Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem bízol meg a társadban? Ez rólad (is) szól!

Érdekességek2022. január 31.

Sok olyan pont van egy kapcsolatban, főleg, miután a rózsaszín felhők eloszlottak, amikor sérülhet a két ember közötti bizalom. Mi ennek a valós oka, ki a hibás a történetben?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mi adja egy párkapcsolat varázsát az első időkben? Szex, szerelem, rózsaszín felhők, rengeteg jó tulajdonság és mindenféle képesség, amit ráaggatunk a másikra, akár valós, akár nem. És mindezeken kívül van még valami, amit nem szokás ide sorolni, mégis itt van, és számít: a bizalom.

A kapcsolat elején még semmi sem biztos: hogy milyen lesz, mennyit fog tartani, ki viseli majd a kalapot, mit nyújtanak egymásnak a felek, mennyi és milyen kompromisszumra lesz majd szükség, stb.  Nem létezik még a “Mi” fogalma, a közös programok rendszeressége és az egyéni programok szabályai.

Mindezeknek a dolgoknak sokszor paradox módon az a következménye, hogy kevesebb az elvárás a másik iránt és talán nagyobb a bizalom. A felek nem birtokolják egymást: egymás szabadidejét, kapcsolatait, terveit, reményeit, álmait. A kapcsolatnak ebben a szakaszában még nincs olyan erős kötelék, aminek az elszakadása elviselhetetlen lenne, ezért kisebb a félelem az elszakadást illetően, tehát kevésbé kapaszkodunk a másikba. Talán ilyenkor még több a tisztelet is a másik dolgai iránt Egyfajta várakozás van ilyenkor, hogy lássuk, milyen a másik személy? Mit nyújt nekem? Mit enged meg magának? Hol vannak a határai?

Ahogy telik az idő, a két fél megismeri, megszokja egymást, lassan létrejön egy rutin és fontossá válhat a felek számára, hogy egymás terveit, tetteit, életét birtokolják, sokszor a másik személyt téve felelőssé a saját boldogságukért. („Ha nélkülem mész el találkozni a barátokkal, nekem az rosszul esik.”, „Boldogtalan vagyok, ha nem jössz haza időben.” stb.) Ha az egyik fél ki akar lépni a kialakult a rutinból, a másik megijed, bizalmatlan lesz és jönnek az elvárások. Például ha addig mindent együtt csináltak és egyszer csak az egyik fél egyedül szervez valamilyen programot, kész is a balhé. Pedig a rutin is lehet végzetes, de a sértett fél nem gondol arra, hogy a változtatás, például egy egyéni program a barátokkal pont megmentené a kapcsolatot.

Ilyenkor a pár egyszer csak azt veszi észre, hogy oda a rózsazsín felhő, oda a tűz, oda a varázs. Maradtak a viták, a szomorú esték, a gyanakvás, a féltékenység és talán a szakítás.

Miért történik mindez? Miért lesz valaki bizonytalan a társában – merül fel a kérdés az érintettekben.

  1. Az egyik lehetséges válasz az, hogy azért, mert egyszer már vagy akár többször is megégette magát. Lehet, hogy a jelenlegi kapcsolatában volt már kellemetlen tapasztalata, vagy előző kapcsolataiban veszítette el a bizalmát annyira, hogy ez mottószerűen kiterjedt az azt követő kapcsolataira („a férfiakban/nőkben nem lehet megbízni”).
    Ebben az esetben nagyon nehéz megnyerni az illető személy bizalmát, az is lehetséges, hogy soha nem fog teljes mértékben megbízni a társában. Mindig gyanakvó lesz, és gyanakvására bizonyítékokat fog keresni. Ez sajnos megviseli a kapcsolatot, akár véget is vethet neki.
  2. A másik lehetséges okot már kereshetjük sokkal mélyebben, ugyanis a másokban való bizalom szoros kapcsolatban van az önbizalommal. Akkor tudunk megbízni egy másik személyben, ha mi magunk is bízunk önmagunkban.
    Az a személy, aki nincs megelégedve önmagával, aki nem tartja magát elég jónak, okosnak, szépnek, stb., az félni fog attól, hogy hiányosságai miatt a párja előbb utóbb lelép és tökéletesebb társat keres. Paradox módon ez a félelem sokszor kiváltó oka annak, hogy a társ tényleg el is hagyja őt, mert nem bírja elviselni az örökös önbizalomhiányt.
  3. A mások iránti bizalmatlanság harmadik oka lehet a családi modell, ahol az illető felnőtt. Azokban az esetekben, amikor valaki gyerekként megéli azt, hogy a szülei hazudnak egymásnak vagy megcsalják egymást, végignézi a szenvedésüket, konfliktusaikat, nagy valószínűséggel az 1-es pontnál említett minta jellemzi a párkapcsolatait: „a másikban nem lehet megbízni”.

Ezek tehát a fontosabb okai annak, hogy valaki nehezen vagy egyáltalán nem bízik meg a társában. A bizalmatlanság akár oda is vezethet, hogy az illetőnek csak futó kalandjai lesznek, mert ebben az esetben nem kell tartania a fájdalmas csalódástól. Sőt az is megtörténhet, hogy a bizalmát elveszített személy senkit nem fog közel engedni magához és magányosan tölti az életét.


A bizalmatlanság tehát igen gyakran arról szól, aki ezt érzi, és egyáltalán nem a társáról.

Hogyan lehet segíteni egy ilyen helyzetben? Ha elveszítetted a bizalmad, mit tehetsz, hogy ne konfliktusos kapcsolatokban vagy egyedül éld le az életed?

„Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy továbbadni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod, eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad.”

 (Anthony de Mello)

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.