Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem a kopás a leggyakoribb vállprobléma

Érdekességek2025. október 01.

Fotó: 8photo | freepikA csípő- és térdprotézisekkel ellentétben a vállprotézis indikációja leggyakrabban nem önmagában az ízületi kopás (artrózis), hanem a vállat mozgató izomköpeny, az úgynevezett rotátorköpeny helyrehozhatatlan szakadása vagy elhasználódása. A rotátorköpeny hiánya rövid távon fájdalommal, gyengeséggel és mozgáskorlátozottságal jár, hosszú távon ez a hiányállapot ízületi kopáshoz vezethet. Emellett gyakori indikációt jelentenek az idős korban előforduló, darabos felkarcsonttörések is, amelyek hagyományos módszerekkel nehezen kezelhetők.

„Fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk az alapellátásban dolgozó háziorvosok figyelmét arra, hogy a legtöbb esetben a konzervatív kezelés nem biztosít kellő életminőség-javulást. Jelenleg sokan reumatológushoz irányítják a betegeket, ahol sajnos gyakran képalkotó vizsgálatok és pontos diagnózis felállítása nélkül kezelik a fájdalmat. A szteroidinjekciók nagy előnye, hogy gyulladáscsökkentő hatásuk sokszor már 2-3 nap alatt jelentkezik. Az injekciótól önmagában nem várható tartós hatás, ezért fontos a kezelést gyógytornával kiegészíteni. Ez a kombinált konzervatív kezelés sok esetben elégséges javulást hoz. A betegek nagy része már talán hallott az hyaluronsav-tartalmú injekciókról, melyeket leggyakrabban térdízületi kopásban szoktunk alkalmazni. Ezeknek az injekcióknak a vállízület kopásos elváltozásainak kezelése során is lehet pozitív hatása, de inkább azokban az esetekben, ahol a rotátorköpeny még ép. Ha a konzervatív kezelés 3-6 hónap után sem hoz megfelelő eredményt, akkor javasolt a protézis” – magyarázta a Vállcentrum specialistája.


A vállsebész felhívta a figyelmet arra, hogy krónikus vállfájdalom esetén a betegeknek érdemes célirányosan ortopéd-vállsebész szakorvost felkeresniük, aki a konzervatív és a műtéti lehetőségeket is ismeri. A diagnózis felállításához sokszor elegendő egy röntgenfelvétel és egy fizikális vizsgálat, amelyet egy rendelői ultrahang egészíthet ki. Ennél komolyabb képalkotó vizsgálatokra gyakran csak a műtéti tervezéskor van szükség.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.

Aeroszol oxidatív potenciál és az európai levegőminőség javítása

2025. november 27.

Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa. A kutatók bíznak benne, hogy eredményeik, amelyek pontosabban veszik figyelembe a szálló por egészségi hatásait, jelentősen hozzájárulhatnak Európa levegőjének javításához.

A rossz környezeti levegőminőség – amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz – az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Nem véletlen, hogy az aeroszol keletkezésének, kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságainak és hatásainak jobb megismerése, valamint a levegőszennyezők közötti kapcsolat vizsgálata, az elmúlt években a légkörkémiai kutatások előterébe került.

Több mint negyedmillióan használják a Semmelweis HELP-et

2025. november 26.

Egy éve mutatták be a Semmelweis Egyetem ingyenes tünetellenőrző applikációja, a Semmelweis HELP felnőtt betegségekkel kapcsolatos modulját. Az intézmény 2023-ban debütált alkalmazásának mára több mint 257 ezer felhasználója van köztük olyan távoli országokból is, mint Japán vagy Kanada.

A Semmelweis HELP applikációt 2023. június 14-én mutatta be az egyetem a nagyközönségnek. Az alkalmazás 2024. október 14-én bővült és vált használhatóvá felnőtt betegségek kapcsán is, összesen 740 betegséget, egészségügyi helyzetet és 778 tünetet tartalmaz.