû ültetni.

A születésénél fogva balkezes gyermek balkezesként egészséges. A kényszeres átszoktatáskor a domináns agyféltekét kevésbé foglalkoztatják, gyengítik, a másik agyféltekét munkára késztetik, fejlesztik, erõsítik. Mindez kimerültséget, érzelmi és beszédzavarokat okozhat, sérül a gyermek térérzékelõ képessége, fokozódik agresszivitása, sérül a személyisége, csökken az önbizalma.

Az óvodai pedagógus a gyermek dadogásából, bizonytalan kézhasználatából, a bal kéz testhez szorításából felismerheti az átszoktatás tüneteit, ilyenkor még lehetséges a visszaállítás, a bal kéz dominanciájának helyreállítása. Ha ez nem sikerül, a gyermek iskolai eredményei rosszak lesznek, nehezen tanul meg írni és olvasni.

A negatív átszoktatáson átesettek személyiségkorrekcióját még iskolás korban is érdemes megpróbálni, hiszen az eredetileg balkezes gyermek csak balkezesként találhat ismét magára. Sok sportágban a fordított kézhasználat elõnyös lehet, ezért a balkezes gyerekeket érdemes beíratni vívni vagy kosárlabdázni. Jó hír lehet számukra az is, hogy a fejlett országokban már semmiféle negatív megkülönböztetés nem éri a balkezeseket, sõt, Amerikában augusztus 13-át a Balkezesek Világnapjává tették".

A domináns jobbkezesség

Miért alakult ki a zömmel jobbkezes emberiség? Erre számos elmélet létezik. Kutatások szerint az õsemberek között még fele-fele arányban voltak jobb- és balkezesek, erre például a pattintott kõeszközökbõl következtetnek. Az egyik legelterjedtebb ötlet szerint az állandó harcok az okozói a jobbkéz-dominanciának: a szívet védve a pajzs mindig a bal kézben volt, a jobb maradt tehát a fegyverforgató kéz. Ez évezredek alatt ügyesebbé tette a jobb oldalt.

Persze a sok jobbkezes között akadt balkezes király is, például a középkori Britanniában a Kerr-klánon belül. Õk családilag mind balkezesek voltak, ezért fegyvereiket, váraikat, lépcsõiket mind-mind balkezeseknek elõnyt adó módon képezték ki.

Mások prózaibb okokat vélnek felfedezni a háttérben: az anyákat okolják, akik bal kezükben tartják csecsemõjüket, ezért a jobb kéz maradt a munkára, gyûjtögetésre.

A tiszta öröklõdés logikáját cáfolják az egypetéjû ikreken végzett kutatások, hiszen elõfordulnak "különbözõ kezû" ikrek, holott génállományuk teljesen azonos. Ugyanakkor a hajlam mindenképpen öröklõdik, de kellenek hozzá környezeti hatások is. Egyes kutatók a magzati korban ért hatásnak tulajdonítják a balkezesség kialakulását. Eszerint a korai embriókorban túl sok tesztoszteron-hormont kapott a fejlõdõ agy.

Talán sose tudjuk meg, mi a valódi oka a jobb- és balkezességnek, de nem is olyan fontos. Hisz csak egy ártalmatlan természeti tükörkép rendszerrõl van szó, mint ahogy léteznek balra és jobbra forgó molekulák, örvények és égitestek is. A lényeg, hogy elfogadjuk gyermekünket olyannak, amilyen, és ne próbáljuk átszoktatni a "szebbik" kezére. Szép a bal is!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bõrápolás fogyás után

2026. október 25.

Öröm számunkra, ha eltökéltségünk vagy egy megfelelõen kiválasztott fogyókúra eredményeképpen sikerül leadnunk fölösleges kilóinkat. Utána azonban gyakran elõfordul, hogy bõrünk miatt aggódhatunk, hiszen az a (jelentõsebb) súlycsökkenés következtében kisebb-nagyobb mértékben, megereszkedhet. 
Hasonló kitartással kell hát küzdenünk bõrünk korábbi állapotának visszaállítása érdekében - számos eszköz vehetõ igénybe hozzá. Közülük most a fogyás utáni bõrápolás néhány módozatával foglalkozunk, és az ilyenkor elõforduló bõrproblémák kiváltó okaira is igyekszünk rávilágítani.

A hasznos zsírsavak pótlása

A fogyókúra valójában támadást jelent a bõr számára, és annál több agresszív behatás éri, minél jelentõsebb mértékben sikerül csökkenteni - szigorú diéta útján - a testsúlyunkat. Egyik ilyen, hogy amikor a fölösleges kilók leadása, a fogyókúrázás során leginkább a testünkön felhalmozódott zsírrétegtõl igyekszünk megszabadulni, az megfosztja bõrünket a számára jótékony hatású zsírsavaktól. Pedig a bõr lágysága, bársonyos simasága többek közt nekik köszönhetõ. Sõt, az omega-6 esszenciális zsírsavak csoportja az, mely nemcsak a bõr, hanem a haj és a körmök felépítésében is közremûködik. De ha a bõrünk állapotára koncentrálunk, tudnunk kell, hogy ezek a hasznos anyagok védõréteget képeznek a bõrön, ami megóvja azt a kiszáradástól, megõrzi ruganyosságát. Fõként növényi olajokban (kankalinolaj, feketeribizli-mag olaj) találhatók - ezért ha ezek a táplálkozásunkból hiányoznak, pótolnunk kell. A bõrápolás tekintetében olajos krémek, természetes növényi olajokat tartalmazó testápolók használata ajánlott. Ezek általában különbözõ olajos magvakból vagy gyümölcsökbõl kivont esszenciákat tartalmaznak, és rendkívül hatékonyak. Bõrrokon anyagaik révén jól beszívódnak a bõrbe, még akkor is, ha egy könnyû filmréteget hagynak maguk után annak felszínén. Ezek a hatóanyagok táplálják a bõrt, és visszaadják annak feszességét, segítve vele a bõr teljes regenerálódását egy erõteljesebb fogyókúra után.

Kényelem és gyógyszerbiztonság

2026. október 25.

Az egészségügyi változtatások, "reformok" egyik kényes pontja a gyógyszerek patikán kívüli értékesítésének engedélyezése. Ezt Molnár miniszter úr úgy indokolta, hogy: kényelmes lesz, ha például egy háztartásban véletlenül nincs semmilyen lázcsillapító (még a vízcsapból sem folyik a víz egy hûtõborogatásra), akkor lehet a bevásárlócsarnokban, benzinkútnál vásárolni. 

Ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos

Sokan, úgy látszik, nem vagyunk elég liberálisok, mert az egészséget, az életet többre becsüljük a kényelemnél. Úgy tanultam Issekutz professzor úrtól, hogy ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos, csak a dózistól függ. A gyógyszer nem közönséges árucikk, jobb azt szakember kezében hagyni.

A külföldön létezõ rossz példákat talán nem kellene követnünk. Kétségkívül nyugaton lehet kapni gyógyszert "drug store"- okban.

A médiában nap mint nap azt halljuk, hogy túl sok gyógyszert fogyasztunk és túl gyakran járunk az orvosi rendelõkbe. Nos, akkor végképp érthetetlen, hogy miért segítjük elõ a még több, könnyebben hozzáférhetõ gyógyszer fogyasztását. A gyakori orvoslátogatást pedig nemrég egészségügyi miniszteri rendelet idézte elõ azzal, hogy csak 1 havi gyógyszeradagot lehet egyszerre felírni, például vérnyomáscsökkentõt, amire a betegnek naponta rendszeresen van szüksége. Számos gyógyszer viszont 28 darabot tartalmaz, tehát 1 hónapra sem elegendõ a felírt mennyiség és rendszeresen kell menni felíratni az újabb adagot.

Nem vagyok eléggé motivált

2026. október 24.

A motiváció energia, mely felpezsdít, hajt, tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek, színtelennek, tûnik... és nincs kedvünk tervek, célok megvalósításához. De hogyan találjunk rájuk, he elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... Hiszen ez olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Tehernek érezzük, és egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton hajtásként, pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer lehetõvé teszi viszont, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.