Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem a kopás a leggyakoribb vállprobléma

Érdekességek2025. október 01.

Fotó: 8photo | freepikA csípő- és térdprotézisekkel ellentétben a vállprotézis indikációja leggyakrabban nem önmagában az ízületi kopás (artrózis), hanem a vállat mozgató izomköpeny, az úgynevezett rotátorköpeny helyrehozhatatlan szakadása vagy elhasználódása. A rotátorköpeny hiánya rövid távon fájdalommal, gyengeséggel és mozgáskorlátozottságal jár, hosszú távon ez a hiányállapot ízületi kopáshoz vezethet. Emellett gyakori indikációt jelentenek az idős korban előforduló, darabos felkarcsonttörések is, amelyek hagyományos módszerekkel nehezen kezelhetők.

„Fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk az alapellátásban dolgozó háziorvosok figyelmét arra, hogy a legtöbb esetben a konzervatív kezelés nem biztosít kellő életminőség-javulást. Jelenleg sokan reumatológushoz irányítják a betegeket, ahol sajnos gyakran képalkotó vizsgálatok és pontos diagnózis felállítása nélkül kezelik a fájdalmat. A szteroidinjekciók nagy előnye, hogy gyulladáscsökkentő hatásuk sokszor már 2-3 nap alatt jelentkezik. Az injekciótól önmagában nem várható tartós hatás, ezért fontos a kezelést gyógytornával kiegészíteni. Ez a kombinált konzervatív kezelés sok esetben elégséges javulást hoz. A betegek nagy része már talán hallott az hyaluronsav-tartalmú injekciókról, melyeket leggyakrabban térdízületi kopásban szoktunk alkalmazni. Ezeknek az injekcióknak a vállízület kopásos elváltozásainak kezelése során is lehet pozitív hatása, de inkább azokban az esetekben, ahol a rotátorköpeny még ép. Ha a konzervatív kezelés 3-6 hónap után sem hoz megfelelő eredményt, akkor javasolt a protézis” – magyarázta a Vállcentrum specialistája.


A vállsebész felhívta a figyelmet arra, hogy krónikus vállfájdalom esetén a betegeknek érdemes célirányosan ortopéd-vállsebész szakorvost felkeresniük, aki a konzervatív és a műtéti lehetőségeket is ismeri. A diagnózis felállításához sokszor elegendő egy röntgenfelvétel és egy fizikális vizsgálat, amelyet egy rendelői ultrahang egészíthet ki. Ennél komolyabb képalkotó vizsgálatokra gyakran csak a műtéti tervezéskor van szükség.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.