Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nehezen nevelhető, de tehetséges

Érdekességek2019. november 11.

Fotó: 123rf.com

A tehetséges tanulókat gyakran azonosítják a jó vagy kitűnő érdemjegyekkel rendelkező, jól kooperáló, motivált, vagyis minden téren kiemelkedő, egészséges otthoni környezetből származó gyerekekkel, akiknek olykor csupán arra van szükségük, hogy meglévő – vagy éppen kibontakozóban lévő – tehetségüket támogassák, képességeiket továbbfejlesszék.

Ők az iskolarendszerbe hamarabb beilleszkednek és könnyebben boldogulnak. Szinte a legnehezebb dolguk azoknak a tanulóknak van, akik sokproblémás családból, szegény körülmények közül érkeznek. Rajtuk észrevehető már az iskolába, sőt olykor már az óvodába lépés idején is, hogy kevésbé motiváltak a tanulásra és bizonytalanabbak önmagukban.

Pedig nagyon sok tehetségígéret található az iskolában alulteljesítő, magatartási vagy tanulási zavarral küzdő gyerekek között is. Számukra a család és a környezet, melyben nevelkednek, nem biztosít elegendő és életkoruknak megfelelő törődést, odafigyelést. Gyakran nem látnak maguk előtt olyan családi mintákat sem, amelyek segítenék őket a világ megismerésében, motiválnák őket a tanulásra.

Munkám során pszichológusként tehetséges gyermekek képességeinek, motiváltságuknak feltárását, tehetségterületük azonosítását, illetve önismeretük, személyiségük fejlesztését is végzem. A tehetséges tanulókkal egyénileg, párban vagy csoportban is foglalkozom.


Az elmúlt tanévben többek között egy olyan kistelepülés iskolájában tartottam a gyerekeknek tehetségfejlesztő foglalkozásokat, ahol a tanulók közel fele halmozottan hátrányos helyzetű és 23 százalékuk hátrányos helyzetű volt. Sokan éltek három vagy annál több gyermekes családban, sőt nem egy esetben 7-10 gyermeket látott el egyetlen vagy két szülő. A tehetséggondozás nemcsak a képességfejlesztés miatt szükséges az ő esetükben, hanem azért is, mert körükben igen nagy a lemorzsolódás.

Sörös Emőke
tanácsadó szakpszichológus

A cikk folytatása: Mindennapi Pszichológia


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.