Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nehezen múló fáradtság? – Más is állhat a hátterében!

Érdekességek2020. július 07.

Fotó: 123rf.com

A melegebb hónapok beköszöntével sokan küzdenek a fáradtság tüneteivel. A huzamosabb időn át jelentkező kimerültség érzés hátterében számos probléma is állhat. Ha a tavasz elején jellemző nehezebb ébredések, napközbeni lassultság továbbra sem múlik, érdemes utána járnunk, mi okozza a panaszokat!

A fáradtság 5 gyakori kiváltója

1. Túl kevés alvás

A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat.

Az alvás specialista véleménye:A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk és kipihenten ébredjünk.

2. Horkolás

A kellemetlen zaj nem csak a horkoló ember, de az alvótárs nyugodt pihenését is gátolhatja. A probléma azonban nem pusztán zavaró, de az egészséget is veszélyezteti. Horkolás közben, a felső légutak szűkülete, elzáródása miatt csökkenhet vagy kimaradhat a légvétel, az alvó személy egy pillanatnyi szünet után hirtelen levegő után kezd kapkodni. Az ilyen légzészavarok ún. mikroébredéseket okoznak, ami miatt az éjszakai alvás nem pihentető, napközben fáradság, koncentráció zavar jelentkezhet. Súlyos esetben, ha alvás közben gyakran és hosszan kimarad a légvétel ún. alvási apnoe betegség jelentkezik, mely a következményes oxigén hiány miatt számtalan betegség, például koszorúérbetegség, agyi érbetegségek, stroke kialakulását is elősegíti.


Az alvás specialista véleménye:Alváskivizsgálás során felderíthetjük a horkolás hátterében álló okokat. Az eredménytől függően a probléma műtéti úton, alternatív eszközök segítségével, vagy ún. CPAP terápia segítségével orvosolható. Bizonyos esetben életmód változtatásra is szükség lehet, ugyanis a túlsúly és a dohányzás is okozhat horkolást.

Fotó: 123rf.com3. Rossz táplálkozási szokások

Gyakran megesik, hogy a nappali rohanásban, csak bekapkodunk ezt-azt, majd a nap közben elmulasztott étkezéseket este pótoljuk. A kései vacsora után azonban, teli hassal az alvás sem lesz pihentető.

Az alvás specialista véleménye: A rendszeres táplálkozás segítségével valóban elkerülhetjük, hogy este farkaséhesen érjünk haza és egy nehéz vacsorával terheljük meg a szervezetünket. A kiegyensúlyozott étrend azért is fontos, mert a napi ötszöri, kis mennyiségű étel fogyasztásával egyensúlyban tarthatjuk a vércukorszintet is. Gyakori ugyanis, hogy a nappali fáradtság érzetet az éhség miatt jelentkező vércukorszint esés váltja ki.

4. Egyéb betegségek

Az éjszakai ébredéseket és a nappali fáradtságot egyaránt okozhatják lappangó, fel nem ismert betegségek. A kimerültség gyakran az első jel, mely alapján feltételezhetjük, hogy egyéb probléma áll a háttérben.

Az alvás specialista véleménye: Az alvászavarok valóban komplex kivizsgálást igényelnek. Tavasszal különösen gyakori, hogy a fáradtságot vérszegénység okozza, de a depresszió is produkálhat hasonló tüneteket. A pajzsmirigy alulműködés szintén nagyfokú teljesítmény csökkenést eredményezhet, de gyakran a terhelhetőség csökkenése hívja fel a figyelmet a szívbetegségekre is. Az éjszakai gyakori ébredéseket pedig urológiai panaszok is okozhatják. Az esetek többségében, az alapprobléma kezelésével, a nappali fáradtság is megszüntethető.

5. Túl sok stressz és koffein

A fokozott stressz önmagában is alvásproblémákat okozhat. Hatására nehezebben alszunk el, s gyakori, hogy többszöri ébredéssel szakítjuk meg az amúgy is felületes éjszakai alvást. A probléma fokozódik, ha az alváshiány miatt jelentkező nappali fáradtságot növekvő koffein bevitellel igyekszünk kompenzálni.

Az alvás specialista véleménye:A túlzott koffein fogyasztás hatására emelkedik a pulzusszám és a vérnyomás, a stresszes időszakban egyébként is jellemző idegesség, nyugtalanság fokozódhat. A stressz tüneteinek enyhítésére jó megoldást jelenthetnek a szakorvos által javasolt kiegészítő készítmények, gyógyszerek, de előfordulhat, hogy a probléma megoldása pszichológiai vagy pszichiátriai kezelést igényel.

A rendszeres mozgás is segíthet

Amennyiben a fáradtságot nem valamilyen szervi panasz okozza és egészségi állapotunk engedi, a rendszeres mozgás is segíthet az alvásproblémák kezelésében. A testedzés hatására a keringés megélénkül, a szervezet felfrissül. Kutatások igazolják, hogy már heti három alkalommal végzett 20 perces, közepesen megterhelő mozgás is segít a fáradtság leküzdésében. A fizikai aktivitás által nem csak nappal lehetünk éberebbek, de az éjszakai alvás is pihentetőbb lehet.

dr. Vida Zsuzsanna, neurológus, alvás specialista


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.

Vízi balesetek

2025. szeptember 03.

A magyaroknak, a strandolás és a vízpart említésével elsősorban a Balaton jut eszükbe. Aki megteheti, azonban már jó ideje a tengerpartot részesíti előnyben. A tenger partján és a hullámok között úszva viszont másra kell figyelni, mint a megszokott tóparti nyaraláskor.

A nyílt vízen már az 50 km/óra sebességű szél is 6–7 m magas hullámokat képes kelteni. A mélyebb vízből a sekélyebb part felé a hullámok magassága nő, a két hullám közötti idő csökken, azaz a felcsapó hullám gyakoribban gördül partra. Ezért a parton megtörő hullámok magasabbak és a tengerben úszót könnyen elsodorják.

A tengerben való úszásnál ezért észben kell tartani a hullámzást: ez visszaveti a partra úszni igyekvőt, és a küzdelem kimerültséghez, majd fulladáshoz vezethet. A tapasztalatlan, bajban levő nyaralót a tengerparti vízimentők ugyan kimentik, de csak akkor, ha a baleset a körülbójázott (tehát a vízimentők által belátható) kijelölt partszakaszon történik. Fontos azt is tudni a tengerparton nyaralóknak, hogy a tengeren nem szabad használni gumimatracot! A hullámverés és a szél könnyen elsodorja a parttól a matracot, és „kievezni” lehetetlen.

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.