Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem akar aludni a gyerek, mit tegyek?

Érdekességek2020. április 07.

Fotó: gettyimages.com

Meglehetősen gyakoriak az alvászavarok akár a pár hónapostól a 4-5 évesig terjedő korosztály körében is.  Így alapvetően fontos foglalkozni a problémával annak érdekében, hogy amint nő a gyermek, ne állandósuljanak az alvással kapcsolatos nehézségei. 

Gyermekünk nem akar aludni menni, azután nehezen alszik el, és amikor az éjszaka közepén felébred, nem akar újra álomba merülni.  Mindez természetesen megnehezíti az estéinket, éjszakáinkat. Sokan vagyunk szülők, akik ezzel a gonddal küzdünk, ezért nem árt tájékozódni, kissé közelebbről megismerni, milyen okok játszhatnak közre az alvászavar kialakulásában. Ilyen életkorban az alvászavar három fő okra vezethető vissza. – mondják a gyermekorvosok. Íme néhány jó tanács az egyes problémák megoldásához.

Amikor a kisgyermek nem hajlandó lefeküdni

2-3 éves korban a kisgyermek úgy érzi, hogy ő van a család figyelmének középpontjában, neki nem tudnak ellenállni a szülei vagy a környezetében lévő, más személyek. Számára minden megengedhető, ő „parancsol”. Azután persze nem érti, hogy miért kell lefeküdnie, amikor a felnőttek még ébren vannak…. Ekkor próbálkozik az ellenállással, és gyakran izgatottá válik, amitől még kevésbé hajlandó ágyba bújni. Természetesen nyugtassuk meg, különböző módokon (karunkba vesszük, kedvenc tárgyait az ágyba tesszük stb.) a kicsi karakterétől függően. Azzal is segíthetünk, ha esti „menetrendet” vezetünk be nála. Így hamarabb megszokja, hogy mindennap azonos időben jön el a készülődés és a lefekvés ideje.

4-5 éves korban már komolyabb kérdésekkel ostromolja a felnőtteket, melyek közé tartoznak a lefekvési, alvási kötelezettségeivel kapcsolatosak is. Nekünk szülőknek, türelmes, világos válaszokat kell adnunk csemeténk minden, sokasodó miértjére. Így tehát fontos rendszeres párbeszédet folytatnunk a kisgyermekkel, és ez esetben megmagyarázni neki, hogy a felnőtteknek kevesebb, a gyermekeknek viszont több alvásra van szükségük, szervezetük növekedése, fejlődésük érdekében.


Rémálmai vannak

Kisgyermekünk olykor visítva/sírva ébred, és fél, mert rosszat álmodott. A 18 hónapos 3 éves kor közötti kicsik gyakran előforduló rémálmait persze nehéz ellenőrizni, de könnyen következtethetünk rájuk. Ebben az életkorban azután, felébredve, nem tesznek különbséget az álom és a valóság között. Ébredés után az a benyomásuk, hogy valami nagyon rossz fog velük történni. Elsősorban meg kell őket nyugtatni, és egyszerű szavakkal megértetni velük, hogy mindaz, amit álmodtak, befejeződött, és nem hat ki a valóságra. A szóbeli megnyugtatás mellett rajzolhatunk is gyermekünknek, pl. egy szörnyet egy papírlapra, majd azt kidobhatjuk az ablakon vagy bárhová, jó messzire. – tanácsolják példaként a szakemberek. Ennek célja, hogy a kicsi aggodalmai/félelmei eltávolodjanak tőle, és biztonságban érezze magát.

Fotó: 123rf.comMegkülönböztethető még kifejezetten az éjszakai rémálom, ami áltatában a 9 hónapos – 1 éves kicsiket érinti. A reakciók hasonlíthatók az előzőkhöz: a baba az éjszaka közepén sikítva felsír, rémültnek látszik. Mindez az alvás két ciklusa között történik, szemben azzal a rémálommal, amely az éjszaka második felében fordul elő. A különbség az, hogy az előbbi esetben meg kell nyugtatni, míg az utóbb esetben egyszerűen újra elalszik.

Függőség a „szertartásoktól”

Az elalváshoz a gyermekeknek bizonyos tárgyakra, de a legtöbbször „szertartásokra” van szükségük, már a legkisebb korban is. Születésük óta „függnek” valamitől: az egyik babai cuclival a szájában alszik el, a másik a pelussal, a harmadik a plüssmacijával… És persze, az is elengedhetetlen a számára, hogy az egyik vagy a másik szülő mellette legyen lefekvéskor. Amint nő a kicsi, egyre inkább ragaszkodik az esti „szertartáshoz” a szülő részéről (foglalkozni vele, mesélni stb.).

Nem tudnak anélkül elaludni, és  emiatt egyedül sem, aminek következménye, hogy az évek múlásával sem bújnak ágyba önállóan. Ez gyakran az élet első hónapjaiban tapasztalt elalvási nehézségek következménye. Így ideális esetben a mamáknak pl. ügyelniük kellene arra, hogy a csecsemő szoptatás közben ne aludjon el. Majd kb. hat hónapos kortól, fokozatosan próbálkozniuk kellene azzal, hogy a baba egyedül is el tudjon aludni. Ez egyik eszköze lehet annak, hogy ahogy nő, egyre önállóbb legyen a kisgyermek ezen a téren is.

Napi ritmus betartása a kisgyermeknél

Ha a kisgyermekünk mégsem tud felülkerekedni az alvászavaron, mire pl. bölcsődébe, óvodába visszük, fontos bizonyos napi ritmust és rá vonatkozó „szabályokat” bevezetni és megszokatni vele. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy rendszeresen ugyanabban az időben szabjuk meg a lefekvés és felkelés idejét. Ezen akkor se változtassunk, ha valamilyen okból másként alakul a napja, pl. hétvégeken, nyaraláskor.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.